Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1985 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-16 / 1. szám
Jövedelmező, hatékonyabb gazdálkodás Szocialista brigádjaink sikerrel teljesítették hazánk 10. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaikat Megyénk szövetkezetei eredményes évet zártak. A munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok arról adhatnak számot: hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaikat sikerrel teljesítették. Növekedett az export, hatékonyabb lett a gazdálkodás, színvonalasabb a lakossági szolgáltatás, az anyaggal, az energiával, az általános költséggel való takarékosság több milliós megtakarítást eredményezett. Összeállításunkban most a munkaversenyben különösen kitűnt szövetkezetről adunk tudósítást. Nagykállói Textilruházati Szövetkezet: Növekvő export A szövetkezet fiatal elnökének, Németh Lászlónak az irodájában amolyan kerekasztal-beszélgetés alakult ki, ahol jelen volt Kékesi Béláné főkönyvelő és a szövetkezeti bizottság elnöke, Udvari Béláné. A szó a szövetkezet elnökéé . — Szövetkezetünknél, a szocialista munkaverseny nem kampányfeladat, hanem szorosan kapcsolódik a gazdasági munkához — mondta Németh László. — Ennek egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt öt évben 24 millióról 34 millióra nőtt a termelés. A szocialista exportunk 26 százalékkal magasabb, míg a tőkés exportunk négyszerese a korábbi éveknek, így érthető volt, hogy munkáskollektívánk csatlakozása során elsősorban az export teljesítését tűzte ki fő célul, amit túl is teljesített. Éves tervünket december 15-re teljesítettük. — Három szocialista brigádunk van — szólt közbe Udvari Béláné. — A Május 1., vezetője: Tóth Kálmánná, a Korányi Frigyes, vezetője: Sándor Katalin, a Váci Mihály, amelynek vezetője én vagyok. Két kommunista műszakot teljesítettünk, melynek összegét felajánlottuk a nagykállói gázprogram megvalósításához. A szövetkezet tagságának 75 százaléka 30 éven aluli s ez meglátszik a lelkes és fegyelmezett munkában. Erre az évre újabb vállalásokat teszünk s azok teljesítésével köszöntjük pártunk kongresszusát. Kékesi Béláné vette át a szót. Ő már a várható gazdasági eredményekről beszélt. Elmondta, hogy az 1984. évi tervüket 36 millióra teljesítették, hogy közel 7 milliós nyereséget realizáltak, hogy nyolc százalékkal nőtt a dolgozók bére, s ma már az éves átlag eléri a 43 ezret. S ami dicséretes, hogy 250 ezer forint megtakarításról adhatnak számot. Németh László asztalán oklevél és plakett, melyet az őszi BNV-n kiállított női és férfi tollas kabátokért kaptak az OKISZ elnökétől. Erre igen büszkék, hiszen a széles nyilvánosság előtt bizonyítani tudtak. Dinamikus fejlődésükre jellemző: 1985- re teljes a kapacitáslekötöttségük. — Termékeink új piaca Svájc, ahol igen nagy elismeréssel fogadták a tollas kabátot. Az exportot tehát 1985- ben is tovább kívánjuk növelni — mondja a szövetkezet elnöke. — 31,5 milliós szocialista, 6 milliós tőkés exporttal számolunk. S, hogy erre van lehetőség, biztosított a korábbi átgondolt beruházásainknak, új üzemház, korszerű gépek a garancia. De szocialista brigádjaink helytállásával is számolunk. a — Szeretném megemlíteni termelésirányítók közül Kirnyák Imre szalagvezetőt, a meósok közül Fodor Eleket, a kismamaszalagban dolgozó varrónők közül Tóth Istvánnét és Kiss Istvánnét, a szabászat vezetőjét, Tóth Györgyöt, akinek különösen nagy érdeme van az anyagtakarékosságban. De elismeréssel kell szólnom Juhász Gábor gépmunkásról, Oláhné Reizinger Ágnesről és Aradi Katalinról is. Az említett dolgozók kitűntek a termelőmunkában, élenjárói a szocialista munkaversenynek, amiért ezúton is szövetkezetünk vezetésének köszönetét tolmácsolom. — Pártunk kongresszusi irányelveit áttanulmányozva még jobban világossá vált számunkra — mondja Németh László —, hogy olyan gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi a népgazdaságunk anyagi, műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását. Az egész szövetkezeti mozgalomtól, így tőlünk is elvárja a párt: a jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Ezért javítanunk kell a munka szervezettségét, fegyelmét. A legfontosabbnak tartjuk, hogy bővítsük a gazdaságosan erőt (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége December 21-én, Nyíregyházán tartotta — Nagy Miklós MESZÖV-elnök vezetésével — az 1984. évet záró ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének elnöksége. A választott testület Nagy Béla elnökhelyettes előterjesztésében megvitatta az ÁFÉSZ-ek külkereskedelmi munkáját. ta : Az elnökség megállapított n egyénk szövetkezetei eredményes munkát végeznek az exportárualapok összegyűjtésében, felvásárlásában és értékesítésében. Az utóbbi években fokozták e tevékenységüket, így hozzájárultak a népgazdaság exportterveinek teljesítéséhez. Jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket vettek át a háztáji gazdaságoktól, és ma már — ha szerény mértékben is —^e saját ipari termelésből eredő árualappal is rendelkeznek. Az ország fogyasztási szövetkezetei és azok közös vállalatai az elmúlt három évben 25 százalékkal növelték exportjukat. A nem rubel elszámolású kivitel még ettől is jobban, 32 százalékkal nőtt és ma már eléri a 240—250 milliós nagyságrendet. A dollárelszámolású piacra került hárommilliárd forint értékű áru felét öt megye — köztük Szabolcs-Szatmár — adta! A nyírségi ÁFÉSZ-ek és szövetkezeti vállalatok szerepe tehát meghatározó jelentőségű. Az 1983-as évben Szabolcs- Szatmár — az egy esztendővel korábbihoz képest, a bázishoz — 161 százalékos exportteljesítményt ért el és azzal a megyék közötti rangsor első helyén állt! A tervteljesítésben pedig 145,6 százalékkal — Heves megye után — a második volt. Különösen a vágónyúl, a friss cl '&J ZlAlBIOl ICSBSZlATMAR X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁRA: 4,50 Ft 1985. JANUÁR 16. AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA Napirenden az ÁFÉSZ-ek külkereskedelmi munkája zöldség, a gyümölcs, a méz, a tóll és a gyógynövény exportjában ért el elismerésre méltó eredményt Szabolcs fogyasztási szövetkezeti mozgalma. . Az 1984-es év külkereskedelmi munkájának mérlege január végén válik ismertté. Az első kilenc hónap alapján azonban várható, az esztendőben is sikeres elmúlt volt szövetkezeteink és szövetkezeti közös vállalataink exporttevékenysége. Szeptember végéig 211 millió forint értékű mezőgazdasági áru került a nem rubelelszámolású piacokra, az éves tervezett mennyiség 79,5 százaléka. Itt tehát túlteljesítésre lehet számítani. A rubelelszámolású export is a tervezett szinten, vagy a fölött alakul. A szabolcs-szatmári szövetkezetek 45 ezer tonna téli alma külföldre történő értékesítését vállalták, s azt november 10- ig teljesítették is. Ebben a mennyiségben nem volt benne a hűtőházi körszedett alma értékesítése, melynek mennyisége csaknem kétezer tonna volt. És a december végéig tartott további szállításokkal várhatóan a tervezett 338 millió forint értékű exportbevételből több lesz. Az 1984-es külkereskedelmi árbevétel — az adatok szerint — 610 előzetes millió forintos lett. Ebből a konvertibilis elszámolású 270 millió. Nagy része mezőgazdasági áru. Az ipari termelésből eredő árualap ugyan a tavalyihoz képest megduplázódott, de még mindig nem jelentős, hiszen mindössze 3,6 milliós nagyságrendű. Kiemelkedő volt a külkereskedelmi munkája tavaly Nyíregyházi ÁFÉSZ-nek. Szeptember végéig 74 millió forint értékű például juhexportja volt a konvertibilis valutáért. A Fehérgyarmati és a Baktalórántházi ÁFÉSZ 5,9, illetve 4,2 millió forint értékű árut vitt a tőkés piacokra. Jelentősen növelte exportbevételét a Tiszavasvári és a Nyírbélteki ÁFÉSZ is, az év első kilenc hónapjában 22, illetve 24,5 millió forinttal. A rubel elszámolásában pedig a Kisvárdai, a Záhonyi, a Fehérgyarmati, a Vásárosnaményi, a Mátészalkai, a Nyíregyházi és a Rakamazi ÁFÉSZ teljesítménye emelkedett ki. A MÉSZÖV elnöksége a külkereskedelmi munka további javítására fontos határozatokat hozott. Felhívta a szövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalatok figyelmét az export árualapok növelésére, a piackutató munka színvonalasabbá tételére, mezőgazdasági termékek feldolgozás utáni értékesítési lehetőségének keresésére, a külkereskedelmi vállalatokkal kialakított kapcsolatok állandó javítására, valamint az együttműködési kötelezettségek mindenkori teljesítésére. Bagoly Dániel Javult az önkormányzati szervek működése Küldöttközgyűlést tartottak a mezőgazdasági szövetkezetek A Szabolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége december 21- én tartotta küldöttközgyűlését. A tanácskozást Paszternák József, a TESZÖV elnökhelyettese, a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke vezette. A tsz-ekben működő önkormányzati szervek működésének tapasztalatairól szóló írásos jelentéshez Csonka Zoltán, a TESZÖV titkárhelyettese fűzött kiegészítést. Az előterjesztésben és a szóbeli kiegészítésben, valamint a vitában egyebek között megfogalmazódott. Az önkormányzati szervek működésének kereteit a termelőszövetkezeti törvény biztosítja, ugyanakkor rendelkezéseivel elősegíti a demokratikus működést. A termelőszövetkezetek a jogszabályi előírás betartása mellett alapszabályt, szervezeti és működési szabályzatot, valamint munkaügyi szabályzatot kötelesek készíteni. Ezek az önkormányzati szervek által elfogadott belső szabályzatok, a törvény által biztosított keretszabályozáson belül a helyi adottságoknak megfelelő tartalmat nyújtanak. A szövetkezetek tevékenységét az egyenlő jogú tagok, mint kollektív tulajdonosok irányítják. Ennek módszere, hogy a tagok 20—30 ° o-a különböző önkormányzati szervben tisztségviselőként — választás útján — a tagság bizalmából lát el valamilyen megbízást. Minden megbízatás és döntés forrása, a kisebb, vagy nagyobb kollektíva akarata. A termelőszövetkezet legfontosabb szerve a közgyűlés. Nem csak a termelőszövetkezeti törvény tekinti a szövetkezet legfelsőbb szervének, hanem a tagság nagy többsége is. Megyénk termelőszövetkezeteiben a közgyűlések betöltik szerepüket. Több termelőszövetkezetben kedvezőtlen az a gyakorlat, hogy a nyugdíjas-járadékos tagokat nem, vagy nem szabályszerűen hívják meg a közgyűlésre, s emiatt megjelenésük aránya elmarad a kívánalmaktól. Ez a vezetői magatartás nemcsak a tsz-jogot, hanem szövetkezetpolitikánk érdekeit is sérti. A közgyűlésen számol be munkájáról a döntőbizottság, az ellenőrző bizottság s legtöbb helyen a nőbizottsága is. Ezt igényli a tagság. Tapasztalataink szerint azok a beszámolók váltják ki a tagság elismerését, egyszerű szavakkal, amelyek nyíltan szólnak az eredményekről, a hiányosságokról, egyúttal a vezetőség, amelyek beszámoló kontrollját is jelentik. A hatáskörök jogszabály alapján történő rendezése megnövelte a küldöttgyűlés szerepét, feladatát egyre jobban, konkrétabb formában hajtja végre. A megye termelőszövekezetei alapszabályaikban általában — a jogszabályhoz igazodóan — évi egy küldöttgyűlést szerveztek, a gyakorlatban azonban a termelőszövetkezetek többsége két küldöttgyűlés megtartását tartja indokoltnak. Különös jelentőséggel bírnak azok a küldöttgyűlések, amelyeken az éves terv, zárszámadás kerül elfogadásra. A kollektíva meghatároz szerepét juttatja kifejezésre a küldöttgyűlésnek az a jogosultsága, hogy a tisztségviselők, magasabb vezetői munkakört betöltők díjazása, prémiumfeltételeinek meghatározása, felelősségre vonása is hatáskörébe tartozik. Tapasztalataink szerint a küldöttek munkájában ma még vannak hiányosságok. A küldöttek sok esetben azon jogszabályi kötelezettségnek nem tesznek hogy a küldöttgyűlés eleget, napirendjére tűzött ügyeket az általuk képviselt dolgozókkal előzetesen megvitassák, és a küldöttgyűlés által hozott határozatokat a munkahelyi közösség tagjaival megismertessék. Az önkormányzat szervezeti rendszerében jelentős helyet foglalnak el a szövetkezeti demokrácia közvetlen fórumai, a munkahelyi közösségek. A munkahelyi tanácskozások tevékenységét és eredményességét — a még fellelhető, nem kevés hiányosság ellenére — a tagság és a vezetők is egyre inkább elismerik. Jelentőségüket növeli az is, hogy a tagok és az alkalmazottak, a családtagok egyaránt tagjai. A termelőszövetkezet általános hatáskörű testületi szerve a vezetőség. Hatásköre szinte korlátlan, mivel a jogszabályok és az alapszabály keretei között a közgyűlés, küldöttgyűlés határozatainak megfelelően teljes felelősséggel, önállóan szervezi és irányítja a tsz működését és gazdálkodását. A szövetkezeti demokrácia fontos fórumai a bizottságok. Az önkormányzati szervek rendszerében megkülönböztetünk közgyűlési bizottságokat, (ellenőrző bizottság, döntőbizottság), amelynek elnöke és tagjai a nőbizottság elnöke tisztségviselők, továbbá a vezetőség bizottságai (szociális, kulturális, közművelődési, verseny-, háztáji, munkavédelmi stb.) amelyeknek létrehozásáról, illetve megszüntetéséről a tsz közgyűlése alapszabályban rendelkezik. A termelőszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos belső ellenőrzést a tagság a közgyűlés által a tagok sorából választott ellenőrző bizottság útján végzi. A jogszabály az ellenőrző bizottság jogállását, feladatát részletesen meghatározza, terjedelemben több mint a vezetőség és munkahelyi közösségek együttesen. (Folytatás a 2. oldalon) A küldöttközgyűlés elnöksége. (E. E. felv.)