Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

XX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. * Ára 1,50 forint Új esztendő, új feladatok írta: Szilágyi Gyula, a MÉSZÖV elnökhelyettese Ú­jí­j esztendőt köszön­tünk. Most is, mint annyiszor — immár egy negyed évszázad óta — bizakodással tekintünk az új esz­tendő elé. Erre feljogosít ben­nünket az a tudat, hogy pár­tunk és kormányunk gazdaság­­politikája felemelő perspektí­vát állít a magyar nép elé. Megyénk fogyasztási szövetke­zetei e tudatban készítenek számvetést az óévről és hatá­rozzák meg az új esztendő fe­ladatait. A fogyasztási szövetkezetek eredményesen zárták az 1969. évet. Ez is bizonyítja, hogy gazdasági reform bevezetése kedvezően hatott a fogyasztási szövetkezetek munkájára, fej­lődésére is. A kereskedelmi áruforgalom mintegy 14,6 szá­zalékkal, 370 millió forinttal magasabb az előző évitől, felvásárlási forgalom 10,6 szá­­­zalékkal, az ipari termelés 17,8 százalékkal növekedett. A gaz­dálkodási eredmény mintegy millió forinttal közel 25 százalékkal növekedett. A bekövetkezett forgalmi és gazdálkodási eredmények egy­aránt tükrözik a lakosság élet­­színvonalának emelkedését, va­lamint azt a helyes törekvést, melyet a fogyasztási szövetke­zetek az új mechanizmus adta lehetőségek felhasználása so­rán megvalósítottak. A népgazdaságban beveze­tett gazdasági reform szükség­szerűen indokolttá tette annak bekövetkezését a fogyasztási szövetkezeti rendszerben is. Ennek során egy egészséges erjedési folyamat bontakozott ki, melynek hatására elkezdő­dött és befejeződött a szövet­kezetek új alapszabályának megalkotása. Ennek kapcsán már 1969. év­ben is érvényesült a szövetke­zetek önálló vállalatszerű gaz­dálkodása, a szövetkezeti de­mokrácia kiszélesítése. Ezzel egyidőben tisztázódott a szö­vetkezetek és szövetségeik vi­szonya, az állami szervek és a szövetkezetek kapcsolata. Az új körülmények új feje­zetet nyitottak a fogyasztási szövetkezetek további fejlődése előtt, melynek érvényesülése már pozitív hatást váltott ki szövetkezeteink életében. Ezen új jelenségek segítették elő a szövetkezetek és tagjaik kap­csolatának szorosabb kibonta­kozását, a gazdasági és tagsá­gi érdekek fokozottabb érvé­nyesülését. A szövetkezetek munkájá­ban és általában domináló po­zitív jelenségek mellett azon­ban negatív vonások is talál­hatók. A fizetőképes keresle­tet nem mindig tudták szövet­kezeteink megfelelően lekötni, fogyasztási cikkekkel fedezni. Nem sikerült a beszerzési pia­con elfogadható stabil pozíci­ót létesíteni. Sok még a kí­vánnivaló az értékesítési mun­kában. Alacsony a szövetkeze­tek reklám­propaganda-mun­kájának színvonala. A követett árpolitika sem mindenütt bi­zonyult eléggé hatásosnak. felvásárlásban,,az ipari terme­­­lésnél és a lakossági szolgálta­tásnál nem használták ki rendelkezésre álló lehetőséget.­­ Ezek mellett a más szervekkel, vállalatokkal, tsz-ekkel, ktsz­­ekkel a gazdasági kooperáció kibontakozása is lassú ütemű volt. E jelenségek úgy gondo­lom figyelmeztetőek a jövőre, az 1970-es évre is. Az új esztendő több vonat­kozásban is történelmi zetességű. A III. 5 éves neve­terv utolsó éve, a IV. 5 éves terv előkészítő esztendeje, felszaba­dulásunk 25. évfordulója, Le­nin születésének 100. évfordu­lója. E történelmi körülmé­nyek­ is fokozottabb követel­ményt támasztanak a fogyasz­tási szövetkezetekkel szemben célkitűzéseik megvalósításá­nál és végrehajtásánál. E fo­kozottabb feladatok végrehaj­tásához megvannak a reális politikai és gazdasági feltéte­lek. Pártunk Központi Bizott­sága 1969 novemberi határo­zatában megállapította, hogy „1970-ben tovább növeljük a termelést, erősítjük a népgaz­daság egyensúlyát, emeljük a társadalmi termelés hatékony­ságát, hogy fokozzuk a gaz­dálkodásban kibontakozó ked­vező folyamatokat.” Az országgyűlés decemberi ülése jóváhagyta az 1970. évi népgazdasági terveket. A nép­­gazdasági terv többek között rögzíti, hogy a kereskedelmi forgalom 9 százalékkal fog nö­vekedni. Ebből következően a szövetkezeti vezetőkkel több­irányú konzultálás történt az 1970. évi célkitűzések reális meghatározása érdekében. Úgy vélem, hogy a fogyasz­tási szövetkezetek akkor cse­lekednek helyesen, ha terveik­ben az 1969. évben már reali­zált fejlődési ütemet határoz­zák meg célkitűzésnek. Ha a terveik elkészítésénél, jóvá­hagyásánál szem előtt tartják a szövetkezeti tagság, a lakos­ság áruigényének eddiginél jobb kielégítését. E célkitűzés megvalósításához keresik a be­szerzési piac újabb lehetősé­geit, érvényesítik a többcsa­tornás beszerzési formát, s ez­által erősítik pozícióikat a be­szerzési piacon. Az egysége­sebb fellépés érvényesülése te­kintetében olyan kooperációra lépnek gazdasági egymás­sal, vagy más szocialista szek­torral, amelyen keresztül na­gyobb volumenű és választékú árukészletet tudnak a lakos­ság rendelkezésére bocsátani. Fontos, hogy a hálózatfej­lesztésben a rendelkezésre ál­ló anyagi lehetőségeket a leg­nagyobb körültekintéssel hasz­nálják fel, hogy az segítse elő a kereskedelmi hálózat át­eresztő képességének további növekedését, színvonalának fejlődését, a még meglévő „fe­hér foltok” felszámolását. A mezőgazdasági termények és termékek felvásárlása terü­letén is a tagsági érdekeket célszerű mindenek előtt szem előtt tartani. Szövetkezeteink éppen ezért törekedjenek ar­ra, hogy a tagok és a lakos­ság háztáji termelésében elő­állított cikkeket megfelelő áron felvásárolják és azt a többcsatornás értékesítési rendszer alkalmazásával a fo­gyasztókhoz juttassák. Szükséges, hogy a szövetke­zetek a háztáji árutermelést is saját módszereikkel a jövő­ben is segítsék, a termelési biztonságot — szerződésköté­sen keresztül, vetőmagvak, dugványok, napos baromfi stb. útján is — támogassák. A kisegítő ipari termelést 1970-ben is az árualapok bő­vítésére kell előirányozni. Cél­szerűnek látszik, ha szövetke­zeteink keresik az újabb le­hetőségeket, gondolok például a saját hizlalási tevékenység szélesítésére, a sütőipari tevé­kenység fokozására és mezőgazdasági termékek más fel­dolgozására. De ezen túl bizo­nyos iparcikkek előállítására is. Az árualapok bővítése ér­dekében szükségszerű, hogy fogyasztási szövetkezeteinknél erőteljesebben bontakozzanak ki a különböző gazdasági kooperációk. Célszerűnek lát­szik, ha mindenekelőtt mással, de mezőgazdasági egy­es kisipari termelőszövetkeze­tekkel és más vállalatokkal is termelési, értékesítési, szolgál­tatási együttműködések jön­nek létre. A gazdálkodási eredmény növelésére még jelentős tar­talékok vannak szövetkezete­inknél. Ezért úgy látom, hogy szolid árpolitika alkalmazásá­val is megfelelő nyereségfej­lődést lehet előirányozni. Ar­ra kell törekedni, hogy az eszközhatékonyság elérje, illet­ve megközelítse az optimális szintet. Ennek megvalósítása szükségessé teszi a termelé­kenység további növelését is. Szövetkezeteink megválto­zott helyzete, az új alapszabá­lyoknak a részközgyűléseken történő megalkotása és jóvá­hagyása új követelményt tá­maszt a vezetéssel szemben is. Az új esztendőben feltétlenül szükséges, hogy az alapsza­bályban foglaltaknak megfele­lően a testületi vezetés az ed­digitől magasabb színvonalon fejtse ki tevékenységét, bizto­sítsa ezzel a tervfeladatok vég­rehajtását. Ugyanakkor tovább növekszik a vezetők személyes felelőssége is a gazdálkodás­ért a társadalmi érdekeiknek érvényesüléséért. E körülmény azt is megköveteli, hogy szö­vetkezeteink igazgatási appa­rátusát, annak is korszerűsíteni tevékenységét kell Úgy gondolom, ennek végrehajtása is az új esztendő egyik fontos feladata. A szövetkezeti tagság a szö­vetkezethez való viszonyának pozitív megnyilvánulását az elmúlt évben is tanúsította. A részközgyűléseken való megje­lenés, az ott elhangzott fel­szólalások mind-mind arról ta­núskodnak, hogy e megyében a szövetkezeti tagok maguké­nak érzik és vallják szövetke­zetüket és annak eredményes munkájában készek tevőlege­sen részt venni. Ez egyben biztosíték is arra, hogy a szö­vetkezeti vezetés az új eszten­dőben is támaszkodhat a tag­ságra és kérheti segítségét munkájához. A szövetkezeti dolgozók többezres tömege eddig is munkájával bizonyította, hogy kész a szövetkezeti tagság, a lakosság, egész társadalmunk érdekében tevékenykedni. Re­mélhető, hogy az új esztendő­ben sem marad el helytállá­suk a közös célok valóira vál­tásában. Fogyasztási szövetkezeteink­nél adottak a feltételek ahhoz, hogy az új esztendőben végrehajtsák a rájuk váró ed­is digitől nagyobb feladatokat, melyek megvalósításához kí­vánok a szövetkezeti tagság­nak, vezetőknek és minden dolgozónak erőt, egészséget, eredményekben gazdag új esz­tendőt. 1970. JANUÁR Felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére. Tizenhat boltegység párosversenye Baktalórántházán A baktalórántházi szövetke­zet dolgozói a múlt év elején tartott termelési tanácskozá­son a felszabadulás 25. évfor­dulója tiszteletére jelentős vál­lalásokat tettek. Az egységek dolgozói vállalták a hiánymen­tes leltárelszámolást, a norma­­lizált hiány igénybevételének bázishoz viszonyított csökken­tését, az áruk átvételénél károsodások megszüntetését, a a tagság igényeinek megfelelően az árubeszerzések fokozását a megyén kívülről is, valamint a súlycsonkítások és árdrágítá­sok teljes kiküszöbölését, va­lamint az éves tervfeladatok teljesítését, illetve túlteljesíté­sét. A versenyben hét boltegy­ség, két szocialista brigád kiváló bolt, illetve a szocialis­a­ta brigád címért versenyzett. Ezen kívül tizenhat boltegység dolgozói páros igyekezett helytállni versenyben a ver­senyvállalások teljesítéséért. A versenyben az eddigi ér­tékelés alapján derekasan helytállt a 3. sz. önkiszolgáló bolt kétszeres szocialista cí­met nyert brigádja. Jó ered­ményt értek el a Fenyves csárda dolgozói, akik az előző évi időszakhoz viszonyítva tíz százalékkal növelték a terme­lékenységet. Hasonló ered­ménnyel dolgozott a szövetke­zeti irodán működő mány” nevű szocialista „Alkot­bri­gád is. Háromezerötszáz forint értékű társadalmi munkát is végeztek. Javuló felvásárlás, jobb áruellátás Az előző éviekhez képest megkétszereződött a Nyírbél­­teki Körzeti ÁFÉSZ felvásár­lási tevékenysége 1969-ben. Burgonyából pedig éppen há­romszor annyit vásároltak fel, mint az előző évben. Ebből 16 vagonnal tavaszi értékesítésre tároltak. Örvendetes, hogy étkezési hagymából — a rosszabb ter­més ellenére — hat vagonnal vásároltak, ezzel a körzet la­kóit olcsó és jó minőségű hagymával tudják ellátni. következő évi hagymatermesz­­­téshez 40 mázsa dughagymát szereztek be. Új áruként je­lentkezett a kendermag, amely­ből öt vagonnal értékesítettek. A termelők érdekeit védték a gondosabb minősítéssel. felvásárolt málna 89,8 száza­­­lékát I. osztályú gurulós áru­ként, 10,2 százalékát pedig IX. osztályú rekeszes áruként vet­ték át Almából „AA” minő­ségben a felvásárolt mennyi­ség 86,8 százalékát „A” minő­ségben 9,1 százalékát, és belföldi minősítéssel a egyéb 4,1 százalékát. Mind a fogyasztók, mind a termelők érdekében igyekeztek kiiktatni a közbeeső kereske­delmi szerveket. Ezáltal a fo­gyasztóknak olcsóbban adták, a termelőktől pedig drágábban vették az árut A felvásárlást az is segítet­te, hogy jobb kapcsolatot te­remtettek a körzetben műkö­dő közös gazdaságok­kal és szakszövetkezetek­kel, s egyre bővülő kooperációval fűzték szoro­sabbra az­ együttműködést. Az árutermeltetést jobb vetőmag­vak, több műtrágya, korszerű mezőgazdasági kisgépellátással és szakszerű termeltetési ta­nácsadással segítették. Az egyre növekvő árufelvá­sárlás legnagyobb akadályát a raktározási gondok jelentették. Bár ennek megszüntetése ér­dekében is jelentős lépésekkel jutottak előbbre. Encsencsen a volt mozihelyiséget vásárolták meg raktár céljaira, Piricsén pedig önerőből, saját építő­brigádjukkal kezdték meg a raktár építését. Gelka részleg Nyírbélteken A Nyírbélteki Körzeti ÁFÉSZ tagjainak az új alapszabályban is rögzített kívánsága, hogy a lakosság tv- és rádiókészülé­keinek a javítását a körzet központi községében, Nyírbél­­teken végezzék el. A jogos kérés teljesítése ér­dekében az igazgatóság kap­csolatot teremtett a Nyírbáto­ri Vegyesszerelő Ktsz-szel, s így 1970-ben már egy, Nyír­­béltek községbe kihelyezett részleg elégíti ki majd a la­kosság ilyen irányú igényeit. Az új részleg megnyitása egy műhelyhelyiség biztosításán múlik. A községi tanács vb. és az ÁFÉSZ igazgatósága ezt is megoldja rövid időn belül. Így már 1970-ben nem kell a Nyírbéltek és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ tagjainak és a hozzá tartozó községek lakóinak Nyírbátorba, vagy más helyek­re utazniok tv- és rádiókészü­lékeik javítása végett. V Kiváló könyvterjesztők A Nyírbátori Körzeti ÁFÉSZ könyvesboltjának bizományo­sai 1969-ben terven felüli for­galmat bonyolítottak le, több százezer forint értékű könyvet juttattak el a falusi olvasók­hoz. Közöttük kiemelkedő eredményt mutattak fel Kar­dos Gyuláné nyírbátori és Ko­vács Endre nyírbélteki könyv­­terjesztők, akik 35—35 ezer forint értékben adtak el iro­dalmi műveket 1969-ben. A szövetkezet vezetősége minden esztendőben értékes vásárlási utalványokkal jutalmazza a kiváló könyvbizományosokat. Sok szövetkezet választotta a jövedelmező tésztagyártást. Képünkön: a nyírbátori ÁFÉSZ tésztagyártó üzeme újra megkezdte működését. Elek Emil fel«,

Next