Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1987 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

MLYIÖRIW GYÖJTEMÉNY AZ ÁLTALANOS ÉS ÉRTEKES­ TO. AZ IPARI ÉS A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA Közös erővel céljaink megvalósításáért Az V. kongresszuson a TOT elnökének ismét Szabó Istvánt, főtitkárává Eleki Jánost választották A mezőgazdasági szövetkezetek december 12—13-án Bu­dapesten az Építők Szakszervezetének székházában tartot­ták V. kongresszusukat. A küldöttek és vendégek sorában megyénket 70 fő képviselte. Megjelent a kongresszuson Kádár János, az MSZMP főtitkára, részt vett a kongres­­­szus munkájában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt a KB, a kormány, a társadalmi és tömegszervezetek sok képviselője. Az írásban kiadott dokumentumokhoz Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT el­nöke fűzött szóbeli kiegészítést. Szabó István beszéde — Az előző kongresszus óta tovább folytatódott az a kedvező folyamat, amelynek során a mezőgazdasági szö­vetkezetekre ható politikai környezet alapvetően mező­­gazdaság- és szövetkezetba­­rát lett — mondta beszéde elején Szabó István. A me­zőgazdaság és a szövetkeze­tek jelentőségének és lehető­ségeinek konstruktív megíté­lése a szocialista széles körben, sőt építésben, határain­kon túl is elfogadottá vált A környezet másik fontos eleme — hangsúlyozta — a külgazdaság. Ez a környe­zeti elem távolról sem ba­­rátságos a magyar mezőgaz­daság és így a mezőgazdasá­gi szövetkezetek iránt ilyen viszonyok között óhatatlanul szóba kerül — és szóba került már — az agrárfer­is­merés visszafogása. A párt egyértelmű döntése: egyelőre semmiképpen sem választ­hatjuk ezt az utóbbi utat. Nem vonulunk ki a külpia­cokról, nem sorvasztjuk el, hanem kondícióban tartjuk erőinket és így várjuk ki a kedvezőbb fejleményeket. Ehhez a politikához azonban a mezőgazdaságban dolgozó azonosulása, erőfeszítései is szükségesek. Ezen a fórumon minősíte­nünk kell a belső gazdasági környezetet is. Ha ezt egyet­len mondatban kellene meg­tennem, azt mondanám, hogy ez a környezeti elem alapve­tően barátságos. Emellett azonban követelménytámasz­tó is, szigorú is. Néha pedig szeszélyes és nem mindig kö­vetkezetes. A továbbiakban az előadó a gazdaság szervezeti és in­tézményi rendszerének ked­vező változásairól szólt, majd a mezőgazdasági szövetkeze­tek két kongresszus közötti gazdasági teljesítményét ér­tékelte. Nagyon jelentős tény, hogy­ összességében teljesí­tették a VI. ötéves terv me­zőgazdasági feladataiból reá­juk jutó részt. Tény viszont az is, hogy­ az 1984-ig tartó fejlődés után, az utolsó két évben fordulat, a teljesítmények csökkenése következett be. Egyértelmű, hogy mindez minden eddigi­nél jobban igénybe vette mezőgazdasági szövetkezete­­­­nk erejét. Eszközellátottsá­guk, pénzügyi helyzetük, nye­reségtermelő-képességük, rö­viden szólva gazdasági erő­állapotuk ma összességében gyengébb, termelési gazdál­kodási színvonaluk pedig nem jobb, mint az előző kongresszus idején volt. Mindezeket felismerve, már az idén számottevő in­tézkedések enyhítették a jel­zett feszültségeket. podtak az ösztönzés Gyára­pozitív elemei, könnyebbültek az eszközpótlás, a felhalmozás lehetőségei. Az országos ta­nács azt reméli, hogy ez az irányzat a következő eszten­dőkben is folytatódik. Ezután a adottságú tsz-ek kedvezőtlen helyzetéről szólt Szabó István. Kongres­­­szusunk egyértelmű pontja lesz, hogy ez a állás­300 nagyüzem egymillió hektár területen, százezernyi ter­melőszövetkezeti taggal nem maradhat magára az egysze­rű újratermelési problémái­­va. Népgazdasági, társadalom­­politikai szempontból sem viselhető el tartósan ekkora válsággóc egyedi kezelése, problémáinak újratermelő­dése. Ehhez központi in­tézkedésre, nagyobb helyi erőfeszítésekre, türelmes, de következetes irányításra van szükség! A továbbiakban az előadó a közös és háztáji gazdasá­gok együttműködéséről, a termelési rendszerek mun­kájáról szólt, majd nagy fi­gyelmet szentelt a termelő­szövetkezeti demokrácia fej­lesztésének és a vele össze­függő tennivalóknak. Vannak azonban még me­rev szabályok a termelőszö­vetkezetek belső szervezeté­re és működésére vonatkozó­an. Nem sikerült még min­den részterületen egészséges arányt teremteni a kötelező rendelkezések és a saját adottságukat érvényesítő belső szabályozás között. Részletesen szólt ezután a termelőszövetkezetek veze­téséről, a vezetők szerepéről és felelősségéről, a velük szemben támasztott követel­ményekről. A továbbiakban az elért eredményekhez­­ és a gondokhoz igazodóan minő­sítette az érdekképviseleti szervek tevékenységét. Megállapította, hogy ezek a szervek szereptévesztés és alapvető politikai hibák nél­kül eleget tettek érdek­feltá­ró és -érvényesítő kötelezett­ségeiknek. Szóvá tette vi­szont azt is, hogy J­ivatal, módszerekkel, aktaszemléletű munkával nem képviselhető felelősen és tévedés nélkül ; szövetkezetek és tagság ér­dekei. A képviseletekre és a kép­viselőkre egyaránt vonatko­zik, hogy nyílt, közvetlen kapcsolatok vezethetnek oda, hogy az érdekek helyes fel­ismerése és következetes képviselete mindennapos és számon kérhető legyen. Befejezésül még megemlé­kezett Szabó István arról, hogy negyedszázada fejező­dött be a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása. Köszöne­tet mondott az alapítóknak. Hangsúlyozta: erőt meríthe­tünk az alapítók sorsfordító tapasztalataiból is. Ezután Eleki János, TOT főtitkára tett javasla­a­tot a szövetkezeti tyuk és az országos jogszabó­tanács alapszabályának módosításá­ra. Ezt követően a kong­resszus meghallgatta Papp Zoltánnak, a TOT ellenőrző bizottsága elnökének jelenté­sét, majd hozzászólások kö­vetkeztek. A vitában felszó­lalt Havasi Ferenc, a KB titkára is. (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a TOT kongresszusa, képünkön a küldöttek Kooperációban­ ­ A szatmári termelőszövet­kezetek többsége sikerrel látja el az alaptevékenysé­gen túli munkákat is. A nagyszekeresi Egyesült Erő Tsz az ikladi Ipari Mű­szergyárral tart­­ fenn évek óta eredményes kapcsolatot. A szövetkezet csarnokaiban közel száz zsarolyáni, ne­­mesborzovai, kisszekeresi és nagyszekeresi lakos fog­lalkoztatására nyílik így le­hetőség. Tekercselés, házi vízellá­­tótartály-gyártás, tekercsbe­rakás, villanymotorok im­­pregnálása mellett niomöntés, kikészítés alumí­csom­agolás ad munkát és közösnek, s ezzel nyeresé­­­get, illetve tisztes keresetet. Az almaszedés idején kollektíva a betakarításban a is nagy segítséget jelentett. (molnár) sj, W0/-n \ir MEGYÉNKBEN mintegy 80, Hajdú-Biharban 20 Durisol­­lakás épült fel az idén az Újfehértói Építő- és Faipari Szövetkezetben készített energiatakarékos építési anya­gokból. Képünkön: sablonba rakják a faforgács és cement alapanyagú masszát. (Császár Csaba felvétele) Divatérzékenység, növekvő export Teljesítette 1986. évi tervét a szövetkezeti ipar — állapították meg a KISZÖV elnök­ségének decemberi ülésén. A termelési ér­ték várhatóan 3 milliárd 870 millió forint lesz, ez a bázishoz viszonyítva 109,2 száza­lékos teljesítésnek felel meg. Ebből az ex­port 1 milliárd 375 milliót tesz ki. A bázis­hoz viszonyítva a rubelelszámolású export teljesítése 107,5, a tőkés exportot 104,6 szá­zalékra teljesítették. A lakossági szolgáltatás 173 millió, a nyereség 370 millió. Az új évben keményedtek a feltételek hazai és a külföldi piacokon egyaránt. Eze­­­ket kivédeni csak korszerű, kiváló minőségű termékekkel lehet. Természetesen a határ­idő tartásával — mutattak rá. Ennek meg­felelően az elnökség felhívta a figyelmet a fegyelmezettebb munkára, az éves terv meg­alapozására. A lekötések általában kedve­zőek, de számolni kell az anyagellátás minő­ségének és mennyiségének nehézségével is. A felmérések­­ alapján várható, hogy az ipari szövetkezetek tovább folytatják ter­mékszerkezet-átalakító tevékenységüket.­­Rá­­mutattak: a gépiparra az új termékek meg­honosítása, a jövedelmező kooperációs tevé­kenység kisebb mértékű fokozása; a könnyű­iparra a mind magasabb esztétikai és minő­ségi követelmények teljesítését szolgáló di­vatérzékenység; az építőiparra a fenntartási munkák arányának a növelése; a szolgálta­tásban a feltételrendszer javítása, a minő­ség kell, hogy a jellemző legyen. Felhívták a figyelmet: az export könnyű­ipari meghatározó jellege mellett fokozni kell az egyéb ipari ágazatok exporttevé­kenységét. A megyei árualap és a kishatár­­menti kapcsolatok bővítéséhez — elsősorban a könnyűipari — szövetkezetek által gyár­tott termékekkel járuljanak hozzá. A lakos­sági szolgáltató tevékenység javítását KTA-keretből nyújtott nyolcmilliós kölcsön­n­nel segítik. Az ipari szövetkezetek a jövedelemterme­lő-képességüket célszerű, ha 10 százalékkal növelik, ami szolgálja a szövetkezetek adó­viselő-képességét. Ez összefüggésben van a létszám szinten tartással is. A tervek sze­rint számolnak a teljes termelési érték 7—8, a rubelértékesítési export 9—11, a tőkés ex­port szinten tartása és a lakossági szolgálta­tás 6—7 százalékos növelésének teljesítésé­vel. (dragos) A takarékszövetkezetek munkájáról, a panaszok és bejelentések ügyintézéséről Ülést tartott a MESZÖV elnöksége Nagy Miklós MESZÖV-elnök vezetésével december 28- án ülést tartott Nyíregyházán a fogyasztási szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének elnöksége. A testü­let megvitatta a takarékszövetkezetek munkáját, valamint a panaszok ügyintézésére vonatkozó jogszabályok végrehaj­tásának tapasztalatait. — A takarékszövetkezetek a legutóbbi időszakban ki­emelkedő eredményeket ér­tek el — mondta az elnöksé­gi ülést követően dr. Faze­kas Sándor, a MÉSZÖV ta­karékszövetkezeti titkárságá­nak vezetője.­­ Az elnökség megállapította: a szövetkeze­tek megfelelően bővítették hálózatukat, elősegítették takarékos életvitelt, kölcsön­ö­zési tevékenységükkel támo­gatták a háztáji és a kisegítő gazdaságok árutermelését, a lakásállomány gyarapodását.­­ Egyéb pénzügyi szolgál­tatásaikkal is jól szolgálták a lakossági, tagsági igénye­ket. A tagsági kapcsolatok to­vábbi erősítésével fokozódott a tagok vagyoni közreműkö­dése a feladatok ellátásában, jelentősen gyarapodott a részjegyállomány, összessé­gében a 19 takarékszövetke­zet teljesítette éves célkitű­zéseit.­­ A MÉSZÖV elnöksége határozatában felkérte a szö­vetkezetek igazgatóságait, hogy szervezetük további korszerűsítésével, jól képzett szakemberek alkalmazásával, az ügyvitel gépesítésével te­remtsék meg a banki fel­adatok ellátásának korsze­rűbb feltételeit. A fogyasz­tási szövetkezetek X. kong­resszusi határozatainak meg­felelően erőteljesebben kell bekapcsolódni a tőkeáramlás formáiba.­­ Itt jegyezném meg: takarékszövetkezetek decem­­­berben tovább bővítették együttműködésüket a Sza­bolcs Volán Vállalattal. Négy szövetkezet — a rakamazi, az ibrányi, a nyírmadai és a tarpai — 20 millió forintot adott át autóbuszvásárlásra a Volánnak. A pénz egy ré­szét az érdekeltségi alap át­utalása képezi, míg az ös­­­szeg többi része úgynevezett lízing, bérbeadás formájában került a közlekedési vállalat­hoz. — A panaszok ügyintézé­séről az elnökség megállapí­totta, hogy a törvény előírá­sai megfelelően érvényesül­nek — vette át a szót dr. Koós Pál, a MÉSZÖV szövet­ségi titkárságának vezetője, aki a második napirendi pont előadója volt. — Kisebb for­mai hiányosságok azonban adódnak, s ezek megszünte­tésére az elnökség több hatá­rozatot hozott. — A testület felkérte szövetkezetek igazgatóságait, a hogy ismét vizsgálják meg a panaszügyi utasítást, és szük­ség szerint intézkedjenek szabályozás korszerűsítésére, a az ügyintézés javítására. Vizsgálják felül és korszerű­sítsék iratkezelési szabályza­tukat is. Rendszeresen ele­mezzék a bejelentések ala­kulását, és hasznosítsák tapasztalatokat az ügyintézés a során. A tagsági fórumokon elhangzó bejelentéseket, mint szóbeli panaszt kezeljék és elintézése során alkalmaz­zák a törvény előírásait. (bagoly)

Next