Szabolcsi Ifjúság, 1976 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Két taggyűlés között JANUÁR MÁSODIK HETÉBEN MEGKEZDŐDTEK és a hónap végéig zömében lezajlottak iá beszámoló-értékelő taggyűlések. Az 1200 alapszervezet 35 ezer tagját érintő taggyűlések már most a KISZ kongresszusának jegyében zajlanak. Számos értékes tapasztalatot gyűjtöttek össze az első napokban a KISZ megyei, járási, városi bizottságainak vezetői, munkatársai, aktívái. Az egyik lényeges pozitív tapasztalat : az alapszervezetek zömében jól hasznosították az egy évvel ezelőtti beszámolóértékelő taggyűléseken elhangzottakat és megszívlelték a bírálatokat is. A mostani taggyűlések gördülékenyebbek, fiatalosabbak és közvetlenebbek voltak, mint egy esztendővel ezelőtt, amikor is a KISZ KB 1974. áprilisi határozata alapján először tartottak ilyen beszámoló-értékelő taggyűléseket. A vezetőségek nagy részéé ' jól szervezték meg az elbeszélgetéseket. A KISZ-tagok nemcsak a saját, hanem a vezetőség, az alapszervezet munkájáról is véleményt mondtak. A taggyűléseken a KISZ-tagoksaját értékelése mellett a vezetőség véleménye is elhangzott, s ezek alapján együttesen dönthetett a taggyűlés: dicséretre méltóan, bírálhatóan dolgozott, a KISZ-tag, vagy éppen a bizalom megvonására kerül sor. A másik jó tapasztalat, hogy a KISZ KB politikai képzési határozatának eddigi megvalósítása, a nyári vezetőképzések már éreztették hatásukat. Egyrészt a titkárok és a vezetőségi tagok megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, hiszen a nyáron csaknem minden alapszervezeti titkár a megyei, a vezetőségi tagok nagy többsége pedig a járási vezetőképző táborokban vett részt 3—6 napos továbbképzéseken. Másrészt a személyi kérdésekben sokkal határozottabban és megalapozottabban lehetett dönteni a jó előkészítés eredményeként. Jó eredmény, hogy a titkárok és vezetőségi tagok többsége újabb egy esztendőre megbízatást kapott. AZ EDDIGI TAPASZTALATOK SZERINT hasznosak voltak a központilag kiadott útmutatók és az ezekhez kapcsolódó megyei, járási, városi eligazítások. Több alapszervezetünkben vették jó hasznát annak az állásfoglalásnak is, amely szerint ahol a titkári funkcióra több jelölt volt, ott előbb a titkárt választották meg, s csak utána jelölték a vezetőségi tagokat, így a titkárnak javasolt, de megválasztásra nem került KISZ-tagok nem kerülhettek hátrányba és számos helyen bekerültek a vezetőségbe. Nincs még összegezett tapasztalat a küldöttek választására vonatkozóan. A taggyűléseken ugyanis most első alkalommal a szervezeten belüli (nem területi) küldöttgyűlések esetében a küldöttek mandátuma nem jár le a küldöttértekezlettel, hanem a következő választásig érvényben marad. A küldöttgyűlés a két választás között is tanácskozhat. A korábbitól eltérő feladatot itt az jelentette, hogy olyan fiatalokat kellett küldöttnek jelölni, akik várhatóan hosszabb ideig eredményesen tudnak megfelelni a választott munkának, vezetéssel kapcsolatos feladatoknak. Szintén csak később lehet értékelni a taggyűlések ajánlással kapcsolatos munkáját is: most ugyanis ismét volt arra lehetőség, hogy a felsőbb KISZ-szerv tagjának ajánljanak fiatalokat. A legtöbb helyen — ahol ilyen ajánlásra sor került — a vezetők megfelelően érzékeltették: az ajánlás nem azonos a jelöléssel és megválasztással — ez a felsőbb KISZ-szerv küldöttgyűlésének joga —, mindenesetre a fiatalok számára az ajánlás is megtisztelő. BÁR AZ „ELSŐ” TAGGYŰLÉSEKNEK NEM FELADATA a tervkészítés, sok helyen mégis gondot fordítottak arra, hogy röviden ismertessék a gazdaságpolitikai kérdéseket is. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a taggyűléseken felhívták a figyelmet a párt Központi Bizottságának üléséről kiadott közleményre, amely a következő évek gazdaságpolitikájával, főbb céljaival foglalkozott; az országgyűlés decemberi ülésének anyagára, amelyben az ötéves tervtörvényről szerezhettek információkat a fiatalok, s a megyei pártbizottság január 9-i ülésének sajtóban megjelent anyagára, amely a megyei célokat tartalmazza. Ha a fiatalok ezek főbb mondanivalójával időközben megismerkednek, a „második”, tervkészítő taggyűlés megalapozottabb lehet, hozzájárulhat a helyi termelési, gazdaságpolitikai célok jobb megértéséhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy a KISZ sajátos lehetőségeivel, a korábbinál is jobban lehet támogatni az üzemi, községi, városi célok valóra váltását. Február első napjaiban mindenütt befejeződnek az „első” taggyűlések. Az újonnan megválasztott vezetőségek mindjárt a munka nehezével kezdhetik, hiszen igen rövid idő múlva kezdődnek a „második” taggyűlések, amelyek nemcsak az éves munkával, hanem a kongresszusi előkészületekkel is szoros kapcsolatban lesznek. A KÉT TAGGYŰLÉS KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN nagyon sok feladat hárul az alapszervezetekre. A vezetőségek tagjai ismét minden fiatallal beszélgetéseket folytatnak. Ezeken a beszélgetéseken véleményeket kérnek az akcióprogram-tervezetről, megbeszélik az ahhoz kapcsolódó egyéni feladatvállalásokat, javaslatokat kérnek a KISZ leendő új tagjainak személyére is. A beszélgetések jó alkalmat nyújtanak ahhoz, hogy segítséget adjanak a kongresszusi dokumentumokban leírtak megértéséhez. A két taggyűlés között adminisztratív jellegű feladatokat is el kell látni: kitöltik az új tagsági igazolványokat, személyi adatlapot és a tagnyilvántartó lapot, s átveszik az éves tagdíj összegét is. M. S. • A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMÁRA: 1.— Ft 1976. JANUÁR HÓ Fiatal minőségvizsgálók a MOM mátészalkai gyárában. Kongresszusra készülünk Új mozgalmi év küszöbén Beszélgetés Nagy Lászlóval, a KISZ nyíregyházi városi bizottságának titkárával Az ifjúsági szervezet mozgalmi éve sem a naptári, sem a tanévhez nem kapcsolódik szorosan. Áprilistól áprilisig tart. Az 1975— 76-os mozgalmi év akcióprogramjáról, célkitűzéseiről és azok végrehajtásáról, valamint az áprilisban kezdődő új mozgalmi év feladattervéről beszélgettünk Nagy Lászlóval, a KISZ nyíregyházi városi bizottságának titkárával. — Mi volt az 1975/76-os akcióprogram leglényegesebb kérdése? — Kongresszusi akcióprogramot állítottak össze a KISZ- alapszervezetek és a KISZ-bizottság is. Már az elnevezés is utal arra, hogy a KISZ IX. kongresszusára való felkészülés jelentette a legfontosabb feladatot. A másik lényeges kérdés az volt, hogy megvizsgáltuk a KISZ KB 1974. április 17-i határozatának végrehajtását és annak folyamatosságát. A harmadik legfontosabb feladatunk a XI. pártkongresszus munkájának figyelemmel kísérése volt. Megnéztük, hogy az „Irányelvekből” milyen teendők hárulnak az ifjúsági szervezetre és ennek megvalósításában valamennyi KISZ-tag aktív részvételét kértük. — Melyek azok a feladatok, amelyek valamennyi ifjúsági réteget érink r ? — A politikai képzés kiszélesítésére intézkedési tervet készítettünk és meghatároztuk, hogy a felelős pozíciókat betöltő KISZ-eseknek milyen minimális politikai képzettséggel kell rendelkezniük. Például marxista esti középiskolát vagy esti egyetemet kell végezni a KISZ városi bizottság tagjainak, a csúcsvezetőségi titkárok és a városi bizottság különböző munkabizottságok vezetőinek. A KISZ politikai oktatásán összesen 13 733- an vesznek részt,és 474-en párt-, állami vagy szakszervezeti oktatásra járnak. Emellett a kádermunka és a pártépítés érinti még valamennyi ifjúsági réteget. — Milyen akciókat szerveztek a kongresszus tiszteletére? — Kommunista és társadalmi munkaakciókat szerveztünk. Ezzel elsősorban a gyermekintézmények, játszóterek, tömegsport- és ifjúsági létesítmények számát és korszerűségét akarjuk emelni. A tanulmányi versenyek keretén belül írták ki az Alkotó Ifjúság pályázatot. A fiatalok a pályamunkákkal nemcsak alkotó készségüket, képességeiket fejlesztették, hanem a tudományos, technikai és műszaki fejlődés eredményeit is jobban megismerhették és megismertethették. A „Művelt Ifjúságért” mozgalom célja az, hogy az MSZMP KB közművelődés-határozatát minél többen megismerjék, a fiatalok részt vállaljanak a helyi közművelődési határozatok megoldásából. Az alapszervezetek közművelődési tevékenységének lényege, hogy segítse a fiatalok marxista világnézetének kialakítását és szocialista életmódjuk formálását. Az „Edzett Ifjúságért” akció célja, hogy minden KISZ-tag rendszeresen sportoljon és a tömegsportrendezvények számát és jelentőségét növeljük. Az ifjúkommunistává nevelés egyik legfontosabb formája az Ifjú Gárda és a honvédelmi nevelés. Nemzetközi tevékenységünk a fiatalok internacionalista nevelésének, a szocialista szolidaritás erősítésének szerves része. A múlt évben több KISZ-fiatal utazott a Szovjetunióba és a többi szocialista országba. — Milyen akciókat, rendezvényeket szerveznek a dolgozó fiataloknak? — A „Ki minek mestere” vetélkedőt a különböző szakmákban dolgozó munkásfiatalok részvételével rendezzük meg. Az a cél, hogy a fiatalok szakmai, politikai ismereteiket játékos formában bővítsék. Az„Ifjúsági radar” akció az üzem- és munkaszervezés, a takarékosság és a munkahelyi demokratizmus szélesítését tűzte célul. — Milyen versenyeken vehetnek részt a tanuló fiatalok? — Elsősorban a tanulmányi szaktárgyi versenyeken. Újfajta az a kapcsolat, amelyekben a kommunista szülők és a KISZ- aktivisták találkoznak. Lehetőséget ad arra, hogy a családokkal szorosabb kapcsolatot építsen ki a KISZ-szervezet. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése a hátrányos helyzet felszámolását biztosítja. A főiskolai hallgatók országos politikai vetélkedőn vesznek részt. Emellett építőtáborba jelentkezhetnek fiúk és lányok egyaránt. — Hogyan történik a KISZ KB áprilisi határozatának ellenőrzése? — A KISZ városi bizottsága a határozat feldolgozását, megvalósítását aktivistái bevonásával, helyszíni segítséggel, 3 napos titkári tanfolyam megtartásával igyekezett biztosítani. A feladatvállalások tartalma lényegesen javult az 1974. évihez képest. Egyre inkább az akcióprogramok része a megbízatás és a feladatvállalás és azok színesebbek, tartalmasabbak, egyénre „szabottak”, jobban megfelelnek az egyéni képességeknek. Az áprilisi határozat végrehajtása során jelentkező legfontosabb feladataink a következők: a mozgalmi év során ismét napirendre kell tűzni a határozatokból adódó további feladatokat; a feladatvállalások legyenek az akcióprogram szerves részei, tagfelvételeknél közölni kell a Kilián-körök szerepét, illetve erősíteni kell a patronálási rendet. A pártszervezetek ezután is aktív segítséget és támogatást nyújtanak a munkánkban. — Milyen feladatokat jelent a Forradalmi Ifjúsági Napokra való felkészülés? — A tavaszi politikai rendezvénysorozatnak külön jelentőséget ad, hogy ebben az időben készülünk a kongresszusra. Összhangot akarunk teremteni a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényei és a kongresszusi dokumentumok vitái között. Az is célunk, hogy minél aktívabban vegyen részt minden fiatal ezeken az eseményeken, rendezvényeken. A legfontosabb megemlékezések a következők lesznek: március 14-én a megnyitó a stadionban, 15-én koszorúzási ünnep (Folytatás a 3. oldalon)