Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
XX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. * Ára 1,50 forint Új esztendő, új feladatok írta: Szilágyi Gyula, a MÉSZÖV elnökhelyettese Újíj esztendőt köszöntünk. Most is, mint annyiszor — immár egy negyed évszázad óta — bizakodással tekintünk az új esztendő elé. Erre feljogosít bennünket az a tudat, hogy pártunk és kormányunk gazdaságpolitikája felemelő perspektívát állít a magyar nép elé. Megyénk fogyasztási szövetkezetei e tudatban készítenek számvetést az óévről és határozzák meg az új esztendő feladatait. A fogyasztási szövetkezetek eredményesen zárták az 1969. évet. Ez is bizonyítja, hogy gazdasági reform bevezetése kedvezően hatott a fogyasztási szövetkezetek munkájára, fejlődésére is. A kereskedelmi áruforgalom mintegy 14,6 százalékkal, 370 millió forinttal magasabb az előző évitől, felvásárlási forgalom 10,6 százalékkal, az ipari termelés 17,8 százalékkal növekedett. A gazdálkodási eredmény mintegy millió forinttal közel 25 százalékkal növekedett. A bekövetkezett forgalmi és gazdálkodási eredmények egyaránt tükrözik a lakosság életszínvonalának emelkedését, valamint azt a helyes törekvést, melyet a fogyasztási szövetkezetek az új mechanizmus adta lehetőségek felhasználása során megvalósítottak. A népgazdaságban bevezetett gazdasági reform szükségszerűen indokolttá tette annak bekövetkezését a fogyasztási szövetkezeti rendszerben is. Ennek során egy egészséges erjedési folyamat bontakozott ki, melynek hatására elkezdődött és befejeződött a szövetkezetek új alapszabályának megalkotása. Ennek kapcsán már 1969. évben is érvényesült a szövetkezetek önálló vállalatszerű gazdálkodása, a szövetkezeti demokrácia kiszélesítése. Ezzel egyidőben tisztázódott a szövetkezetek és szövetségeik viszonya, az állami szervek és a szövetkezetek kapcsolata. Az új körülmények új fejezetet nyitottak a fogyasztási szövetkezetek további fejlődése előtt, melynek érvényesülése már pozitív hatást váltott ki szövetkezeteink életében. Ezen új jelenségek segítették elő a szövetkezetek és tagjaik kapcsolatának szorosabb kibontakozását, a gazdasági és tagsági érdekek fokozottabb érvényesülését. A szövetkezetek munkájában és általában domináló pozitív jelenségek mellett azonban negatív vonások is találhatók. A fizetőképes keresletet nem mindig tudták szövetkezeteink megfelelően lekötni, fogyasztási cikkekkel fedezni. Nem sikerült a beszerzési piacon elfogadható stabil pozíciót létesíteni. Sok még a kívánnivaló az értékesítési munkában. Alacsony a szövetkezetek reklámpropaganda-munkájának színvonala. A követett árpolitika sem mindenütt bizonyult eléggé hatásosnak. felvásárlásban,,az ipari termelésnél és a lakossági szolgáltatásnál nem használták ki rendelkezésre álló lehetőséget. Ezek mellett a más szervekkel, vállalatokkal, tsz-ekkel, ktszekkel a gazdasági kooperáció kibontakozása is lassú ütemű volt. E jelenségek úgy gondolom figyelmeztetőek a jövőre, az 1970-es évre is. Az új esztendő több vonatkozásban is történelmi zetességű. A III. 5 éves neveterv utolsó éve, a IV. 5 éves terv előkészítő esztendeje, felszabadulásunk 25. évfordulója, Lenin születésének 100. évfordulója. E történelmi körülmények is fokozottabb követelményt támasztanak a fogyasztási szövetkezetekkel szemben célkitűzéseik megvalósításánál és végrehajtásánál. E fokozottabb feladatok végrehajtásához megvannak a reális politikai és gazdasági feltételek. Pártunk Központi Bizottsága 1969 novemberi határozatában megállapította, hogy „1970-ben tovább növeljük a termelést, erősítjük a népgazdaság egyensúlyát, emeljük a társadalmi termelés hatékonyságát, hogy fokozzuk a gazdálkodásban kibontakozó kedvező folyamatokat.” Az országgyűlés decemberi ülése jóváhagyta az 1970. évi népgazdasági terveket. A népgazdasági terv többek között rögzíti, hogy a kereskedelmi forgalom 9 százalékkal fog növekedni. Ebből következően a szövetkezeti vezetőkkel többirányú konzultálás történt az 1970. évi célkitűzések reális meghatározása érdekében. Úgy vélem, hogy a fogyasztási szövetkezetek akkor cselekednek helyesen, ha terveikben az 1969. évben már realizált fejlődési ütemet határozzák meg célkitűzésnek. Ha a terveik elkészítésénél, jóváhagyásánál szem előtt tartják a szövetkezeti tagság, a lakosság áruigényének eddiginél jobb kielégítését. E célkitűzés megvalósításához keresik a beszerzési piac újabb lehetőségeit, érvényesítik a többcsatornás beszerzési formát, s ezáltal erősítik pozícióikat a beszerzési piacon. Az egységesebb fellépés érvényesülése tekintetében olyan kooperációra lépnek gazdasági egymással, vagy más szocialista szektorral, amelyen keresztül nagyobb volumenű és választékú árukészletet tudnak a lakosság rendelkezésére bocsátani. Fontos, hogy a hálózatfejlesztésben a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket a legnagyobb körültekintéssel használják fel, hogy az segítse elő a kereskedelmi hálózat áteresztő képességének további növekedését, színvonalának fejlődését, a még meglévő „fehér foltok” felszámolását. A mezőgazdasági termények és termékek felvásárlása területén is a tagsági érdekeket célszerű mindenek előtt szem előtt tartani. Szövetkezeteink éppen ezért törekedjenek arra, hogy a tagok és a lakosság háztáji termelésében előállított cikkeket megfelelő áron felvásárolják és azt a többcsatornás értékesítési rendszer alkalmazásával a fogyasztókhoz juttassák. Szükséges, hogy a szövetkezetek a háztáji árutermelést is saját módszereikkel a jövőben is segítsék, a termelési biztonságot — szerződéskötésen keresztül, vetőmagvak, dugványok, napos baromfi stb. útján is — támogassák. A kisegítő ipari termelést 1970-ben is az árualapok bővítésére kell előirányozni. Célszerűnek látszik, ha szövetkezeteink keresik az újabb lehetőségeket, gondolok például a saját hizlalási tevékenység szélesítésére, a sütőipari tevékenység fokozására és mezőgazdasági termékek más feldolgozására. De ezen túl bizonyos iparcikkek előállítására is. Az árualapok bővítése érdekében szükségszerű, hogy fogyasztási szövetkezeteinknél erőteljesebben bontakozzanak ki a különböző gazdasági kooperációk. Célszerűnek látszik, ha mindenekelőtt mással, de mezőgazdasági egyes kisipari termelőszövetkezetekkel és más vállalatokkal is termelési, értékesítési, szolgáltatási együttműködések jönnek létre. A gazdálkodási eredmény növelésére még jelentős tartalékok vannak szövetkezeteinknél. Ezért úgy látom, hogy szolid árpolitika alkalmazásával is megfelelő nyereségfejlődést lehet előirányozni. Arra kell törekedni, hogy az eszközhatékonyság elérje, illetve megközelítse az optimális szintet. Ennek megvalósítása szükségessé teszi a termelékenység további növelését is. Szövetkezeteink megváltozott helyzete, az új alapszabályoknak a részközgyűléseken történő megalkotása és jóváhagyása új követelményt támaszt a vezetéssel szemben is. Az új esztendőben feltétlenül szükséges, hogy az alapszabályban foglaltaknak megfelelően a testületi vezetés az eddigitől magasabb színvonalon fejtse ki tevékenységét, biztosítsa ezzel a tervfeladatok végrehajtását. Ugyanakkor tovább növekszik a vezetők személyes felelőssége is a gazdálkodásért a társadalmi érdekeiknek érvényesüléséért. E körülmény azt is megköveteli, hogy szövetkezeteink igazgatási apparátusát, annak is korszerűsíteni tevékenységét kell Úgy gondolom, ennek végrehajtása is az új esztendő egyik fontos feladata. A szövetkezeti tagság a szövetkezethez való viszonyának pozitív megnyilvánulását az elmúlt évben is tanúsította. A részközgyűléseken való megjelenés, az ott elhangzott felszólalások mind-mind arról tanúskodnak, hogy e megyében a szövetkezeti tagok magukénak érzik és vallják szövetkezetüket és annak eredményes munkájában készek tevőlegesen részt venni. Ez egyben biztosíték is arra, hogy a szövetkezeti vezetés az új esztendőben is támaszkodhat a tagságra és kérheti segítségét munkájához. A szövetkezeti dolgozók többezres tömege eddig is munkájával bizonyította, hogy kész a szövetkezeti tagság, a lakosság, egész társadalmunk érdekében tevékenykedni. Remélhető, hogy az új esztendőben sem marad el helytállásuk a közös célok valóira váltásában. Fogyasztási szövetkezeteinknél adottak a feltételek ahhoz, hogy az új esztendőben végrehajtsák a rájuk váró edis digitől nagyobb feladatokat, melyek megvalósításához kívánok a szövetkezeti tagságnak, vezetőknek és minden dolgozónak erőt, egészséget, eredményekben gazdag új esztendőt. 1970. JANUÁR Felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére. Tizenhat boltegység párosversenye Baktalórántházán A baktalórántházi szövetkezet dolgozói a múlt év elején tartott termelési tanácskozáson a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére jelentős vállalásokat tettek. Az egységek dolgozói vállalták a hiánymentes leltárelszámolást, a normalizált hiány igénybevételének bázishoz viszonyított csökkentését, az áruk átvételénél károsodások megszüntetését, a a tagság igényeinek megfelelően az árubeszerzések fokozását a megyén kívülről is, valamint a súlycsonkítások és árdrágítások teljes kiküszöbölését, valamint az éves tervfeladatok teljesítését, illetve túlteljesítését. A versenyben hét boltegység, két szocialista brigád kiváló bolt, illetve a szocialisata brigád címért versenyzett. Ezen kívül tizenhat boltegység dolgozói páros igyekezett helytállni versenyben a versenyvállalások teljesítéséért. A versenyben az eddigi értékelés alapján derekasan helytállt a 3. sz. önkiszolgáló bolt kétszeres szocialista címet nyert brigádja. Jó eredményt értek el a Fenyves csárda dolgozói, akik az előző évi időszakhoz viszonyítva tíz százalékkal növelték a termelékenységet. Hasonló eredménnyel dolgozott a szövetkezeti irodán működő mány” nevű szocialista „Alkotbrigád is. Háromezerötszáz forint értékű társadalmi munkát is végeztek. Javuló felvásárlás, jobb áruellátás Az előző éviekhez képest megkétszereződött a Nyírbélteki Körzeti ÁFÉSZ felvásárlási tevékenysége 1969-ben. Burgonyából pedig éppen háromszor annyit vásároltak fel, mint az előző évben. Ebből 16 vagonnal tavaszi értékesítésre tároltak. Örvendetes, hogy étkezési hagymából — a rosszabb termés ellenére — hat vagonnal vásároltak, ezzel a körzet lakóit olcsó és jó minőségű hagymával tudják ellátni. következő évi hagymatermesztéshez 40 mázsa dughagymát szereztek be. Új áruként jelentkezett a kendermag, amelyből öt vagonnal értékesítettek. A termelők érdekeit védték a gondosabb minősítéssel. felvásárolt málna 89,8 százalékát I. osztályú gurulós áruként, 10,2 százalékát pedig IX. osztályú rekeszes áruként vették át Almából „AA” minőségben a felvásárolt mennyiség 86,8 százalékát „A” minőségben 9,1 százalékát, és belföldi minősítéssel a egyéb 4,1 százalékát. Mind a fogyasztók, mind a termelők érdekében igyekeztek kiiktatni a közbeeső kereskedelmi szerveket. Ezáltal a fogyasztóknak olcsóbban adták, a termelőktől pedig drágábban vették az árut A felvásárlást az is segítette, hogy jobb kapcsolatot teremtettek a körzetben működő közös gazdaságokkal és szakszövetkezetekkel, s egyre bővülő kooperációval fűzték szorosabbra az együttműködést. Az árutermeltetést jobb vetőmagvak, több műtrágya, korszerű mezőgazdasági kisgépellátással és szakszerű termeltetési tanácsadással segítették. Az egyre növekvő árufelvásárlás legnagyobb akadályát a raktározási gondok jelentették. Bár ennek megszüntetése érdekében is jelentős lépésekkel jutottak előbbre. Encsencsen a volt mozihelyiséget vásárolták meg raktár céljaira, Piricsén pedig önerőből, saját építőbrigádjukkal kezdték meg a raktár építését. Gelka részleg Nyírbélteken A Nyírbélteki Körzeti ÁFÉSZ tagjainak az új alapszabályban is rögzített kívánsága, hogy a lakosság tv- és rádiókészülékeinek a javítását a körzet központi községében, Nyírbélteken végezzék el. A jogos kérés teljesítése érdekében az igazgatóság kapcsolatot teremtett a Nyírbátori Vegyesszerelő Ktsz-szel, s így 1970-ben már egy, Nyírbéltek községbe kihelyezett részleg elégíti ki majd a lakosság ilyen irányú igényeit. Az új részleg megnyitása egy műhelyhelyiség biztosításán múlik. A községi tanács vb. és az ÁFÉSZ igazgatósága ezt is megoldja rövid időn belül. Így már 1970-ben nem kell a Nyírbéltek és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ tagjainak és a hozzá tartozó községek lakóinak Nyírbátorba, vagy más helyekre utazniok tv- és rádiókészülékeik javítása végett. V Kiváló könyvterjesztők A Nyírbátori Körzeti ÁFÉSZ könyvesboltjának bizományosai 1969-ben terven felüli forgalmat bonyolítottak le, több százezer forint értékű könyvet juttattak el a falusi olvasókhoz. Közöttük kiemelkedő eredményt mutattak fel Kardos Gyuláné nyírbátori és Kovács Endre nyírbélteki könyvterjesztők, akik 35—35 ezer forint értékben adtak el irodalmi műveket 1969-ben. A szövetkezet vezetősége minden esztendőben értékes vásárlási utalványokkal jutalmazza a kiváló könyvbizományosokat. Sok szövetkezet választotta a jövedelmező tésztagyártást. Képünkön: a nyírbátori ÁFÉSZ tésztagyártó üzeme újra megkezdte működését. Elek Emil fel«,