Szabolcsi Ifjúság, 1982 (16. évfolyam, 1-8. szám)
1982-01-01 / 1. szám
• A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA • XVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1982. JANUÁR HÓ LAKÁST SZERETNÉNK, LAKÁST AKARUNK! Bővíteni a lehetőséget Sorozatot indítunk lapunkban a problémáról a várostól a faluig Az ifjúsági szövetségünk X. kongresszusára való felkészülés időszakában alapszervezeti taggyűlések, városi, járási, megyei küldöttgyűlések hozzászólásainak vissza-visszatérő témája volt a fiatalok lakáshelyzete, a lakáshoz jutás nehézségeinek feltárása, az olcsóbb lakásépítés lehetőségeinek keresése. Az év őszén elkezdődött ifjúsági parlamenteken ismételten hozzászólások sokaságában jelentkezik ez a kérdéskör, mint a fiatalok jelenleg legnagyobb problémája. A X. kongresszus határozatának érdekképviselettel, érdekvédelemmel foglalkozó fejezete meghatározza a KISZ feladatait a területeten. A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága megvizsgálta a fiatalok lakáshelyzetét, a lakáshoz jutás lehetőségét megyénkben. Ennek tapasztalatait összegezték a testület 1981. december 3-i ülésén. Tudósításunk e témáról egy sorozat nyitánya: a jövőben minden számunkban foglalkozunk a lakásépítéssel. A „lakáskérdés” nem speciálisan az ifjúság problémája, hiszen számos, az idősebb korosztályhoz tartozó család sem elégedett jelenlegi lakáshelyzetével. Igaz, körükben általában az úgy jelentkezik, mint a nagyobb komfortfokozatú, nagyobb alapterületű lakás iránti igény. Amiért mégis az ifjúság foglalkozik a legtöbbet és a legtürelmetlenebbül a lakáshoz jutás gyorsabb feltételeinek keresésével, vár és keres megoldást a lakás problémájának megoldására, annak okát egyrészt életkori sajátosságaiban, másrészt az ezzel együttjáró anyagi lehetőségeiben és életkörülményeinek változásában lehet keresni. Beilleszkedés, családalapítás A fiatalok iskolai tanulmányaik befejezése után több, számukra a jövőjüket meghatározó nagyon fontos döntés előtt állnak. Ezek közül az egyik legfontosabb, az igényüknek és képzettségüknek megfelelő — ugyanakkor a társadalom igényeihez is igazodó — munkahely megkeresése. Szinte ezzel egyidejűleg alakul ki az önálló élet, az egzisztencia megteremtésének igénye, és nagyjából erre az időszakra esik a fiatalok családalapítása is. Mindez beilleszkedés, családalapítás, számos konfliktushelyzetet idéz elő, amit a fiatalnak segítséggel, vagy anélkül meg kell oldania. Problémáik megoldásában, ha érzik a fiatalok az őket körülvevő mikro- és makrokörnyezet segítségét, akkor érzékenyebben reagálnak ők is a társadalom problémáira és keresik azokra a megoldást. Különösen érzékenyek arra, hogy lakásproblémájuk megoldásában milyen segítséget kapnak, hiszen ez az önálló életet kezdők, a családalapítók legnagyobb problémája napjainkban. Az elmúlt évtizedben az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével több száz ezer új lakás épült fel. Az V. ötéves tervben felgyorsult megyénkben is a lakásépítés üteme. A tervidőszakban mintegy 22 600 új lakást adtak át, de az új ötéves terv indításakor ennek ellenére a nyilvántartott lakásigények száma 11 348 volt. Ennek megoszlása a következő: megyeszékhelyen: 7498, a többi városokban 2899, községekben: 951. (Az adatok az 1980. december 31-i állapotot mutatják.) Az új lakástörvény hatályba lépése után ezek a számok valamelyest mérséklődtek, de a lakásigénylők számának lényeges csökkenésére még évekig nem lehet számítani. Ennek oka több tényező együttes hatásában keresendő. Ezek közül a fontosabb: az 1950-es ’60-as években bekövetkezett demográfiai változás hatása az 1970-es ’80-as években jelentkezik. Miért több az igénylő? Népünk életkörülményeiben, az életszínvonalban bekövetkezett változások eredményeként emelkedett a lakások minősége és nagysága iránt kialakult igényszint is. Megindult a falvakból a városokba történő beköltözés. A lakásigénylők számának növekedését idézi elő — bár közvetve — az elmúlt évek helytelen gyakorlata is, miszerint a lakásépítésre jelentős összegeket fordítottunk, de az illetékesek a meglévő épületek állagának megóvásával nem foglalkoztak. Ennek következtében jelentős számú lakás lakhatatlanná vált, lakóinak megfelelő elhelyezkedéséről gondoskodni kell. 1981. első negyedévben a különböző szintű tanácsok tanácsrendeletekben szabályozták a lakásgazdálkodást, módosították a lakáselosztási rendszert. Ez előidézte az igények átrétegződését, ugyanis a lakosság a tanácsi szabályozás széles körű társadalmi megvitatása közben olyan információk birtokába jutott, amelyekkel átértékelhette igényeit és lehetőségeit és ennek megfelelően újította meg lakáskérelmét. Jelentős volt azoknak a száma is, akik nem újították meg kérelmüket. A tanácsok által történt előzetes számítások alapján megyei szinten a VI. ötéves tervben a meglévő igényeket csak részben tudják kielégíteni. Nyíregyháza város vonatkozásában a tanácsi bérlakások iránti igények 50 százalékain tanácsi értékesítésű lakások iránti igények 15 százaléka elégíthető ki célcsoportos tanácsi lakásfejlesztés keretében. Ebből a fiatalok részesedése hasonló lesz az előző évek gyakorlatához, vagyis a tanácsi bérlakások 35 százalékát, a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások 50—60 százalékát, az egyéb lakásellátási formában épült lakások (OTP, LÉSZ) megközelítőleg 70—75 százalékát kaphatják. A nyíregyházi helyzetkép nem általános, mivel a lakáshoz jutás lehetőségei az igénylők nagy száma miatt itt a legnehezebb. A megye többi városában általában rövidebb idejű az önálló otthon megteremtésének lehetősége. A lakásigénylők számának növekedésével itt csak a tervidőszak végén kell számítani. A községekben élő fiatalok önálló lakásának megteremtése nem jelentkezik olyan feszültségekkel, mint a városokban lakóké. A szülők nagyméretű telkének megosztása útján általában az új építési telek kialakítható. Segítik a telekellátást a területen működő termelőszövetkezetek is, kedvezményes építési telek kijelölésével, juttatásával. Az építési költségek is jelentősen csökkenthetők, aminek oka, hogy itt elsősorban hagyományos családi házakat építenek, aminek kivitelezését rokoni kalákával is meg lehet gyorsítani, árát olcsóbbá lehet tenni. Az önálló lakás megteremtésének kétirányú lehetősége van a városban lakók — köztük a fiatalok — részére: az egyik állami építésű lakásokból való részesedés, a másik a különböző formájú magánerős építkezés. Mint az előzőekben részletezettekből kitűnik, az állami építésű lakásokból csak megha (Folytatás a 4. oldalon) Sóstói kontraszt Nyár a télben: fürdés sátor alatt Korcsolyázók a sóstói csónakázó tavon Jobbára fiatalok dolgoznak a beregi üveggyárban Parlamentekről jelentjük Fiatalokért a konzervgyárban meg a tanácskozást. A sokoldalú beszámoló nemcsak az eredményeket, de a gondokat, s a további feladatokat is összefoglalta. Nézzük a tényeket: A tyukodi gyáregységben a felnőtt szakmunkásképzés keretében 24-en végeztek az elmúlt parlament óta. Az 1981/82-es tanévben 35-en kezdték meg tanulmányaikat. Évenként megszervezik a tanulók munkadarabjainak kiállítását, a tanulmányi kirándulásokat, az ünnepélyes szakmunkásfogadásokat. A legjobb szakmunkásjelöltek anyagi elismeréséről is gondoskodnak. A felsőfokú intézményekben tanulók kedvezményeit a szállásköltségek átvállalásával egészítették ki. Ebben az évben tájékoztatót kaptak a pályakezdő fiatalok a gyár életéről. Az ismeretterjesztő film készítése folyamatban van. A pályaválasztás segítésére rendszeresen szórólapokat küldenek szét a megye általános iskoláiba. Emellett a pályaválasztási hetek és a nyitott kapuk sorozat keretében szervezetten fogadják a gyárban a szakma iránt érdeklődő iskolásokat. A gyesen lévőkkel kismamatalálkozókon, névadó ünnepségeken tartják a kapcsolatot. Égető gond a konzervgyáriak számára is a lakás. 1979-től 1 millió 192 ezer forint lakásépítési kölcsönt nyújtott a vállalat. Ebben az évben félkészlakások építését kezdték meg. A 16 lakás jövő őszre készül el. Nyíregyházán korszerű üzemegészségügyi blokk, Tyukodon ifjúsági ház épült. Az ifjúságpolitikai alapot évi 110 ezer forintra emelték. A felsorolt eredmények csupán kiragadott példák. Ezek mellett a további feladatokat is megfogalmazták a beszámolóban: Létrehozták a konzervgyárban is a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát — ám egyelőre nem működik a szervezet. A jövőben értelmes cél és feladatok meghatározásával munkára kell buzdítani az FMKT-t. A tyukodi gyárrészleg fiataljainak (Folytatás a 2. oldalon) Idén tízéves az ifjúsági törvény. Hogy a különböző munkahelyek mit tettek, s mit tesznek azért, hogy a törvény megvalósuljon, arról időről-időre számot kell adniuk. Ezt szolgálják az ifjúsági parlamentek, melyeket 1978 óta az idén rendeztek meg ismét. A Nyíregyházi Konzervgyárban december 12-én tartották