Szabolcsi Ifjúság, 1978 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Markovics György a HAFE szerkezet lakatosa. Szovjet megrendelésre készülő berendezés varratait köszörüli. . Ifjúsági ársadalmi összefogással egyre több ifjúsági ház és KISZ-klub épül megyénkben. Szórakozásra, művelődésre alkalmas második otthont teremtenek a fiataloknak. Nagykállóban például 1978-ban egy hosszú pincét alakítanak ki és rendeznek be a fiataloknak. A kezdeményezést a helyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet is támogatja. Szükség is van a helyi támogatásra, mert népgazdaságunk megterhelése miatt a KISZ KB ettől az évtől már nem tud központi segítséget nyújtani az említett építkezésekhez. Az ifjúsági törvény hatására 1971-től indult a klubépítési akció. A KISZ megyei bizottságának közreműködésével az elmúlt hat év alatt 78 ifjúsági ház épült megyénkben központi támogatással. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik községben új házat avattak a fiataloknak. A támogatás értéke 61 millió 321 ezer forint volt. Ez a szám is beszédes. Ugyanis csak az az alapszervezet kaphatott a központi keretből, amely pályázatot nyújtott be és rendelkezett az építkezési költség minimum kétharmadával. A kétharmad rész 13 millió forint, összesen tehát mintegy 20 millió forintért építettek ifjúsági házat a szabolcs-szatmári fiatalok. Az ifjúsági törvény hatására egyebek közt jól induló ifjúsági ház épült Barabáson, Cégénydányádon, Tyukodon. A Nyírbogáthoz tartozó Istvántanyán szintén aktívak lettek a fiatalok az új otthonukban. (A tanyai klubéletről az Ifjúsági Magazin képes riportban számolt be.) Más téma, hogy az új ifjúsági házak nem mindenütt töltik be szerepüket, nem mindenütt elfogadható az érdeklődés, az aktivitás. Még számos községben, külterületi településen és munkahelyen hiányzik a klub. A további építkezésekhez, átalakításokhoz jó példa lehet a MOM máté házak szálkái gyáregysége. A szatmári fiatalok helyi vezetőik segítségével egy megszűnt kerékpármegőrzőből alakítottak ki KISZ- klubot. Számos kihasználatlan, vagy csak részben kihasznált épület található megyénkben. A körzetesített iskolák, tanácsházak, az egyesült tsz-ek megüresedett irodái épp úgy berendezhetők második otthonná, mint a semmire sem használt pincehelyiségek. A gazdasági vezetőknek két okból is érdemes támogatni a fiatalok kezdeményezéseit. Egyrészt azért, mert a fiatalok szívesebben maradnak és dolgoznak azon a munkahelyen, ahol saját épülettel rendelkeznek, másrészt ezek az épületek hivatalos rendezvények megtartására is alkalmasak. Az üresen álló épületeket ezután elsősorban saját erőből és társadalmi munkában kell kialakítani második otthonná. Az új (és a régi) ifjúsági házakban, klubokban az aktivitás fokozására is szükség van. A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA • XI., ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1.— Ft 1978. JANUÁR HÓ VIT-est Kisvárdán. Részlet a műsorból Gazdaságpolitika 78 Takarékosan, jobb minőséget! Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága 1977. december 14-i ülésén értékelte az éves gazdasági építőmunka eredményeit és meghatározta az 1978-as gazdaságpolitikai feladatokat. Az ülésen többek között elhangzott: a továbblépés útja Szabolcs- Szatmárban is az intenzív gazdálkodás. 1978-ban fő figyelmet a tervek minőségi végrehajtására kell fordítani. Ezt a vállalati tervezőmunka javításával, megalapozott vezetői előrelátással, céltudatosabb és fegyelmezettebb munkával lehet elérni. Négy vállalat fiataljait kérdeztük meg: mit tesznek munkahelyükön e feladatok megoldásáért? Visszaküldték a rosszat Hasító élű késszeli, vágja az egymásra simított kabátanyagokat a Nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat üzemcsarnokában. A Krúdy Gyula ezüstkoszorús Szocialista Brigád tagjai pontosan illesztve „terítik” kés alá a négyzetekre vágott anyagokat. De előbb nagy figyelemmel bírálat alá veszik: szín-, vagy szövéshibás darab már nem kerülhet vágóél alá. — A múlt évben nem fordítottunk különösebb gondot az anyagok minőségére. Ha volt is hiba bennük, nem dobtuk el, hanem fölhasználtuk a teljes mennyiséget. De ne higgje, hogy ez megfelelő megoldás volt. Az átvevők a legkisebb anyaghibánál visszaküldték minőségi kifogással a terméket. Szabó Zsuzsanna betanított munkás, a Krúdy brigád vezetője szerint az anyagok közel 1—2 százalékát kell apróbb-nagyobb hibák miatt selejtezni. Így sokkal kisebb a kár, mintha a már kész kabátokat dobják vissza az elégedetlen megrendelők. — Legnagyobb partnerünk az NSZK-beli CANDA cég. Az ő részükre készítjük bérmunkában termékeink túlnyomó többségét. Szigorú kritikusok. A textiliparban általános szabály, hogy a szövet szélirány felülről lefelé halad. Ha véletlenül fordítva helyezzük fel a szabásmintát , akár dobhatjuk is szemétbe a kabátidomokat. Ha az idegen végigsétál a DIRUVÁLL helyiségein, minden bizonnyal azt állapítja meg, hogy a szabászok munkája a legegyszerűbb. Látszólag így igaz, ám a valóságban nagyon nehéz. Vágás közben könnyen elcsúszhat az anyag. Újra szabni aligha lehet a rontott holmikat — főleg ha kisebbre sikerül a kabátujj, mint kellene. Márpedig a gép szabálytalan beállításnál „alávág”, vagyis az alsó idomdarabokat szőkébbre szeli a szükségesnél. A csúszás megakadályozására újabban leszorító csipeszeket használnak a szabók. — Összehangoltan, pontosan igyekszünk dolgozni — folytatja a fiatal brigádvezető. — Mivel főleg nők tevékenykednek a vállalatnál, ezért jó lenne, ha egyegy műveletet több ember is elsajátítana. Ugyanis ha valaki megbetegszik, vagy lázas kisgyereke miatt nem jöhet be, nehéz megoldanunk a helyettesítést. No nem úgy gondoltam, hogy mindenki tanulja meg az összes munkafázist. De sajátjuk mellett még egy műveletet nyugodtan elsajátíthatnak a dolgozók. Szeretném ezt legalább a mi kollektívánkban megvalósítani. Szigorúbb ellenőrzés Úgy tervezzük, hogy most januárban felülvizsgálunk minden terméket összetétele szerint. A korszerűtlen anyagok helyett újakat vezetünk be. Egyúttal ellenőrizzük a technológiát, s ahol szükség van rá, természetesen módosítjuk a sorrendet. Hajdú László, a nyírbátori növényolajgyár fiatal dolgozója szerint így zajlik le az év első hónapja. Mint mosószergyártó üzem termelési ügyintézője közvetlenül nem vesz részt a munkában, mégis avatott szakembernek számít. Az üzemvezetővel együtt közösen szervezik, irányítják a részleget. — Velünk szemben az egyik legfontosabb követelmény: a minőség megtartása, sőt javítása. Hogy szó ne érje a ház elejét, üzemi minőségellenőrzést vezettünk be. Minden keverésnél — egy-egy alkalommal 330 kilogramm alapanyagot dolgozunk föl — mintát veszünk, s azt elemezzük a laboratóriumban. Erre azért van szükség, mert néhány minőségi hiba az alapanyagok pótadagolásával megelőzhető. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy alkatrészhiány miatt hosszú órákra leállt a termelés. Főleg NDK-gyártmányú automata csomagolókkal volt baj. Hajdú István szerint erre is akad megoldás. — Jó kapcsolatot teremtettünk a TMK-műhellyel. Ez nem azt jelenti elsősorban, hogy ha baj van, azonnal jönnek a szerelők — hiszen így ment eddig is. A megelőzésen van a hangsúly!" Az alkatrészeket jó előre megrendelték, jó néhányat a TMK-sok maguk készítenek el. Így reméljük, hogy nem lesz olyan sok üres várakozás. A termelési ügyintéző szerint nem kevésbé fontos a céltudatos, fegyelmezett munka sem. Ezen belül gondolni kell a rendszeres tájékoztatásra. Ha már alkalom nem adódik a havonta egyszer elhangzó munkavédelmi utasítást kell fölhasználni erre a célra. Az emberek igénylik az elmúlt hónap eredményeinek, s a következő hetek feladatainak ismertetését. „Dolgozz hibátlanul!" ~Új termék: az úgynevezett csapszekrényház gyártását kezdték meg a múlt év második felében Kisvárban az Öntödei Vállalatnál. Kovács Zoltán, a Disamatic öntöde üzemvezetője nem kis gonddal kezdte az új esztendőt. Az elmúlt fél év — bár 30 ezer darab készült a cikkből — sok megoldásra váró feladatot hozott. Több típust is gyártottak, de kiderült: olyan módosított technológiát kell kidolgozni, amely garantálja a jó minőséget. — A „Dolgozz hibátlanul” rendszer bevezetésén munkálkodunk. Az előkészítés már tavaly megkezdődött. Sorra kérdeztünk mindenkit: mondjon véleményt, hogyan lenne jó átszervezni a munkát. A beadott válaszok, javaslatok feldolgozása még tart az öntödében. Az eddigiekből azonban máris látható: főleg a gépkiesés és az anyaghiány gondja foglalkoztatja a munkásokat. — Tavaly inkább ez utóbbi: az anyaghiány miatt álltunk. Főleg az öntéshez nélkülözhetetlen ócskavasból volt kevés. Ezzel nem lehet takarékoskodnunk — ellentétben a gyantás homokkal, ami drága alapanyag. 1978-tól új módszert alkalmazunk a magkészítésben. Az öntöttvas tárgyak üreges belsejét speciális homokkeverékből égetett maggal nyerjük. Ha ügyelünk arra, hogy ne vesszen kárba egy csöpp sem belőle, s nagyobb kapacitás segítségével csökkentjük a mag sütési idejét máris megtakarítást értünk el. Az Öntödei Vállalatnál is tudják: nagyobb céltudatosságra van szükség. Ennek érdekében önmeózást vezettek be. Lényege, hogy a kész gyártmányokat a dolgozók maguk minősítik. A hibás, selejtes darabokat nem adják tovább. Eleinte biztos nem lesz könnyű. De nemcsak ez okoz majd nehézséget, hanem várhatóan az is, hogy szeretnénk nagyobb pontosságra nevelni az embereket.