Szabad Vasutas, 1991 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1991-05-01 / 1. szám

5 Valami van? De nem az igazi! Még nem történt rendszerváltás - Vesztes maga a vasutasság - A vezetésből még nem mindenki tudott átállni - Az átalakítás első történelmi lépését megtettük - Mindenki bizonytalanságban A vasutasok közül sokan úgy vélik, hogy még nem volt rendszerváltás. Mi­vel erre a kérdésre mi nem tudunk úgy válaszolni, hogy ez biztosan kifejezze a vasutasok gondolatait, ezért olyan vasúti értelmiségieket kérdeztünk meg, akik sa­ját területükön hangadók, akik ismerik kollégáik vélekedéseit. A „Volt-e rend­szerváltás a vasútnál?"­­ kérdésre Né­meth László a Mozdonyvezetők Szak­­szervezetének ügyvezető alelnöke, Rigó Zoltán a Budapesti Vasútigazgatóság igazgatója, Zsadányi Péter főosztályve­zető, közgazdász, Szentgyörgyi Tamás osztályvezető helyettes, közgazdász, Gaskó István a VDSZSZ ügyvezető el­nöke, és Kiss László osztályvezető, köz­gazdász válaszolt. Németh László: Valami elindult, amit rendszerváltásnak szán­tak. Történtek olyan intézkedések, amelyek azt voltak hivatva sugalni, hogy alapvető változá­sok vannak és az a bizonyos rend­szerváltás végbemegy. De valahol ennek összefoglaló, mély filozófiája hiányzik. A vezérigazgató beállításakor elhangzott ígéretek egy részéről már akkor is kide­rült, hogy nem megalapozottak, nem lett volna szabad ezeket közreadni. Valószí­nűleg azt a célt szolgálták, hogy az em­berekben bizalmat keltsenek. Még azok az intézkedések is, amelyek a változás bizonyságai kívántak lenni, mint pl. a november 1-i előrehozott béremelés, az is inkább propagandisztikus célt szol­gált. Ugyanezt lehet elmondani a szerve­zési intézkedésekre is: a vezetői létszám­­leépítés önmagában még nem hozott gyökeres változást. Van elképzelt jövőkép Rigó Zoltán: Vannak deklarált alap­elvek, célok, stratégiák. A vállalat veze­tésének van elképzelt jövőképe. A mű­ködési mód megvál­oztatása elindult, személyi változások is folyamatban van­nak, de a dolgozók nem látják még ennek eredményét. Az is igaz viszont, hogy a vezetésből még nem mindenki tudó­t át­állni az új gondolkodásra, de a mechaniz­mus átalakítása megkezdődött. A régit szétvertük, de az új még nem jött létre. Végül a dolgozók még nem észlelik, hogy mögötük állana az olyan szakszer­vezeti erő, amely csak az ő érdekeit veszi figyelembe, nem egyes testületek dönté­seit. Zsadányi Péter: A rendszerváltást a vasutasság helyzetében bekövetkezett változásokkal lehet érzékeltetni. Ennek két fontos eleme van: az egyik a jövede­lemviszonyok alakulása, a másik a fog­lalkoztatási viszonyok biztonsága. Az el­múlt 8 hónapban a vezérigazgató és a szakszervezetek nagyobb lépést tettek a jövedelmek irányában mint a korábbi ve­zetés. A munkahely biztonságára a jövő fog választ adni. Kérdés, hogyan tudja a vezetés kivezetni a válságból a vasutaso­kat veszteségek nélkül. Kínban vajúdásban Szentgyörgyi Tamás: Ez a folyamat történelmi, és magán visel minden múlt­béli tragédiát. A vasutasság hivatásánál fogva össze van zárva, ahol mindenféle szellemiségű, ideológiájú ember él, de szakmaszeretetük összehozza őket. A rendszerváltást kínban, vajúdásban éljük át. Az átalakítás első történelmi lépését már megtettük a múlt év márciusi válasz­tások óta. Gaskó Ispán: A vasútnál csak dekla­rációk voltak, nem történt meg a rend­szerváltás. Nem tudott a vezetés olyan fordulatot elősegíteni, ami arra engedne következtetni, hogy itt valóban rend­szerváltás történt. Mert bár a kereseti viszonyok az­ elmúlt időszakhoz képest jobban növekedtek, de ez elenyésző ah­hoz képest, ami megilletné a vasutaso­kat. A béremelések csak részmegoldást hoztak. A foglakoztatásbiztonság vi­szont jelentősen romlott. Persze így már érthető, miért nagyobb a fegyelem, miért kevesebb a betegállomány, a hiányzás. A vasutasság úgy érzi, nagyon kell vi­gyáznia, ha meg akarja tartani munkahe­lyét. A piacgazdaság megjelenése még bizonytalanabbá tette a vasutasok hely­zetét a vezetőktől kezdve a sarusokig. Nincsenek olyan rétegek, megbecsült szakmák a vasútnál, amelyek a rend­szerváltásból "Uram­bocsá" hasznot húztak volna. A nem létező rend­szerváltás a MÁV-nál mindenkinek bi­zonytalanságot hozott. Ki a vesztes? Kiss László: A rendszerváltás folya­mata érzékelhető, hiszen objektív ese­ménysorról van szó, amelynek hatása alól a MÁV sem vonhatja ki magát. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a rendszerváltás alapvetően nem valósult meg, mert a MÁV-val szemben támasz­tott követelményrendszerben sajnos még nem jutottak előbbre. Ugyanis a vasút fejlődésre kényszerítésének, a vasutasság helyzetének megkövetelhető mértékű javítására a pályázó vezér­­igazgató számára nem szabtak kritériu­mokat. Ebből következik, hogy a MÁV még mindig nem gazdálkodási alapon szervezett s így persze a szakértelem to­vábbra is leértékelődik, elfecsérelődik. Másrészről pedig a szakszervezeteknél sem következett be rendszerváltás, mert ők sem gazdasági programok alapján lát­ják el feladataikat, a tagság érdekvédel­mét. Összegezve: A rendszerváltás el­maradásának elsőszámú vesztese maga a vasutasság. Udvarhelyi András Megalakult a Baross Gábor Társaság Május közepén megalakult a Baross Gábor Társaság, a vasútszerető szakem­berek fóruma, amely a közlekedéssel, a vasútpolitikával és általában a hazai vas­utak működésével, fejlesztésével kap­csolatos kérdéseket vitathatják meg a szakemberek. Következő számunkban bővebb ismertetést adunk.

Next