Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2020 (55. évfolyam, 1-4. szám)

2020 / 4. szám

Régi korok járványai Nyíregyházán zelebbi jövőben gondoskodnia kell a városnak ilyen épületről, illetve berendezésről.”51 A meglévő 25 ágyas intézmény „koporsószerű” ágyaival, rozoga állagával ugyanis nem felelt meg a város igényeinek. Észszerűnek mutatkozott ezért, hogy a járványkórház ügyét az Erzsébet Közkórház bővítési tervéhez kössék: „ha a város új, a kor kívánalma­inak megfelelő járványkórház létesítésére határozná el magát... ez új járványkórházi osztály igazgatását, kezelését az Erzsébet Közkórház igazgatósága elvállalni és ellát­ni hajlandó” — fogalmazta meg a képviselőtestületi jegyzőkönyv. 1926 márciusában Fábián Gáspár műépítész készített terveket a 70 ágyas, egyemeletes fertőző pavilon kialakítására.52 Sajnos nem épült fel. Spanyolnátha’­ A háború végnapjaiban egy új ellenség, a spanyolnátha támadta meg a legyengült, kimerült, gyenge ellenálló képességű embereket. Terjedéséhez nagyban hozzájárult a hiányos táplálkozás, a zsúfolt lakhatási körülmények, az orvosi segítséghez való korlá­tozott hozzáférés és a háború végi jelentős népmozgás. 1918. szeptember 28-án egy spanyol hírlap rövid tájékoztatást adott olvasóinak az influenzáról. „A fertőzésért felelős kórokozó” - írta a lap, „a Pfeiffer-bacilus, amely rendkívül apró, és kizárólag mikroszkóp alatt látható.”54 A lap tévedése mindössze abban állt, hogy az influenzát nem baktérium, hanem vírus okozza! Az első megbete­gedést 1918 márciusában jegyezték fel az Egyesült Államokban egy katonai bázison. Hat hét múlva már elérte Európa nyugati frontját Franciaországban. Ezt a mérsékel­tebb járványt 1918 őszén egy rendkívül halálos fertőzési hullám követte, majd 1919 elején szintén erősebb járvány jött. Terjedését elősegítette az erőteljes mobilitás, a katonák és menekültek ide-oda áramlása. Nagyon nehéz volt betartani az évszázados közegészségügyi intézkedéseket: a fertőzöttek izolálását, a tömeges gyülekezések elkerülését. Magyarországon 1918- ban elképzelhetetlen volt a karantén elrendelése, mivel napi több tucat vonat hozta a frontról a katonákat, és a lakhelyükről elüldözött civil menekülteket. Köztük sokan már betegen érkeztek meg országunkba. Nyíregyházán is nagy volt a mozgás ekkortájt. 1918. szeptember 14—19 között távozott el a városunkból az itt üdült 500 osztrák gyermek. A barakk-kórházba pedig nagyszámú hadifogoly érkezett. Szeptember 28-án már az olvasható a helyi sajtóban, hogy egy ideje járványszerűen ütötte fel fejét „A spanyolnátha elnevezésű betegség, amely eleinte inkább divatos, mint veszedelmes volt.”55 Ekkor már két belvárosi halál­esetről olvashattak. Az alig elkezdődött tanévben úgy megemelkedett a beteg gyerme­kek száma, hogy kéthetes kényszerszünet következett. s‘ Uo. 52 Kührner Éva: Kórházbővítési tervek a 20. század elején. Kór­házunk, 2006. 3. évf. 2. sz. 20. 53 Influenzavírus okozta betegség. 54 Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány. Múlt-Kor 2020. január 30. https:// mult-kor.hu/ (letöltve: 2020. 08. 22.) 55 Terjed a spanyolnátha Nyíregyházán. Nyírvidék, 1918. 39. évf. 220. sz. 2. I­I 3

Next