Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1985 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-16 / 1. szám

Jövedelmező, hatékonyabb gazdálkodás Szocialista brigádjaink sikerrel teljesítették hazánk 10. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaikat Megyénk szövetkezetei eredményes évet zártak. A munkahelyi kollektívák, szocialis­ta brigádok arról adhatnak számot: hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére tett vállalá­saikat sikerrel teljesítették. Növekedett az export, hatékonyabb lett a gazdálkodás, színvonalasabb a lakossági szolgáltatás, az anyaggal, az energiával, az általános költ­séggel való takarékosság több milliós meg­takarítást eredményezett. Összeállításunk­ban most a munkaversenyben különösen ki­tűnt szövetkezetről adunk tudósítást. Nagykállói Textilruházati Szövetkezet: Növekvő export A szövetkezet fiatal elnö­kének, Németh Lászlónak az irodájában amolyan kerek­asztal-beszélgetés alakult ki, ahol jelen volt Kékesi Béláné főkönyvelő és a szövetkezeti bizottság elnöke, Udvari Bé­­láné. A szó a szövetkezet el­nökéé . — Szövetkezetünknél, a szo­cialista munkaverseny­ nem kampányfeladat, hanem szo­rosan kapcsolódik a gazdasá­gi munkához — mondta Né­meth László. — Ennek egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt öt évben 24 millióról 34 mil­lióra nőtt a termelés. A szo­cialista exportunk 26 száza­lékkal magasabb, míg a tőkés exportunk négyszerese a ko­rábbi éveknek, így érthető volt, hogy munkáskollektí­vánk csatlakozása során első­sorban az export teljesítését tűzte ki fő célul, amit túl is teljesített. Éves tervünket de­cember 15-re teljesítettük. — Három szocialista brigá­dunk van — szólt közbe Ud­vari Béláné. — A Május 1., vezetője: Tóth Kálmánná, a Korányi Frigyes, vezetője: Sándor Katalin, a Váci Mi­hály, amelynek vezetője én vagyok. Két kommunista mű­szakot teljesítettünk, melynek összegét felajánlottuk a nagy­­kállói gázprogram megvalósí­tásához. A szövetkezet tagsá­gának 75 százaléka 30 éven aluli s ez meglátszik a lelkes és fegyelmezett munkában. Erre az évre újabb vállaláso­kat teszünk s azok teljesíté­sével köszöntjük pártunk kongresszusát. Kékesi Béláné vette át a szót. Ő már a várható gazda­sági eredményekről beszélt. Elmondta, hogy az 1984. évi tervüket 36 millióra teljesí­tették, hogy közel 7 milliós nyereséget realizáltak, hogy nyolc százalékkal nőtt a dol­gozók bére, s ma már az éves átlag eléri a 43 ezret. S ami dicséretes, hogy 250 ezer fo­rint megtakarításról adhat­nak számot. Németh László asztalán ok­levél és plakett, melyet az őszi BNV-n kiállított női és férfi tollas kabátokért kap­tak az OKISZ elnökétől. Er­re igen büszkék, hiszen a széles nyilvánosság előtt bi­zonyítani tudtak. Dinamikus fejlődésükre jellemző: 1985- re teljes a kapacitáslekötött­ségük. — Termékeink új piaca Svájc, ahol igen nagy elisme­réssel fogadták a tollas ka­bátot. Az exportot tehát 1985- ben is tovább kívánjuk nö­velni — mondja a szövetke­zet elnöke. — 31,5 milliós szocialista, 6 milliós tőkés exporttal számolunk. S, hogy erre van lehetőség, biztosított a korábbi átgondolt beruhá­zásainknak, új­ üzemház, kor­szerű gépek a garancia. De szocialista brigádjaink helyt­állásával is számolunk. a — Szeretném megemlíteni termelésirányítók közül Kirnyák Imre szalagvezetőt, a meósok közül Fodor Eleket, a kismamaszalagban dolgozó varrónők közül Tóth István­­nét és Kiss Istvánnét, a sza­bászat vezetőjét, Tóth Györ­gyöt, akinek különösen nagy érdeme van az anyagtakaré­kosságban. De elismeréssel kell szólnom Juhász Gábor gépmunkásról, Oláhné Rei­­zinger Ágnesről és Aradi Ka­talinról is. Az említett dol­gozók kitűntek a termelő­­munkában, élenjárói a szo­cialista munkaversenynek, amiért ezúton is szövetkeze­tünk vezetésének köszönetét tolmácsolom. — Pártunk kongresszusi irányelveit áttanulmányozva még jobban világossá vált számunkra — mondja Né­meth László —, hogy olyan gazdasági növekedést kell el­érni, amely lehetővé teszi a népgazdaságunk anyagi, mű­szaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását. Az egész szövetkezeti mozgalom­tól, így tőlünk is elvárja a párt: a jövedelmező gazdál­kodás legyen a cselekvés ál­talános normája. Ezért javí­tanunk kell a munka szerve­zettségét, fegyelmét. A leg­fontosabbnak tartjuk, hogy bővítsük a gazdaságosan erő­t (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége December 21-én, Nyíregyházán tartotta — Nagy Miklós MESZÖV-elnök vezetésével — az 1984. évet záró ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövet­ségének elnöksége. A választott testület Nagy Béla elnök­helyettes előterjesztésében megvitatta az ÁFÉSZ-ek külke­reskedelmi munkáját. ta : Az elnökség megállapítot­t n egyénk szövetkezetei eredményes munkát végez­nek az exportárualapok ös­­­szegyűjtésében, felvásárlásá­ban és értékesítésében. Az utóbbi években fokozták e tevékenységüket, így hozzájá­rultak a népgazdaság export­terveinek teljesítéséhez. Je­lentős mennyiségű mezőgaz­dasági terméket vettek át a háztáji gazdaságoktól, és ma már — ha szerény mérték­ben is —­­^e saját ipari ter­melésből eredő árualappal is rendelkeznek. Az ország fogyasztási szö­vetkezetei és azok közös vál­lalatai az elmúlt három év­ben 25 százalékkal növelték exportjukat. A nem rubel el­számolású kivitel még ettől is jobban, 32 százalékkal nőtt és ma már eléri a 240—250 milliós nagyságrendet. A dol­lárelszámolású piacra került hárommilliárd forint értékű áru felét öt megye — köztük Szabolcs-Szatmár — adta! A nyírségi ÁFÉSZ-ek és szövet­kezeti vállalatok szerepe te­hát meghatározó jelentőségű. Az 1983-as évben Szabolcs- Szatmár — az egy esztendő­vel korábbihoz képest, a bá­zishoz — 161 százalékos ex­portteljesítményt ért el és azzal a megyék közötti rang­sor első helyén állt! A terv­teljesítésben pedig 145,6 szá­zalékkal — Heves megye után — a második volt. Kü­lönösen a vágónyúl, a friss cl '&J ZlAlBIOl ICSBSZlATMAR X. ÉVFOLYAM, 1. SZ­ÁRA: 4,50 Ft 1985. JANUÁR 16. AZ ÁL­TALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ IPARI­ ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA Napirenden az ÁFÉSZ-ek külkereskedelmi munkája zöldség, a gyümölcs, a méz, a tóll és a gyógynövény ex­portjában ért el elismerésre méltó eredményt Szabolcs fo­gyasztási szövetkezeti moz­galma. . Az 1984-es év külkereske­delmi munkájának mérlege január végén válik ismertté. Az első kilenc hónap alapján azonban várható, az esztendőben is sikeres elmúlt volt szövetkezeteink és szövetke­zeti közös vállalataink ex­porttevékenysége. Szeptem­ber végéig 211 millió forint értékű mezőgazdasági áru ke­rült a nem rubelelszámolású piacokra, az éves tervezett mennyiség 79,5 százaléka. Itt tehát túlteljesítésre lehet szá­mítani. A rubelelszámolású ex­port is a tervezett szinten, vagy a fölött alakul. A sza­­bolcs-szatmári szövetkezetek 45 ezer tonna téli alma kül­földre történő értékesítését vállalták, s azt november 10- ig teljesítették is. Ebben a mennyiségben nem volt ben­ne a hűtőházi körszedett al­ma értékesítése, melynek mennyisége csaknem kétezer tonna volt. És a december végéig tartott további szállí­tásokkal várhatóan a terve­zett 338 millió forint értékű exportbevételből­­ több lesz. Az 1984-es külkereskedel­mi árbevétel — az adatok szerint — 610 előzetes millió forintos lett. Ebből a konver­tibilis elszámolású 270 mil­lió. Nagy része mezőgazdasá­gi áru. Az ipari termelésből eredő árualap ugyan a tava­lyihoz képest megduplázó­dott, de még mindig nem je­lentős, hiszen mindössze 3,6 milliós nagyságrendű. Kiemelkedő volt a külke­­­reskedelmi munkája tavaly Nyíregyházi ÁFÉSZ-nek. Szeptember végéig 74 millió forint értékű például juh­­exportja volt a konvertibilis valutáért. A Fehérgyarmati és a Baktalórántházi ÁFÉSZ 5,9, illetve 4,2 millió forint értékű árut vitt a tőkés pia­cokra. Jelentősen növelte ex­portbevételét a Tiszavasvári és a Nyírbélteki ÁFÉSZ is, az év első kilenc hónapjában 22, illetve 24,5 millió forint­tal. A rubel elszámolásában pedig a Kisvárdai, a Záhonyi, a Fehérgyarmati,­ a Vásáros­­naményi, a Mátészalkai, a Nyíregyházi és a Rakamazi ÁFÉSZ teljesítménye emel­kedett ki. A MÉSZÖV elnöksége a külkereskedelmi munka to­vábbi javítására fontos hatá­rozatokat hozott. Felhívta a szövetkezetek és a szövetke­zeti közös vállalatok figyel­mét az export árualapok nö­velésére, a piackutató munka színvonalasabbá tételére, mezőgazdasági termékek fel­­­dolgozás utáni értékesítési lehetőségének keresésére, a külkereskedelmi vállalatok­kal kialakított kapcsolatok állandó javítására, valamint az együttműködési kötelezett­ségek mindenkori teljesíté­sére. Bagoly Dániel Javult az önkormányzati szervek működése Kü­ldöttkö­zgyű­lést tartottak a mezőgazdasági szövetkezetek A Szabolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége december 21- én tartotta küldöttközgyűlé­sét. A tanácskozást Paszter­nák József, a TESZÖV elnök­­helyettese, a máriapócsi Rá­kóczi Termelőszövetkezet el­nöke vezette. A tsz-ekben működő önkormányzati szer­vek működésének tapasztala­tairól szóló írásos jelentéshez Csonka Zoltán, a TESZÖV titkárhelyettese fűzött kiegé­szítést. Az előterjesztésben és a szóbeli kiegészítésben, va­lamint a vitában egyebek kö­zött megfogalmazódott. Az önkormányzati szervek működésének kereteit a ter­melőszövetkezeti törvény biz­tosítja, ugyanakkor rendel­kezéseivel elősegíti a demok­ratikus működést. A terme­lőszövetkezetek a jogszabályi előírás betartása mellett alapszabályt, szervezeti és működési szabályzatot, vala­mint munkaügyi szabályzatot kötelesek készíteni. Ezek az önkormányzati szervek által elfogadott belső szabályza­tok, a törvény által biztosí­tott keretszabályozáson belül a helyi adottságoknak meg­felelő tartalmat nyújtanak. A szövetkezetek tevékeny­ségét az egyenlő jogú tagok, mint kollektív tulajdonosok irányítják. Ennek módszere, hogy a tagok 20—30 °­ o-a kü­lönböző önkormányzati szerv­ben tisztségviselőként — vá­lasztás útján — a tagság bi­zalmából lát el valamilyen megbízást. Minden megbíza­tás és döntés forrása, a ki­sebb, vagy nagyobb kollektí­va akarata. A termelőszövetkezet leg­fontosabb szerve a közgyűlés. Nem csak a termelőszövetke­zeti törvény tekinti a szövet­kezet legfelsőbb szervének, hanem a tagság nagy többsé­ge is. Megyénk termelőszö­vetkezeteiben a közgyűlések betöltik szerepüket. Több ter­melőszövetkezetben kedve­zőtlen az a gyakorlat, hogy a nyugdíjas-járadékos tago­kat nem, vagy nem szabály­szerűen hívják meg a köz­gyűlésre, s emiatt megjelené­sük aránya elmarad a kívá­nalmaktól. Ez a vezetői ma­gatartás nemcsak a tsz-jogot, hanem szövetkezetpolitikánk érdekeit is sérti. A közgyűlésen számol be munkájáról a döntőbizottság, az ellenőrző bizottság s legtöbb helyen a nőbizottság­a is. Ezt igényli a tagság. Ta­pasztalataink szerint azok a beszámolók váltják ki a tag­ság elismerését, egyszerű szavakkal, amelyek nyíltan szólnak az eredményekről, a hiányosságokról, egyúttal a vezetőség, amelyek beszá­moló kontrollját is jelentik. A hatáskörök jogszabály alapján történő rendezése megnövelte a küldöttgyűlés szerepét, feladatát egyre job­ban, konkrétabb formában hajtja végre. A megye terme­­lőszövekezetei alapszabá­lyaikban általában — a jog­szabályhoz igazodóan — évi egy küldöttgyűlést szervez­tek, a gyakorlatban azonban a termelőszövetkezetek több­sége két küldöttgyűlés meg­tartását tartja indokoltnak. Különös jelentőséggel bírnak azok a küldöttgyűlések, ame­lyeken az éves terv, zárszám­adás kerül elfogadásra. A kollektíva meghatároz sze­repét juttatja kifejezésre a küldöttgyűlésnek az a jogo­sultsága, hogy a tisztségvise­lők, magasabb vezetői mun­kakört betöltők díjazása, pré­miumfeltételeinek meghatá­rozása, felelősségre vonása is hatáskörébe tartozik. Tapasztalataink szerint a küldöttek munkájában ma még vannak hiányosságok. A­ küldöttek sok esetben azon jogszabályi kötelezett­ségnek nem tesznek hogy a küldöttgyűlés eleget, napi­rendjére tűzött ügyeket az általuk képviselt dolgozókkal előzetesen megvitassák, és a küldöttgyűlés által hozott ha­tározatokat a munkahelyi kö­zösség tagjaival megismertes­sék. Az önkormányzat szerveze­ti rendszerében jelentős he­lyet foglalnak el a szövetke­zeti demokrácia közvetlen fórumai, a munkahelyi kö­zösségek. A munkahelyi ta­nácskozások tevékenységét és eredményességét — a még fellelhető, nem kevés hiá­nyosság ellenére — a tagság és a vezetők is egyre inkább elismerik. Jelentőségüket nö­veli az is, hogy a tagok és az alkalmazottak, a családtagok egyaránt tagjai. A termelőszövetkezet álta­lános hatáskörű testületi szer­ve a vezetőség. Hatásköre szinte korlátlan, mivel a jog­szabályok és az alapszabály keretei között a közgyűlés, küldöttgyűlés határozatainak megfelelően teljes felelősség­gel, önállóan szervezi és irá­nyítja a tsz működését és gazdálkodását. A szövetkezeti demokrácia fontos fórumai a bizottságok. Az önkormányzati szervek rendszerében megkülönböz­tetünk­ közgyűlési bizottságo­kat, (ellenőrző bizottság, dön­tőbizottság), amelynek elnö­ke és tagjai a nőbizottság el­nöke tisztségviselők, továbbá a vezetőség bizottságai (szo­ciális, kulturális, közművelő­dési, verseny-, háztáji, mun­kavédelmi stb.) amelyeknek létrehozásáról, illetve meg­szüntetéséről a tsz közgyűlé­se alapszabályban rendelke­zik. A termelőszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő fo­lyamatos belső ellenőrzést a tagság a közgyűlés által a ta­gok sorából választott ellen­őrző bizottság útján végzi. A jogszabály az ellenőrző bi­zottság jogállását, feladatát részletesen meghatározza, terjedelemben több mint a vezetőség és munkahelyi kö­zösségek együttesen. (Folytatás a 2. oldalon) A küldöttközgyűlés elnöksége. (E. E. felv.)

Next