Állami tanítóképző intézet, Szabadka, 1877

az általános átnézet, költészeti és prózai maradványok ; a III. időszak­, vagyis a Hunyadiak és Jagellók korából az általános átnézet, költészeti és prózai maradványok, a középmagyar nyelv jellemzése. Az ú­j­k­o­r I. időszaka­, vagyis irodalmunk elővirágzási korából az általános át­nézet, költészeti, prózai irodalmunk és nevezetesebb kép­viselői (Tinódi Sebestyén, Pesti Gábor, Heltai Gábor, Balassa Bálint, Erdőssi János, Károli Gáspár, Székely István); a II. időszak­, vagyis műirodalmunk kezdődési korából az általános átnézet, költészeti, prózai irodalmunk és nevezetesebb képviselői (Zrinyi Miklós, Gyöngyösi István, Liszti László, gr. Haller János, gr. Kohári István, Pázmány Péter, Geleji Katona István, Káldi György, Szenczi Molnár Albert, Pethő Gergely, Ap. Cseri János, Tsetti János, Pápai Páriz Ferenc); a III. időszak­, vagyis irodalmunk hanyatlási korából az általános átnézet, Faludi Ferenc, b. Amadé László, Pod Péter, Cserei Mihály és Pray György. A legújabb kor I. időszak-, vagyis iro­dalmunk újjászületési korából az általános átnézet, francia, a classical, népies és egyesítő irányú iskolák és neveze­tesebb képviselői, Csokonai V. Mihály, Kisfaludy Sán­dor, Kazinczy és Kármán, Barczafalvi és a debreceni grammatika, Révai tudományos nyelvészetünk megala­pítója; a II. időszak­, vagyis a nyelvújítás korából nyelv­újítási küzdelmek (Kazinczy), az új iskola költészete (Berzsenyi Dániel, Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Fáy András, Horváth Endre, Katona József), nemzeti műköl­­tészetünk (Kisfaludy Károly, Bajza), a classicai-nemzeti eposzköltészetünk felvirágzása (Székely Sándor, Czuczor Gergely, Vörösmarthy Mihály), a III. időszak­, vagyis az Akadémia korából az Akadémia alapítása. Kisfaludy­­társaság, Szt.­István társulat, átmeneti tyránk, (Czuczor,

Next