Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1986 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-13 / 1. szám
AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ IPARI, ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA Küldöttközgyűlést tartottak a mezőgazdasági szövetkezetek Kulcskérdés a jövedelemtermelő-képesség fokozása December 10-én Nyíregyházánn Háry László TESZÖV-elnök vezetésével küldöttközgyűlést tartottak a mezőgazdasági szövetkezetek. A tanácskozáson részt vett Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára, Poden Gyula TOT főtitkárhelyettes. A gyűlésen két fő napirend szerepelt: az MSZMP XIII. kongresszusa határozatából adódó feladatok című írásos anyaghoz Hosszú László titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A tagok és a termelőszövetkezet kapcsolatrendszere témát Csonka Zoltán társadalompolitikai titkárhelyettes ismertette. A XIII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatából adódó szövetkezeti és szövetségi feladatokról többek között Hosszú László így szólt: “ Az érdekképviseletnek keresni, kutatni kell azokat az eszközöket, módszereket, amelyek segítségével élénkíteni lehet a gazdaság fejlődését. A megye mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmának jövője szempontjából kulcskérdés a jövedelemtermelőképesség fokozása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a termelési és termékszerkezet korszerűsítése és a termékeink piacképességének javítása. — Természeti adottságunk, gazdasági erőforrásunk, rendelkezésre álló munkaerő a jobb kihasználása döntő jelentőségű a feladatok teljesítésében. Reálisnak tartjuk a mezőgazdasági termelést évente átlagosan 1,5—2,5 százalékkal, az alaptevékenység termelésének 5—6 százalékkal, a termelőszövetkezetek összes termelésének 3—4 százalékkal történő növelését a VII. ötéves tervidőszakban. — Növénytermelésben jelentősebb szerkezeti változtatással nem számolhatunk. Célszerűnek tartjuk nagyobb arányban vetőmagot termelni néhány növényféleségből. (rozs, csillagfürt, fűfélék.) A technika korszerűsítésével, az új, nagy termőképességű fajták elterjesztésével fokozni lehet a terméshozamokat, nagyobb gondot fordítva az okszerű tápanyag-gazdálkodásra. — A gyümölcstermesztésben célszerű a bogyósok és a csonthéjasok arányát növelni. Télialma-termesztésiban jobban kell igazodni a piaci követelményekhez, megfelelő fajtaösszetétellel is, ezért telepíteni szükséges. Zöldségtermesztésben a belföldi és exportigények függvényében mind a nagyüzemi, mind az integrált kisüzemi termelés növelése indokolt, ezzel összefüggésben célszerű bővíteni a szövetkezeti konzervipari feldolgozást. Az állattenyésztésben az agroökológiai tényezőkkel összhangban továbbra is a kérődző állatfajok szerepe a meghatározó. A kiegészítő tevékenység fejlesztésében a fő hangsúlyt a szerkezet javítására, az ipari tevékenység bővítésére, ezen belül is a végtermékelőállításra helyezzük. Fontosnak tartjuk a mezőgazdasági termelés vertikalitását növelő élelmiszer-feldolgozó tevékenység bővítését, valamint a faipar fejlesztését, alapozva a szövetkezeti erdők hozamára és az importfa alapanyagra, hozzájárulva ezzel a megye göngyölegszükségletének kielégítéséhez, ösztönözzük a helyi adottságok, természeti kincsek kihasználását, a mezőgazdasági hulladékok hasznosítását. A Háztáji és kisegítő gazdasági termelés integrációjának fokozásával, piacra orientált termelés szervezésével jelentős mértékben növelhető a parasztság jövedelme és a közös gazdaság eredménye, éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk fejlesztésének. Az eddigi eredményekre támaszkodva tovább erősítjük a gazdasági kiskörzetek működését a térségi kooperációs kapcsolatok tartalmi oldalát. A hiányzó eszközháttér bővítése, a korszerű technikai feltételek javítása, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása mikrokörzeti összefogással is segíthető. Fontos feladatnak tekintjük és szervezzük az „Erős segítse a gyengét” mozgalom bővítését, kölcsönös előnyökre alapozva. — Mozgalmi eszközökkel segítjük a fejlődés meggyorsítását, az intenzív növekedést. A kedvező tapasztalatokat figyelembe véve még szélesebb körben megismertetjük és alkalmazásra előkészítjük a korszerű üzemszervezési eljárásokat. Nagyon jelentősnek tartjuk az önelszámoló egységek, az anyagi érdekeltség fejlesztését. Az új vállalkozási formák bővítésével egyidőben fontosnak tartjuk ezek szövetkezeti kötődésének elősegítését, a belső ellenőrzés fokozását, a törvényes működés biztosítását. Olyan gazdasági szabályozási, műszaki fejlesztési és piaci feltételek megteremtését szorgalmazzuk, amelyek a mezőgazdasági szövetkezeteket a teljesítmények, az eredmények növelésére ösztönzi, szabad mozgásteret enged az érdekeltségi rendszer alakításához, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának növeléséhez. A továbbiakban a szövetkezetek belső élete, a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztéséből adódó feladatokról egyebek között a TESZÖV titkára elmondta: “ A tagok tulajdonosi tudatának, szövetkezeti kötődésének erősítése érdekében indokolt, hogy a szövetkezetek a rendelkezésükre álló jövedelem felhasználásáról a jelenleginél érdemibben dönthessenek. Biztosítani kell a nők egyenjogúságának következetesebb érvényesítését, a folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megteremtését, létszámuknak megfelelő arányban legyenek képviselve az önkormányzati szervekben, felkészültségüknek, rátermettségüknek alapján kapjanak helyet a különböző vezető tisztségek betöltésében. — A szövetségünk elősegíti a fiatalok mezőgazdasági pályaválasztását, a pályakezdők beilleszkedését a termelőszövetkezeti közösségekbe. Figyelemmel kísérjük az ifjúsági törvény és a végrehaj- (Folytatás a 2. oldalon) A kép bal sarkában felfli Hosszú László, a TESZÖV titkára, aki beszédét mondja... szavaz a küldöttgyűlés. (Császár Csaba felvétele) A megyei koordinációs bizottság ülésén megtárgyalták Az együttműködés milliói Pétervári József KISZÖV-elnök vezetésével december 5-én az együttműködésről és a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt Nyíregyházán a Szabolcs- Szatmár megyei Szövetkezetek Szövetségeinek koordinációs bizottsága. A KISZÖV, a MÉSZÖV és a TESZÖV vezető munkatársaiból álló testület megállapította: az utóbbi években tovább javult a nyírségi fogyasztási, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági és társadalompolitikai kapcsolatai rendszere. Jelenleg már tizenhárom ipari és húsz termelőszövetkezet működtet közösen üzemet, cipőipari, amelyek ruházati, vasipari és fém tömegcikkeket állítanak elő. A 18 szövetkezeti üzemben közel nyolcszázan jutnak állandó munkalehetőséghez, többségükben nők. Az üzemek tavaly 150 millió forint termelési értéket állítottak elő. A jövőben tovább nő az ilyen közös üzemek száma. A TESZÖV felmérése szerint 37 termelőszövetkezetnél adottak a lehetőségek újabbak létrehozására. A tsz-ek adnak épületet, munkaerőt, és megteremtik az üzemelés feltételeit is Az ipari és termelőszövetkezetek árualappal segítik az áfészeket. Az üzemekből ruházati, bőrdíszmű, cipő-, bútor-, és háziipari termékek, valamint fémtömegcikkek kerülnek az üzletekbe. A jövőben a kis tételű és így kevésbé gazdaságos megrendelések helyett nagy tételben tervezik a vásárlást a nagykereskedelmi tevékenységet is folytató Nyíregyházi Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalaton keresztül. A takarékszövetkezetek és a tsz-ek között igen jó együttműködés bontakozott ki. A háztájiból felvásárolt mezőgazdasági termékek ellenértékét a tsz-ek megbízásából a pénzintézetek fizetik ki. A takarékszövetkezetek hitelt is adnak a háztáji gazdaságok fejlesztéséhez, tavaly négy termelőszövetkezet élt is ezzel a lehetőséggel, húszmillió forintos kölcsönt vett fel. A lakásszövetkezetek számos ipari szövetkezettel és tsz-építőrészleggel készíttetik tagjaik új családi otthonát. Tavaly több mint 100 lakás épült így Szabolcsban, Nyíregyházán, Fehérgyarmaton, Nagykállóban, Tiszavasváriban, Nyírbátorban és Vásárosnaményban. Adott a lehetőség a további együttműködésre a mellék- és kiegészítő tevékenység fejlesztésénél is, így például a göngyöleggyártásban, a gépjavító és karbantartóműhelyek felesleges kapacitásának lekötésében, a hiánycikk gyártatásánál, valamint a kihelyezhető szerelési tevékenységnél, a bedolgozásnál. zél A szállítási kapacitások kőösszehangolásával, jobb kihasználásával ugyancsak jelentős eredményeket érnének el a fogyasztási, az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek. Ehhez kapcsolódóan a gépek javítása és karbantartása területén szintén átadható lenne egymásnak a felesleges kapacitás. A koordinációs bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy célszerű lenne felmérni mindhárom ágazatban a közös szolgáltatóházak építésének lehetőségét. A fogyasztási szövetkezetek gesztorsága mellett van lehetőség közös üzletek nyitására is. Az alkatrészellátás javítására ugyancsak együttműködés jöhetne létre a szövetkezeti gyártóüzemek és a felhasználó szövetkezetek között. Ami a társadalompolitikai területen való együttműködést illeti rámutattak, hogy a három szövetkezeti ágazat reális igényeire alapozva segíteni, szervezni kell az oktatást, a továbbképzést. Arra kell törekedni, hogy mindhárom ágazatban hasznosítható szakmát adó tanfolyamokat, a beiskolázásokat közösen végezzék. Nagyobb figyelmet kell fordítani a közös kulturális társulások munkájára. A belföldi és a külföldi társasutazásokhoz, szakmai utakhoz, kirándulások szervezésénél a szövetségek munkájának koordinálásával fokozottabban kell igénybe venni a COOPTOURIST Szövetkezeti Utazási Iroda szolgáltatásait. A megyei szövetkezeti lap munkájával kapcsolatban rámutattak: törekedni kell a különböző ágazatok legjobb módszereinek, eredményeinek megismertetésére, a tapasztalatok kicserélésére, a szocialista közösségek elért eredményeinek, közösséget formáló cselekvéseinek népszerűsítésére, a kritikai hangot sem nélkülöző elemző írásokra. Az együttműködés további javítására a bizottság idei tanácskozásán visszatérnek. 1986-ban a megyei koordinációs bizottság soros elnöke Nagy Miklós, a MÉSZÖV elnöke. A SÉNYŐI ZÖLD MEZŐ TERMELŐSZÖVETKEZET melléküzemágában új termék, a feszültségkémlelő gyártását kezdték meg, amelyből ezer darabot gyártanak le. A VAJAI RÁKÓCZI TERMELŐSZÖVETKEZET központjában almaszárító üzemet építettek. Az itt készülő termékeket exportra szállítják. (Jávor László felvételei) A MESZÖV-elnökség napirendjén Tovább kell javítani az áruválasztékot Nagy Miklós MESZÖV- elnök vezetésével december 29-én ülést tartott Nyíregyházán a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének elnöksége. A választott testület dr. Nagy János titkárságvezető-helyettes előadásában megvitatta a szövetkezeti ruházati szaküzletek választékának alakulását, valamint az ellátás és a készletösszetétel további javítását szolgáló javaslatokat. Az elnökség megállapította: a szövetkezetek ruházati forgalmának növekedése VI. ötéves terv során elmaaradt a többi ágazatétól és a készletgazdálkodás hatékonysága sem javult. A külső körülmények mellett ennek oka, hogy az üzletek többségének tárgyi és technikai feltételei nem mondhatók túl jónak ... Nincs megfelelő, az értékesítést elősegítő reklám sem. A szövetkezetek nem törekedtek árusítási akciók szervezésére, többnyire csak a nyári és a téli vásár lehetőségével éltek. Az árubeszerzési munka is hagy maga után kívánnivalót, csakúgy, mint a nagykereskedelmi vállalatok szállítási készsége. A készletgazdálkodással ugyancsak bajok vannak... A MÉSZÖV elnöksége felhívta a szövetkezetek figyelmét arra, hogy a ruházati szaküzletek gazdaságos üzemeltetése a jövőben jusson elsődleges szerephez! Ruházati boltot csakis üzleti alapon tartsanak fenn. Törekedjenek a hatékonyabb készletgazdálkodásra, az árubeszerzési munka javítására, az új üzemelési formák elterjesztésére. Vizsgálják felül az érdekeltségi rendszer jelenlegi helyzetét és változtassanak a gazdaságosság érdekében. Javasolja továbbá a testület, hogy a helyi igények alapján elemezzék a szövetkezetek az árusítási lehetőségeket, és a nehezen értékesíthető termékeket vonják ki az üzletekből. Helyettük a keresett cikkek választékát növeljék, így a gyermekruházati termékekét, a munkaruhákat, a napi zati cikkeket, valamint ruhaaz idősebb korosztály részére megfelelőbb, alacsonyabb árfekvésű termékekét. Indokolt a ruházati boltok vegyes jellegét növelni, olyan keresett iparcikkekkel bővíteni a listát, amelyek elhelyezése megoldható az üzletekben. Bagoly Dániel