Szabadság, 1945. április-június (1. évfolyam, 63-133. szám)

1945-04-21 / 79. szám

Megindult a villamosforgalom a főváros és Kispest város polgármestere kéréssel fordult a szakszerveze­tek útján a fővároshoz a Buda­pest és Kispest közötti villamos­­forgalom mielőbbi megindítása ügyében. A főként munkásokból álló város lakói ugyanis buda­pesti munkahelyüket gyalog vol­tak kénytelenek megtenni. A fő­város üzletvezetősége meghall­gatta a jogos kérelmet és el­térve eredeti tervétől, amely sze­ Kispest között m­nt május 1-én indítja meg a járatokat, Kispest és Budapest között szombaton reggel megin­dította a villamosforgalmat. Egyelőre az 52-es jelzésű vil­lamos jár tizenkét percenként a kispesti villanytelep és a Szent István-kórház között. A későbbi napokban ezt a járatot sűríteni fogják és a pestszentlőrinci Szarvas-csárdáig hosszabbítják meg. Ki tévedett ? MTI Hogyan próbálták tisztára mosni a budai közellátás vezetőit Vas Zoltán közellátási kor­mánybiztos leleplezése nyomán, a pártok bizottságot küldtek ki a budai közélelmezési botrány kivizsgálására. A Magyar Táv­irati Iroda jelentést adott ki a vizsgálat eredményéről. A köz­lés szerint a­­bizottság döntése teljesen tisztázta a városházi kirendeltség megvádolt tisztvi­selőit és úgy tüntette fe­l a hely­­setet, hogy Fás Zoltán tévedett és helytelen információk alapján alaptalanul vádolta meg a­ fővá­rosi kirendeltséget. A bizottság alább közölt hiva­talos nyilatkozata fényt derít arra, hogy nem Vas Zoltán té­vedett, hanem az MTI , még­pedig vaskosan: ,A pártok által Vas Zoltán köz­ellátási kormánybiztosnak a bu­dai közigazgatási kirendeltség ellen emelt vádjai kivizsgálására küldött bizottságnak tudomására jutott, hogy a MTI április hó 18-án 12 óra 5 perckor megjelent kiadásában „hivatalos közlés“ je­lent meg „a budai közigazgatási kirendeltség ellen emelt vádak­ról“. A bizottság kénytelen megálla­pítani, hogy a kommünikében foglalt számos megállapítás nem felel meg a valóságnak, illetőleg a bizottság jelentésében foglal­taiknak. A jelentés nem „tisztázta teljesen“ a budai közigazgatási kirendeltséget a vádak alól. A bizottság megállapította, hogy az adatszolgáltatás egy része kése­delmesen történt. Nem helyes te­hát a kommünikének az a kité­tele, hogy a kért adatszolgálta­tást a kirendeltség „nem nyúj­totta be késedelmesen". Különö­se­n súlyt vet a bizottság annak megállapítására, hogy nem felel meg a valóságnak a kommüniké azon kitétele sem, hogy „nem történt mulasztás az élelmisze­reknek Pestről Budára való ki­szállítása körül“, mert ezen a téren a jelentés pontos és komoly kifogásokat tartalmaz. A vizsgálat befejezése után a bizottság a mai napon olyan ada­tokhoz jutott, amelyek alapján a bizottság­ az egyik vallomást tevő tisztviselő ellen büntető eljárás megindítását fogja javasolni a bizottságnak hamis adatokkal való félrevezetése miatt. Budapest, 1915 április 20-án. Bánóczi, s. k. elnök. Budapest dolgozó népének újabb jelentős segítséget nyújtott a közellátási kormánybiztos Mint ismeretes, Vas Zoltán közellátási kormánybiztos a kö­zelmúltban 11 millió pengőt bo­csátotta a bankok útján Buda­pest közellátó üzemei, ipari és kereskedelmi vállalatai rendel­kezésére. Ma a közellátási kor­mánybiztosnál megjelentek Bu­dapest székesfőváros Elektromos Művei, a székesfőváros Gáz- és Vízművei, valamint a BSzKRT üzemi bizottságának vezetősége. Feltárták a négy nagy üzem kétségbeejtő helyzetét, amelybe azáltal jutottak, hogy a főváros vezetősége nem tudja az üzem folytatólagos fenntartásához, valamint az alkalmazottak fizetéséhez szükséges összeget rendelke­zésre bocsátani. Fenti üzemek ma már ott tarta­nak, hogy a nagynehezen meg­indult villanyáramszolgáltatást, valamint gáz- és vízszolgálta­tást — amelynek árain éppen a főváros vezetőségének lassú ad­minisztrációja folytán a mai ár­színvonalnak megfelelően még nem rendezték —, azonnal be kell szüntetniük, ha a megfelelő segítséget sürgősen nem kapják meg. Márpedig az újjáépítés munkájához e négy üzem mun­kájára feltétlenül szükség van és a komoly termelőmunka addig meg sem indulhat, amíg ezek az üzemek Budapest székesfőváros vérkeringésébe bele nem kapcso­lódnak a maguk teljes egészé­ben. Erre való tekintettel a köz­ellátási kormánybiztos úgy dön­tött, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegből kölcsönképpen Budapest székesfőváros Elektromos Műveinek, a szé­kesfőváros Gáz- és Vízmű­veinek, valamint a BSzKRT Rt.-nek egyenként 1,1 mil­lió pengőt folyósít. Ugyancsak megjelent a kor­mánybiztosságon a magyar Sza­bad Szakszervezetek országos vezetősége részéről Kossa Ist­ván főtitkár, aki a szervezett munkásság nevében kérte a kor­mánybiztos támogatását. Arra hivatkozott, hogy a munkássá­got, amely a háború minél előbbi befejezésének és az ország újjá­építésének előmozdítása érde­kében megfeszített erővel dolgo­zik, a fasiszta korszak vezető­sége megfosztotta évtizedes munkájának gyümölcsétől, elra­bolta a szakszervezetek vagyo­nát, megszüntette szociális in­tézményeit, szövetkezeteit, úgy­hogy a munkásságnak a semmi­ből kell most mindent újra előteremteni. Sürgős pénzbeli segítségre van ehhez szükség. E fontos közér­dekű célokra való tekintettel Vas Zoltán közellátási kormány­­biztos a szakszervezeti munkás­ság részére is folyósított 2 mil­lió pengő kölcsönt. Zárak, lakatok stb. eladását igazolt vaskereskedők részére korlátozott mértékben meg* kezdtük. Szállítóeszközünk nincs,­­ kérjük vevőinket, az árut gyárunk* ből készpénzfizetés ellenében el* vitetni. Árusítás hétfőtől péntekig 8—14 óráig. ELZEIT Vasárugyár Rt XIII. BENCE * UTCA 1-5. SZ. Nyugat-Magyarországba a deportált fákért kórházvonat megy. Az elhur­­coltaknak nincs ruhájuk! Adj ruhaneműt, fehérneműt, cipőt! A szerelvény soronkívül indul, külde­mény f. hó 22-én, vasárnap d. u. 2­6 óráig a Nemzeti Segély köz­pontja (VI. Munkácsy Mihály­ utca 19) és az American Joint Distribu­tion Comittee Központja (V., Sas­­utca 14) alatt. .Jiabádrá. ned­ei életkék hátidija ni. Ssihalomból indult el... Szürke, jelentéktelen hírlapirócs­­ka volt éveken keresztül. Az a típus, aki boldog, ha megtűrik a nagyok közelében. Nem igen tudott szabadulni attól az alacsony­abb­­rendűségű érzettől, ami a kister­metű emberekben él s attól a fél­­szegségtől, ami a vidékről jött újságíróra nehezedik, amikor a ne­ves fővárosi kartársak közé kerül. Börényi Nagy Lajos Egerből jött Pestre, egyébként pedig­­ S­zi­hal­o­mb­ó­l indult el ... Ebben a kis borsodmegyei falu­ban született, ahol anyja, Kakuk .Erzsébet után mindenki csak ka­­kukfiókának nevezte. Pöt­tömnyi gyerek volt s hiába ácsor­gott tavaszi záporokban és őszi esőkben, nem akart megnőni. (Ami még nem lett volna baj, hiszen kis­termetű emberek között es­akadtak már nagy férfiak.) Nyilván az eső­ben töltött céltalan és eredményte­len órák emléke visszhangzott ben­ne, amikor megírta „Felhőszaka­dás“ című első regényét, amely úgy látott nyomdafestéket, hogy alig vettek megjelenéséről tudo­­mást. Dövényi Nagy Lajos szürkén és szerényen élt tovább és 1939-ben, a háború kitörése előtt és után, senki sem tudta meggyőzőbben magyarázni, hogy Németország­nak ezt a háborút — el kell veszí­teni. Lajos Iván híres Szürke Könyvét kívülről tudta, a nyers­anyag döntő szerepéről statisztiká­kat csinált, aztán ... aztán egyszer csak történt valami. A szürke kis újságíró a legnagyobb politikai szélk­akas: Rajniss Ferenc bűv­körébe került, ak­i a jobbr­a a t-ot már évekkel előbb megcsinálta. Rajniss megcsillantotta előtte a lehetőségeket, amelyek a jobboldali­­ságban rejlenek: karrier, népszerű­ség, pénz! . Most itt az alkalom az érvénye­sülésre és a kis újságíró ettől kezdve megváltozott. Lajos Ivánt lebelekótyázta, anglofil érzelmeit, germanofit érzelmek váltották fel, szemüveg helyett monoklit csapott a szemére, piperkőcösen öltözkö­dött, nyegle beszédmodort vett fel, cipőjébe vastag parafasarkot téte­tett, hogy magasabbnak lássák, írásaival pedig beállt az uszítók üvöltő kórusába. Jól számított: a szélső­jobbr­afordulás szépen jöve­delmezett. A Magyar Futár hasáb­jain megkezdődött komiszhangú, lazító heccregénye: Tarn apói­ból indult el..., amelyet vég­telen folytatásokban közölt Raj­niss lapja. Érthető, folytatásonként százötven, majd kétszázötven pengő volt a honorárium, érdemes volt nyújtani. Berlinből pedig jöttek a márkatízezrek a film-, meg a né­met fordítási jogért. Vérszemet kapott. Megkezdte uszítását a színpadon is a hírhedt Ártatlano­k­kal. Az ország hasábjain paralell regényt írt a Kaganovicso­k­at, de befejezni nem maradt ideje egyikre sem. Közben azonban élt és elérte vá­gyát: már nem megtűrt vendég volt egy nagy asztal végén, hanem esténként villogó monoklival, han­goskodva és szvit kíséretében vo­nult be a rózsadombi étterembe, záróra után pedig pálinkázás kö­vetkezett a Zárda­ utcai lakásban, ahol mindenkinél meggyőzőbben magyarázta, hogy ezt a háborút­­ csak Németország nyerheti meg ... Ezt hirdette utolsó újságírói te­vékenységében is, a körülzárt Bu­dán, a külügyminisztérium pincéjé­ben szerkesztett összetartás hasábjain is. „Jön a felmentő se­reg.’“ — írta az utolsó számban és Budát másnap csakugyan felszaba­dították. De nem úgy, ahogy Dö­­vényi Nagy Lajos gondolta. Nem tudott elmenekülni mint mestere, Franz von Rajniss. Ott rekedt a körülzárt, elfoglalt Bu­­dán — s ahogy szavahihető tanúk állítják — lehúzta egy elesett ka­tona egyenruháját, abba öltözött és elvegyült a hadifoglyok tömegébe, így próbál menekülni a számon­kérés elől. Most még más neve alatt bujkál, de eljön a nap, ami­­kor kiemelik az idegen mundérból, az idegen névből. És akkor nem kétséges, hová érkezik meg Dövényi Nagy Lajos, aki Ssíhalomból indult el... p. 1. Sport és humor Sportcsarnokban vasárnap 4-kor NÉPVARIETÉ 20 attrakció- Alfonso, Mosca Vidos, Rudolf­o, Urban, Trio Peters, Funzy, Wong Fay, Gábor Magda, Regőczy— Viola, Lévay, Farkas E., Vadnay 0Okor Bok-derby. (RendeziMADISZ) - pár mérkőzik, •­ Ötszáz gyilkosságot ismert be a zuglói nyilas kerü­letvezető Napjaink bűnügyi krónikájának legsötétebb lapjaira tartoznak azok a vadállati kegyetlenséggel végre­hajtott törmeggyilkosságok, amelye­ket a most letartóztatott Széplaki Bükkös György zuglói kerületve­­zető társaival együtt elkövetett. 1944 október 20-án kezdték. A Gestapo utasítására Szelepcsényi László „főtestvér” társaságában tűzharcban agyonlőtt egy szabotáló kommunista gyárigazgatót, két munkatársát pedig aznap éjszaka a Rákospataknál végezte ki. — Szelepcsényi testvér azon a napom, amikor a Városi Színházban a bombamerénylet történt, 11 fér­fit választott ki a Mexikói­ úti zsidó szeretetotthonban, — vallotta Szép­laki Bükkös. — Elvitette a pártba és ott hosszas kínzások után, a mosókonyha padlójára fektetve sorba fejbelőttük őket. A hullákat teherautóra raktuk és elszállítot­tuk a Tisza Kálmán­ térre, ahol a következő feliratú táblát akasztot­ták a nyakukba: „Ez a bombame­rényletért volt”. Parancsot kaptak arra, hogy minden zsidót, aki nem ment be a G­elgába ki, kell végezni. Ettől kezdve napirenden voltak a tömeg­gyilkosságok a Thökölyi­ úti párt­házban, a Duna-parton és a Liget­­környékén. . A zuglói nyilas kerületvezető rövidesen Népbíróság elé kerül. a Tisztogatás magyar közéletben A BELÜGYMINISZTÉRIUM igazolóbizottsága április 28-án és a következő napokon tartja üléseit. Dr. Osváth László, dr. Szitás Jenő miniszteri osztályfőnökök, Csatáry Béla államtitkár, Székely Miklós, Marosi Ferenc, Sótonyi Gábor, Ba­logh Pál, Fráter Iván, Gyárfás Bá­lint, Szekeres János, Buday István, Szentkirályi Andor, Kovacsics Gyula miniszteri tanácsosok, Jár­­my András, Bontó László, Kisvöl­­csey András, Cserzy István, Szűcs Jenő, Terstyánszky Jenő Édes­kuthy Olivér, Bolla Kálmán, Szentkláray Emil, Bakách Béla miniszteri osz­tálytanácsosok, Mándy József, Hu­­nyady Gyula, Németh Gyula, Noéh Ferenc, Darabos István, Zombory György, Bácsmegyei Lajos­ minisz­teri titkárok, Bakó Szilárd, Kál­­noki László, Bagyarossy Gyula, Dorogsághy Gallner Dénes, Éktes Csaba, Hajdú Lajos, Bornemissza Gyula, Novotny Elemér miniszteri segédtitkárok, Kisvölcsey Frigyes segédfogalmazó, Vecseklei Imre ta­nácsjegyző, Éktes Gyula árvaszéki ülnök és Szilla József miniszteri fordító ügye kerül először az igazoló­bizottság elé. Az igazolásra kije­lölt tisztviselők névsorát kifüggesz­tik a minisztériumokban, fővárosi hivatalokban, rendőrségeken, az or­vosi, ügyvédi és kereskedelmi ka­marában, az újságírók és művészeik szabadszervezeteiben és azokban a házakban, ahol az ülető tisztviselő lakik. Az igazolóbizottság felhív min­denkit, hogy aki az igazolásra ke­rülő alkalmazottak népellenes ma­gatartásáról tud, közölje a belügy­minisztérium Markó­ utca 16. alatt lévő helyiségében, a II. emelet 63. számú szobában, dr. Kőfalussy Ist­ván igazolóbizottsági taggal. AZ IGAZSÁGÜGYMINISZ­TÉRIUM börtönügyi osztályát hosszú időn át vezette Thury György miniszteri osztályfőnök, aki éveken keresztül nevezetes volt arról, hogy a letar­tóztatott komm­unistákat és a zsidó elítélteket „különleges elbánásban“ részesítette. A nyilatkozat viszont fegyházür­noki állásokba ültette és kórházakban helyezte el, a kom­munistákat éheztette és önkénye­sen minden törvényes kedvez­ményt, csomagküldést, munkaköny­­nyítést, feltételes szabadságot meg­tagadott tőlük. A zsidókat elkülönítette a többi fogolytól és még a többi elítéltnél is silányabb élelmezésben részesí­tette őket. Thury Györgyöt a nyila­sok annak idején tévedésből egy napra lefogták, de Szálast szemé­lyes fellépésére nyomban visszahe­lyezték hivatalába. T­hury Györgyöt most már nem tévedésből tartóz­tatta le a demokratikus rendőrség és rövidesen a nép bírái előtt felei hírhedt dolgaiért. A RENDŐRSÉGNÉL is megkezdi végre munkáját az igazolóbizottság. Első érdemleges tárgyalását április 27-ére, fél 3 órára tűzte ki a Nádor­ u. 16. fél­emelet 4 alatti helyiségben. Az első nap a többi között a következők kerülnek igazolásra: Sólyom László főkapitány, Ká­dár János h. főkapitány, Péter Gá­bor politikai rendészeti oszt. veze­tője, Ratulovszky János budai ki­rend. és XI. kér. kap. vezetője, Deák Bertalan . kér. kap. vezetője, Balázs János II. kér. kap. vezetője, Hegedűs László III. kér. kap. ve­zetője, Ötvös Zoltán IV. kér. kap. vezetője, Végh József V. kér. kap. vezetője, dr. Fülei Szántó László VI. kér. kap. vezetője, Ambrus János VI. kér. kap. vezetője, Mezei József VIII. kér. kap. veze­tője, Rudas József IX. kér. kap. vezetője, Gáli Lajos X. kér. kap. vezetője, dr. Mihalcsik Lajos XI. kér. kap. vezetője, Megadja József XII. ker. kap. vezetője, Érsek Ti­bor XIV. ker. kap. vezetője, Fodor Károly megbízott főparancsnok, Haris Olivér detektívfőnök, dr. Pászkan Ferenc elnöki osztály ve­zetője, dr. Róna Zoltán személy­zeti alosztály vezetője, dr. Mis­­kolczy Ernő szervezési alosztály vezetője, dr. Hidasy István inter­nálás­ csoport vezetője, Barcs Ti­bor őr,személyzeti előadó, dr. vitéz Sándor Imre fegyelmi osztály veze­tője. A KÖZPONTI VÁROSHÁZÁN a folyamatos igazol­ó­ eljárás során a bizottság­ legutóbb a következő döntéseket hozta: Bajor Béla mű­vezetői állásvesztés, legalább hat­havi internálás; Bányai Béla Anyaggazdasági Intézeti igazgatói áthelyezés. A REFORMÁTUS EGYHÁZ konventjéhez Kenessey Pongrác ja­vaslati indítványt terjesztett fel, hogy vonják igazoló eljárás alá mindazokat az egyházi tisztséget viselőket, továbbá az összes fize­tett alkalmazottakat, akik bár­milyen kis mértékben is, de vétet­tek a magyar állameszme ellen; akik németbarátok voltak; akiknek nyilas ideológiájuk volt; akik szó­val, vagy tettel elősegítették ezek hatalomrajutását, vagy hittársaik­ üldöztetését, akár szóval, vagy tet­tel előmozdították. Mindezeket al­kalmaztatásukból azonnali hatállyal távolítsák el. A KÖZELLÁTÁSI MINISZTÉRIUMBAN az eddig már felfüggesztett tisztviselők közül a következők az ismertebbek: Molnár Géza, Rosslaw Nándor és dr. Ágh Já­nos miniszteri osztályfőnökök, dr. Bálint Dezső, Szentirmay Endre, Pogány Miklós min. taná­csosok dr. Margon József, Su­lyok Tivadar, Pálffi Lajos, Mol­­csányi Endre, Szilágyi Antal, Dabassy Béla, Magurányi Sán­dor, Matzenauer Hugó, Fazekas József, Kelemen Antal miniszteri osztálytanácsosok, Turcsányi Gyuri, Dürr Tibor, Szőts Gyula közellátási főtanácsosok, Wach­tel Ernő, Krolopp Hugó közellá­tási tanácsosok, -194F15 APRTLISJfl. !■■■■ Ill—I IlilllilMW Demokratikus iskolareformot! MaDISz Felhívás A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársa­ság és a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvény­­társaság ezúton is felhívja azon alkalmazottait, akik mindezideig nem jelentkez­tek szolgálatra, hogy legké­sőbb folyó évi április hó 30-áig eredeti Szolgálati he­lyükön okvetlenül jelentkez­zenek, mert ellenkező eset­ben őket mint igazolatlanul távollévőket a Szolgálati Sza­bályzat idevonatkozó rendel­­kezései értelmében a lét­számból törölni fogják. A létszámból való törlés pedig állásuk és netán már meg­szerzett nyugdíjigényük el­vesztésével jár.

Next