Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2020 (55. évfolyam, 1-4. szám)

2020 / 4. szám

I­I . Kührner Éva A szaporodó magyarországi esetek hatására a belügyminiszter 1918. október 1-én körrendeletet adott ki, melyben rendelkezett a kór elleni védekezés szabályairól. Kérte az alispánokat és polgármestereket, hogy tájékoztassák a lakosságot a baj lényegéről és a védekezés módjáról. „... Aki a beteggel érintkezik gondosan mosakodjék, szá­ját többször öblögesse, óvakodjék a meghűléstől. A beteg felgyógyulása után a lakást gondosan kell kitakarítani és jól kiszellőztetni. A közönséget figyelmeztetni kell, hogy lakását és mindazt, amivel érintkezésbe jut, tisztán tartsa, figyelmeztetni kell arra is, hogy a betegség különösen zárt, zsúfolt helyiségekben terjed leginkább. Nyilvános helyiségek (pl. mulatók, italmérések stb.) látogatásától tehát mindenki saját egészsé­gének megóvása érdekében lehetőleg tartózkodjék. A zsúfolt tisztátalan közlekedési eszközök szintén alkalmat adhatnak a betegség tovaterjedésére.”56 A rendelet végrehaj­tásának ellenőrzése az alispánokra és polgármesterekre hárult. A jogszabály megjelenésének másnapján már annak szellemében intézkedett Mi­­kecz Dezső alispán is. Fertőző betegséggé minősítette az influenzát, amely ugyanis jogilag nem szerepelt azon bajok sorában, amelyek hatósági intézkedést igényelnek. Kötelezővé tette a betegek elkülönítését, és a lakhelyükön vörös cédula kiragasztását. Betiltott mindenféle összejövetelt (pl. halottvirrasztást, fonókát, fosztókát) ott, ahol a környezetben nagyobb számú megbetegedés fordult elő. Az 1876. évi XIV. t. c. 80. szakasza alapján elrendelte a megbetegedési esetek kötelező bejelentését. A járási, vá­rosi, községi és körorvosok számára előírta az iskolák gyakoribb kötelező ellenőrzését és kérte, hogy amennyiben 10-15%-ot meghaladó megbetegedést tapasztalnak, azt azonnal zárassák be és arról tegyenek jelentést. Előírta azt is, hogy a felgyógyultak (különösen az iskolások) csak 8-10 nappal a felgyógyulásuk után mehetnek az egészségesek közé.57 Dr. Dohnál József vármegyei főorvos október 9-én nyilatkozott a járványról. Véleménye szerint az óvintézkedések elérték céljukat, hiszen a kór múlófélben volt, a megbetegedések száma csök­kent, de még nem szűnt meg. Nehéz megítélni pontosan, hogy mennyi áldozatot követelt a spa­­nyolnátha-járvány, mert a forrásokban rendkívül eltérő adatokkal találkozhatunk. A városi egész­ségügyi bizottság az 1918. évről szóló jegyzőköny­ve október 12-ig 287 betegről tesz említést, ami a város lakosságának 1%-át sem érte el. Megjegyzi egyben, hogy október 24-ig megállt az esetszám növekedése, így az iskolák is kinyitottak már.58 Másik forrásban az olvasható, hogy 1918. október közepéig ennek a „rendkívüli veszedes- Dr. Dohnál József 56 127.530-1918. B. M. sz. körrendelet a spanyol betegségnek nevezett fertőző baj megszüntetéséről 57 Az alispán intézkedései a spanyol betegség ellen. Nyírvidék, 1918. 39. évf. 223. sz. 2-3. 58 Eü. Bizottság jkv. 1918.

Next