Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-15 / 1. szám

I VI.­ÉVFOLYAM, 1. SZ. ARA: 3,60 Ft 1981. JANUÁR 15. I SZATMAR AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ,IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA 36 hozamok — nagy költséggel Ülést tartott a TESZÖV küldöttközgyűlése a Decemberben tartotta meg Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége küldött­­közgyűlését Nyíregyházán. A tanácskozás levezető elnöki tisztét Major József, a jármű tsz elnöke látta el. A küldött­­közgyűlés napirendjén szere­pelt többek között: a XII. párt­­kongresszus és a megyei párt­értekezlet határozatainak végrehajtásából adódó felada­tok. Az írásos beszámolóhoz Faggyas Jenő, a szövetség el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést. A küldöttközgyűlés elnöksége. Faggyas Jenő előterjeszti az elnökség beszámolóját. A MI I­MFEMOIK I lK­SBT, A SZOCIALIZMUSÉRT CSELESTD HAZAFISAG" műm/ FAGGYAS JENŐ: A tsz-ek túlteljesítették az V. ötéves tervet aminek hatásaként különösen A XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet érté­kelte népgazdaságunk, ezen belül a mezőgazdasági ágazat helyzetét — kezdte beszédét Faggyas Jenő. — A megyei pártértekezlet a következő évek feladatmeghatározásait a mezőgazdaság eddig elért eredményeire épülően szabta meg. Megállapította, hogy a me­gye mezőgazdasági termelé­sének növekedése meghaladta az országos ütemet, de a ter­melés gazdaságossága elma­radt az országos szinttől. Fej­lődött a vállalatszerű gazdál­kodás, a mezőgazdasági ter­melés tervszerűsége, korsze­rűsödött a mezőgazdasági irá­nyítás és a vezetés rendsze­re. A kedvezőtlen időjárási vi­szonyok ellenére is javultak a terméshozamok, ennek ered­ményeként az V. ötéves terv négy éve alatt a termelésnő­­növekedés meghaladta a ter­vezettet, elérte a 21 százalé­kot. Az értékelés reálisan muta­tott rá, hogy a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét meghaladja a költségnöveke­dés aránya. Emiatt mérsékel­tebb volt az eredményesség, a kedvezőtlen adottságú me­zőgazdasági üzemeink egy ré­szénél tartósan veszteséges ál­lapot alakult ki. Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben a termelési szerkezet meghatározásakor — az éves üzemtervek és kö­zéptávú tervek elkészítése al­kalmával — fontos a helyi le­hetőségek és erőforrások számbavétele, valamint a pia­ci igények kielégítése. Közis­mert, hogy a mezőgazdasági termelésnek mennyiségben, minőségben és választékban ki kell elégíteni a lakosság élelmiszer-, a feldolgozó­ipar nyersanyag- és a külgazdaság exportszükségletét. Továbbra is szükséges, hogy a megye mezőgazdasági ter­melésének növekedési üteme nagyobb mértékű legyen, mint az országos átlag. Ezért lehetőségeinket számba véve helyesen határozta meg a me­gyei pártértekezlet a terme­lés növelésének mértékét ak­kor, amikor a termelőszövet­kezetek részére öt év alatt 25—30 százalékos fejlődést irányzott elő. Növénytermesz­tésünk jelentős tartaléka rej­lik a racionális földhasználat­ban, a belterjesség fokozásá­ban, a specializáció szélesíté­sében, a termőterületek tömbösítésében és a termőföld korszerű védelmében. Meg kell akadályozni a me­zőgazdasági területek indoko­latlan csökkenését, a talaj termőképességének leromlá­sát. A VI. ötéves terv időszaká­ban növekvő mértékű pénz­ügyi forrás lesz biztosítva a komplex tájegységű meliorá­ció beindításához. Mivel az állattenyésztési ágazatok fejlesztése számotte­vő eszközlekötéssel jár, igen fontos a meglevő férőhelyek teljes kihasználása és re­konstrukciós jellegű bővítése. A szarvasmarhalétszám fej­lesztésének nagy lehetősége rejlik a háztáji férőhelyek közös tulajdonú állatok elhe­lyezésével történő kihaszná­lásával. A mezőgazdasági szövetke­zetek alaptevékenységében fokozódó jelentőséggel bír az erdő- és fagazdaság. Az er­dőterületek növelése fontos feladat és a vágásra érett fa­készletek letermelése, osztá­lyozása, feldolgozása számot­tevő jövedelemnövelő tényező a következő tervciklus idősza­kában. A szövetkezeti fafel­dolgozó üzemek hatékonysága fokozható integrációs szerve­zeti keretek között. A mezőgazdasági termelés fejlesztése feltételezi a kor­szerű gépesítést. A gépi beru­házás a jövőben is első he­lyen kell hogy szerepeljen, a szövetkezetek fejlesztési alap­jainak lekötésében. Az al­katrész-, üzem- és kenőanyag­árak emelkedése folytán a szervezett és hatékony gépki­használás, a karbantartás, a szervizellátás és az energiata­karékos gépüzemeltetés meg­határozó lesz az üzemi gaz­dálkodásban. A mezőgazdasági szövetke­zetek politikai, erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak működési területükön levő háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztése terén. A népgazda­sági szükségletek kielégítésén túl a közös gazdaság is szá­mottevő anyagi előnyökhöz juthat jól szervezett háztáji integrálással. A XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határo­zataiból adódóan további fon­tos feladatok vannak, a szö­vetkezeti demokrácia és a kollektív vezetés erősítése, a szövetkezeti tagokról és a dol­gozókról való gondoskodás, valamint az élet- és munka­­körülmények folyamatos ja­vítása terén. Hatékonyabbá kell tenni a testületi szervek munkáját, különösen a munkahelyi kö­zösségek, a küldöttközgyűlés, a szövetkezeti döntő- és nő­bizottságok munkáját. Az utóbbi években sokat ja­vult a termelőszövetkezetek szociális ellátottsága, a tagok élet- és munkakörülménye. A szövetkezetek 80 százaléka foglalkozik szervezett üdülte­téssel, ami a szövetkezeti ta­gok és dolgozók 6 százalékát érinti évenként. Úgy ítéljük meg, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok szer­vezett üdültetése terén továb­bi intézkedések megtétele szükséges. Kedvező vissz­hangra talált, hogy szövetsé­günk megszervezte a termelő­szövetkezeti elnökök rendsze­res orvosegészségügyi vizsgá­latát. A szükséges rendelőintézeti háttér biztosításának lehető­ségével az orvosegészségügyi vizsgálatokat a termelőszövet­kezetek egyéb vezetőire és a munkaártalomnak különösen kitett dolgozóira is kiterjesz­teni kívánjuk. A szocialista brigádmozga­lom kibontakozása, színvona­la megfelelő. Jelentősen hoz­zájárul a termelőszövetkeze­tek társadalompolitikai és gazdasági célkitűzéseinek megvalósításához. Fejleszteni kell azonban az üzemen be­lüli erkölcsi és anyagi elis­meréseket. (Folytatás a 2. oldalon) • Növekvő export • Javuló szolgáltatás­­• Több lakás épül a VI. ötéves tervben Ülést tartott a KISZÖV elnöksége Czimbalmos István elnökle­tével az elmúlt év decembe­rében ülést tartott a Kiszöv elnöksége. Napirenden szere­pelt: előterjesztés a VI. öt­éves terv koncepciójáról és az 1981. évre való felkészülésről; a tőkés export továbbfejlesz­tésének lehetőségei; a Kiszöv­­küldöttközgyűlés anyagának megtárgyalása. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a megyei pártbi­zottság határozatainak meg­felelően készült el az ipari szövetkezetek VI. ötéves ter­­vének irányelve. Az elnökség felhívta a figyelmet: — az export növelésére (ezen belül különösen a nem rubel elszámolású export nö­velésére), igényeinek a belkereskedelem kielégítésére, az ipari nagyvállalatokkal való kooperációs kapcsolatok bőví­tésére, a lakossági javító­szolgáltató tevékenység, a la­kásépítés és -karbantartás fontosságára. Ezeket a célkitűzéseket úgy kell megvalósítani, hogy biz­tosítva legyen a tervszerű ön­költségcsökkentés (anyag- és­­ energiatakarékosság), hogy az ösztönző bérek kialakítására is sor kerüljön, hogy növeked­jék a teljesítménybérben dol­gozók aránya. Hangsúlyozták: a beruházá­sok VI. ötéves tervben elő­irányzott tervezésénél a szö­vetkezetek a saját erőforrá­saikat vegyék figyelembe. A VI. ötéves tervben a vár­ható növekedés (csak kiinduló alapul szolgálnak), teljes ter­melés 22—24, építés-szerelés 15—18, értékesítés 22—24, nem rubel elszámolású ex­port 50—55, rubel elszámolású export 8—10, belkereskede­lemnek 20—22, az összes fog­lalkoztatott szinten tartása, a nyereség 35—40, bérszínvonal 20, „F’’-alapok 7—10, lakos­sági szolgáltatás 40—42 száza­lék, átadott lakások száma 1100. Az 1981. évi, tervelőirány­zatok is fegyelmezett munkát igényelnek majd. Íme né­hány fontosabb mutató: teljes termelés 5—6, építés-szerel­és 2, lakossági szolgáltatás értékesítés nem rubel elszá­­­­molású exportban, textilru­házat 5, cipőipar 8—10, fa- és gépipar 10, bérszínvonal 4—5, nyereség 8—10, árbevétel 4—6 százalék. Az átadott lakások száma 230. Foglalkozott az elnökség az ipari szövetkezetek 1981. évi kapacitáslekötésével is. Meg­állapították többek között: ebben az évben nagyobb ütemben történt a kapacitás lekötése, így a szövetkezetek 1981. évi várható árbevétele mintegy 2,7 milliárd forint lesz, mely 6 százalékkal ha­ladja meg az elmúlt évit. A gépiparhoz tartozó szö­vetkezetek jelentős része már le van kötve egész évre. A Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezetnél az eddigi koo­perációs termékek mellett az idén megkezdik saját termé­kük, a síkzsaluk üzemszerű gyártását. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél a belföldi értékesítés eléri a 238 milliót. A Nagykállói Vasipa­ri Szövetkezet megkezdi egy mezőgazdasági gép sorozat­­gyártását, illetve továbbfej­leszti az anyagmozgatás be­rendezéseit. A cipőiparban lényeges vál­tozást az értékesítési arányok­nál terveznek. A ruhaipari szövetkezetek egész évi kapa­citása lekötött, de az egyéb iparágakba tartozó szövetke­zeteknél is hasonló a helyzet. Kedvező a helyzet az építő­iparban is. A várható árbe­vételüket 589 millióra terve­zik. A szövetkezetek ebben az évben várhatóan 143 millió forint értékű javító szolgálta­tást végeznek a lakosságnak. (d. gy.) A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetben szovjet exportra gyártanak férfi mokasszineket. (Jávor László felvétele)

Next