Állami gimnázium, Szabadka, 1895
dalait friss, vidám, olykor dévaj hang jellemzi. Faludi és Amadé vallási költeményeket is írtak. A nemzeti hanyatlás korszaka után, 1772-től 1820-ig irodalmunk njító törekvések színtere volt. A megújhodás vágya és szelleme fogta el a nemzetet s íróink oda törekedtek, hogy az ó- (latin), és újkori (franczia, német) népek s a régibb magyar irodalom után indulva fejleszszék a magyar irodalmat. A megújhodás különböző irányai nyomot hagytak lyrai költészetünkön is. A sentimentalismus hatását látjuk Ányos Pál elégiai tárgyú és hangú dalaiban, de olykor a nemzeti érzésnek is kifejezést ad. Az óclassicai iránynak volt híve a római lelkű Virág Benedek, ki a meghonosított classicai formákba classicai szellemet igyekszik önteni. Nemzeti tárgyú darabjai után »a nemzeti lélek tüzes ébresztőjének« nevezték. Inkább a franczia eszmék felé törekszik Bacsányi János, kinek fogságában irt dalai nagyon megindítók. Említésre méltók továbbá az érzelmes német lyra hatását éreztető s formai csínnal író Verseghy Ferencz, Dayka Gábor, Kazinczy Ferencz s mások. Mindezen lyrikusainknál nagyobb és eredetibb szellemek Csokonai V. Mihály, Kisfaludy Sándor és Berzsenyi Dániel. Működésök nagy része a jelen század első két évtizedére esik. Elsőnek lépett fel a debreczeni származású Csokonai. Költészetében a nemzeties irány a német, latin, görög és olasz hatásokkal karöltve lép elő ódáiban, szerelmi és anakreoni dalaiban. Mint ódaköltő nem tartozik a nagyok közé, habár az óda fenségét olykor megközelíti. Szerelmi költeményei, melyek Lilla-dalok név alatt ismeretesek, a boldog és boldogtalan szerelemről egyaránt szólnak. Némely szerelmi dalában kitűnő alkotást adott, mégis lyrai ereje anakreoni dalaiban termelt legtökéletesebbet. Forma tekintetében is első rangú költőink közé tartozik. E korszak második kiváló szerelmi dalköltője Kisfaludy Sándor. Dalait Himfy szerelmei czim alatt (1801. és 1806.) két kötetben adta ki. Bennek egy rövid történethez fűzi könyed folyású dalait, szívének regényét. Első kötete (a kesergő szerelemről) költőibb, a második részben a boldogság nyugalmasabb érzése gyakran elmélkedésre készteti. A tetszést, melyet kivívott, nagyon előmozdította dalainak strophaszerkezete, melyet a szonett után alkotott. (Himfy-szak.) — Mig Kisfaludyn az olasz Petrarca hatása érezhető, Berzsenyi Dániel Virág Benedek nyomaiba lépett s a classical formába nemzeti tartalmat öntött. Mintául Ploratiust választotta s legjobb darabjait