Állami tanítóképző intézet, Szabadka, 1877
az általános átnézet, költészeti és prózai maradványok ; a III. időszak, vagyis a Hunyadiak és Jagellók korából az általános átnézet, költészeti és prózai maradványok, a középmagyar nyelv jellemzése. Az újkor I. időszaka, vagyis irodalmunk elővirágzási korából az általános átnézet, költészeti, prózai irodalmunk és nevezetesebb képviselői (Tinódi Sebestyén, Pesti Gábor, Heltai Gábor, Balassa Bálint, Erdőssi János, Károli Gáspár, Székely István); a II. időszak, vagyis műirodalmunk kezdődési korából az általános átnézet, költészeti, prózai irodalmunk és nevezetesebb képviselői (Zrinyi Miklós, Gyöngyösi István, Liszti László, gr. Haller János, gr. Kohári István, Pázmány Péter, Geleji Katona István, Káldi György, Szenczi Molnár Albert, Pethő Gergely, Ap. Cseri János, Tsetti János, Pápai Páriz Ferenc); a III. időszak, vagyis irodalmunk hanyatlási korából az általános átnézet, Faludi Ferenc, b. Amadé László, Pod Péter, Cserei Mihály és Pray György. A legújabb kor I. időszak-, vagyis irodalmunk újjászületési korából az általános átnézet, francia, a classical, népies és egyesítő irányú iskolák és nevezetesebb képviselői, Csokonai V. Mihály, Kisfaludy Sándor, Kazinczy és Kármán, Barczafalvi és a debreceni grammatika, Révai tudományos nyelvészetünk megalapítója; a II. időszak, vagyis a nyelvújítás korából nyelvújítási küzdelmek (Kazinczy), az új iskola költészete (Berzsenyi Dániel, Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Fáy András, Horváth Endre, Katona József), nemzeti műköltészetünk (Kisfaludy Károly, Bajza), a classicai-nemzeti eposzköltészetünk felvirágzása (Székely Sándor, Czuczor Gergely, Vörösmarthy Mihály), a III. időszak, vagyis az Akadémia korából az Akadémia alapítása. Kisfaludytársaság, Szt.István társulat, átmeneti tyránk, (Czuczor,