Szabolcsi Ifjúság, 1976 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Két taggyűlés között JANUÁR MÁSODIK HETÉ­BEN MEGKEZDŐDTEK és a hónap végéig zömében lezajlot­tak iá beszámoló-értékelő tag­gyűlések. Az 1200 alapszervezet 35 ezer tagját érintő taggyűlé­sek már most a KISZ kongres­­­szu­sának jegyében zajlanak. Számos értékes tapasztalatot gyűjtöttek össze az első napok­ban a KISZ megyei, járási, vá­rosi bizottságainak vezetői, munkatársai, aktívái. Az egyik lényeges pozitív ta­pasztalat : az alapszervezetek zömében jól hasznosították az egy évvel ezelőtti beszámoló­értékelő taggyűléseken elhang­zottakat és megszívlelték a bí­rálatokat is. A mostani taggyű­lések gördülékenyebbek, fiata­losabbak és közvetlenebbek vol­tak, mint egy esztendővel ez­előtt, amikor is a KISZ KB 1974. áprilisi határozata alapján először tartottak ilyen beszá­moló-értékelő taggyűléseket. A vezetőségek nagy részéé ' jól szervezték meg az elbeszél­getéseket. A KISZ-tagok nem­csak a saját, hanem a vezető­ség, az alapszervezet munkájá­ról is véleményt mondtak. A taggyűléseken a KISZ-tagok­­saját értékelése mellett a veze­tőség véleménye is elhangzott, s ezek alapján együttesen dönt­hetett a taggyűlés: dicséretre méltóan, bírálhatóan dolgozott, a KISZ-tag, vagy éppen a biza­lom megvonására kerül sor. A másik jó tapasztalat, hogy a KISZ KB politikai képzési ha­tározatának eddigi megvalósítá­sa, a nyári vezetőképzések már éreztették hatásukat. Egyrészt a titkárok és a vezetőségi tagok megfelelő ismeretekkel rendel­keznek, hiszen a nyáron csak­nem minden alapszervezeti titkár a megyei, a vezetőségi ta­gok nagy többsége pedig a járá­si vezetőképző táborokban vett részt 3—6 napos továbbkép­zéseken. Másrészt a személyi kérdésekben sokkal határozot­tabban és megalapozottabban le­hetett dönteni a jó előkészítés e­redm­én­yekén­t. Jó eredmény, hogy a titkárok és vezetőségi tagok többsége újabb egy esz­tendőre megbízatást kapott. AZ EDDIGI TAPASZTALA­TOK SZERINT hasznosak vol­tak a központilag kiadott útmu­tatók és az ezekhez kapcsolódó megyei, járási, városi eligazítá­sok. Több alapszervezetünkben vették jó hasznát annak az ál­lásfoglalásnak is, amely szerint ahol a titkári funkcióra több je­lölt volt, ott előbb a titkárt vá­lasztották meg, s csak utána je­lölték a vezetőségi tagokat, így a titkárnak javasolt, de megvá­lasztásra nem került KISZ-ta­­gok nem kerülhettek hátrányba és számos helyen bekerültek a vezetőségbe. Nincs még összegezett tapasz­talat a küldöttek választására vonatkozóan. A taggyűléseken ugyanis most első alkalommal a szervezeten belüli (nem területi) küldöttgyűlések esetében a kül­döttek mandátuma nem jár le a küldöttértekezlettel, hanem a következő választásig érvényben marad. A küldöttgyűlés a két választás között is tanácskozhat. A korábbitól eltérő feladatot itt az jelentette, hogy olyan fiatalo­kat kellett küldöttnek jelölni, akik várhatóan hosszabb ideig eredményesen tudnak megfelel­ni a választott munkának, veze­téssel kapcsolatos feladatoknak. Szintén csak később lehet ér­tékelni a taggyűlések ajánlással kapcsolatos munkáját is: most ugyanis ismét volt arra lehető­ség, hogy a felsőbb KISZ-szerv tagjának ajánljanak fiatalokat. A legtöbb helyen — ahol ilyen ajánlásra sor került — a veze­tők megfelelően érzékeltették: az ajánlás nem azonos a jelölés­sel és megválasztással — ez a felsőbb KISZ-szerv küldöttgyű­lésének joga —, mindenesetre a­­ fiatalok számára az ajánlás is megtisztelő. BÁR AZ „ELSŐ” TAGGYŰ­LÉSEKNEK NEM FELADATA a tervkészítés, sok helyen mégis gondot fordítottak arra, hogy rö­viden ismertessék a gazdaságpo­litikai kérdéseket is. Ez elsősor­ban abban nyilvánult meg, hogy a taggyűléseken felhívták a fi­gyelmet a párt Központi Bi­zottságának üléséről kiadott köz­leményre, amely a következő évek gazdaságpolitikájával, főbb céljaival foglalkozott; az ország­­gyűlés decemberi ülésének anyagára, amelyben az ötéves tervtörvényről szerezhettek in­formációkat a fiatalok, s a me­gyei pártbizottság január 9-i ülé­sének sajtóban megjelent anya­gára, amely a megyei célokat tartalmazza. Ha a fiatalok ezek főbb mondanivalójával időköz­ben megismerkednek, a „máso­dik”, tervkészítő taggyűlés meg­alapozottabb lehet, hozzájárul­hat a helyi termelési, gazdaság­­politikai célok jobb megértésé­hez. Ez egyben azt is jelenti, hogy a KISZ sajátos lehetősé­geivel, a korábbinál is jobban lehet támogatni az üzemi, köz­ségi, városi célok valóra váltását.­ Február első napjaiban min­denütt befejeződnek az „első” taggyűlések. Az újonnan meg­választott vezetőségek mindjárt a munka nehezével kezdhetik, hiszen igen rövid idő múlva kezdődnek a „második” taggyű­lések, amelyek nemcsak az éves munkával, hanem a kongresszu­si előkészületekkel is szoros kap­csolatban lesznek. A KÉT TAGGYŰLÉS KÖ­ZÖTTI IDŐSZAKBAN nagyon sok feladat hárul az alapszerve­zetekre. A vezetőségek tagjai ismét minden fiatallal beszélge­téseket folytatnak. Ezeken a be­szélgetéseken véleményeket kér­nek az akcióprogram-tervezet­ről, megbeszélik az ahhoz kap­csolódó egyéni feladatvállaláso­kat, javaslatokat kérnek a KISZ leendő új tagjainak sze­mélyére is. A beszélgetések jó alkalmat nyújtanak ahhoz, hogy segítséget adjanak a kongres­­­szusi dokumentumokban leírtak megértéséhez. A két taggyűlés között adminisztratív jellegű feladatokat­ is el kell látni: kitöl­tik az új tagsági igazolványokat, személyi adatlapot és a tagnyil­vántartó lapot, s átveszik az éves tagdíj összegét is. M. S. • A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TÁ­JÉKO­ZT­ATÓ­JA IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM­ÁRA: 1.— Ft 1976. JANUÁR HÓ Fiatal minőségvizsgálók a MOM mátészalkai gyárában. Kongresszusra készülünk Új mozgalmi év küszöbén Beszélgetés Nagy Lászlóval, a KISZ nyíregyházi városi bizottságának titkárával Az ifjúsági szervezet mozgalmi éve sem a naptári, sem a tan­évhez nem kapcsolódik szorosan. Áprilistól áprilisig tart. Az 1975— 76-os mozgalmi év akcióprogramjáról, célkitűzéseiről és azok végre­hajtásáról, valamint az áprilisban kezdődő új mozgalmi év feladat­tervéről beszélgettünk Nagy Lászlóval, a KISZ nyíregyházi városi bizottságának titkárával. — Mi volt az 1975/76-os ak­cióprogram leglényegesebb kér­dése? — Kongresszusi akcióprogra­mot állítottak össze a KISZ- alapszervezetek és a KISZ-bi­­zottság is. Már az elnevezés is utal arra, hogy a KISZ IX. kong­resszusára való felkészülés je­lentette a legfontosabb feladatot. A másik lényeges kérdés az volt, hogy megvizsgáltuk a KISZ KB 1974. április 17-i határozatának végrehajtását és annak folyama­tosságát. A harmadik legfonto­sabb feladatunk a XI. pártkong­resszus munkájának figyelem­mel kísérése volt. Megnéztük, hogy az „Irányelvekből” milyen teendők hárulnak az ifjúsági szervezetre és ennek megvaló­sításában valamennyi KISZ-tag aktív részvételét kértük. — Melyek azok a feladatok, amelyek valamennyi ifjúsági réteget éri­nk­­ r ? — A politikai képzés kiszéle­sítésére intézkedési tervet készí­tettünk és meghatároztuk, hogy a felelős pozíciókat betöltő KISZ-eseknek milyen minimális politikai képzettséggel kell ren­delkezniük. Például marxista es­ti középiskolát vagy esti egyete­met kell végezni a KISZ városi bizottság tagjainak, a csúcsveze­tőségi titkárok és a városi bi­zottság különböző munkabizott­ságok vezetőinek. A KISZ­ poli­tikai oktatásán összesen 13 733- an vesznek részt,és 474-en párt-, állami vagy szakszervezeti okta­tásra járnak. Emellett a káder­munka és a pártépítés érinti még valamennyi ifjúsági réte­get. — Milyen akciókat szerveztek a kongresszus tiszteletére?­­ — Kommunista és társadalmi munkaakciókat szerveztünk. Ez­zel elsősorban a gyermekintéz­mények, játszóterek, tömegsport- és ifjúsági létesítmények szá­mát és korszerűségét akarjuk emelni. A tanulmányi verse­nyek keretén belül írták ki az Alkotó Ifjúság pályázatot. A fia­talok a pályamunkákkal nem­csak alkotó készségüket, képes­ségeiket fejlesztették, hanem a tudományos, technikai és műsza­ki fejlődés eredményeit is job­ban megismerhették és megis­mertethették. A „Művelt Ifjúságért” moz­galom célja az, hogy az MSZMP KB közművelődés-határozatát minél többen megismerjék, a fiatalok részt vállaljanak a helyi közművelődési határozatok meg­oldásából. Az alapszervezetek közművelődési tevékenységének lényege, hogy segítse a fiatalok marxista világnézetének kiala­kítását és szocialista életmódjuk formálását. Az „Edzett Ifjúságért” akció célja, hogy minden KISZ-tag rendszeresen sportoljon és a tö­megsportrendezvények számát és jelentőségét növeljük. Az ifjúkommunistává nevelés egyik legfontosabb formája az Ifjú Gárda és a honvédelmi ne­velés. Nemzetközi tevékenységünk a fiatalok internacionalista nevelé­sének, a szocialista szolidaritás erősítésének szerves része. A múlt évben több KISZ-fiatal utazott a Szovjetunióba és a töb­bi szocialista országba. — Milyen akciókat, rendez­vényeket szerveznek a dolgozó fiataloknak? — A „Ki minek mestere” ve­télkedőt a különböző szakmák­ban dolgozó munkásfiatalok részvételével rendezzük meg. Az a cél, hogy a fiatalok szakmai, politikai ismereteiket játékos formában bővítsék. Az­­„Ifjúsági radar” akció az üzem- és mun­kaszervezés, a takarékosság és a munkahelyi demokratizmus szé­lesítését tűzte célul. — Milyen versenyeken vehet­nek részt a tanuló fiatalok? — Elsősorban a tanulmányi szaktárgyi versenyeken. Újfajta az a kapcsolat, amelyekben a kommunista szülők és a KISZ- aktivisták találkoznak. Lehető­séget ad arra, hogy a családok­kal szorosabb kapcsolatot épít­sen ki a KISZ-szervezet. A fi­zikai dolgozók tehetséges gyer­mekeinek segítése a hátrányos helyzet felszámolását biztosítja. A főiskolai hallgatók országos politikai vetélkedőn vesznek részt. Emellett építőtáborba je­lentkezhetnek fiúk és lányok egyaránt. — Hogyan történik a KISZ KB áprilisi határozatának el­lenőrzése? — A KISZ városi bizottság­a a határozat feldolgozását, meg­valósítását aktivistái bevonásá­val, helyszíni segítséggel, 3 na­pos titkári tanfolyam megtartá­sával igyekezett biztosítani. A feladatvállalások tartalma lé­nyegesen javult az 1974. évihez képest. Egyre inkább az akció­­programok része a megbízatás és a feladatvállalás és azok színe­sebbek, tartalmasabbak, egyén­re „szabottak”, jobban megfe­lelnek az egyéni képességeknek. Az áprilisi határozat végre­hajtása során jelentkező legfon­tosabb feladataink a következők: a mozgalmi év során ismét napi­rendre kell tűzni a határozatok­ból adódó további feladatokat; a feladatvállalások legyenek az akcióprogram szerves részei, tag­felvételeknél közölni kell a Kilián-körök szerepét, illetve erősíteni kell a patronálási ren­det. A pártszervezetek ezután is aktív segítséget és támogatást nyújtanak a munkánkban. — Milyen feladatokat jelent a Forradalmi Ifjúsági Napokra való felkészülés? — A tavaszi politikai rendez­vénysorozatnak külön jelentősé­get ad, hogy ebben az időben készülünk a kongresszusra. Össz­hangot akarunk teremteni a Forradalmi Ifjúsági Napok ren­dezvényei és a kongresszusi do­kumentumok vitái között. Az is célunk, hogy minél aktívabban vegyen részt minden fiatal eze­ken az eseményeken, rendezvé­nyeken. A legfontosabb megemlékezé­sek a következők lesznek: már­cius 14-én a megnyitó a stadi­onban, 15-én koszorúzási ünnep­ (Folytatás a 3. oldalon)

Next