Szabolcsi Ifjúság, 1984 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
XIV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1984. JANUÁR HÓ Új év, új feladatok Beszélgetés Hagy Lászlóval, a KISZ megyei bizottságának első titkárával O Igaz, hogy a mozgalmi évet nem a naptári évben számolják a KISZ- szervezetek és az alapszervezetek, ennek ellenére mégis minden évkezdet valamifajta újdonságot sejtet a KISZ alsó- és felső testületeiben. 1984. nemcsak a népgazdaságban, a közigazgatás átszervezésében fontos dátum, hanem az utóbbi időben sokat beszélünk a KISZ szerepének megújhodásáról is. Mint a megyei bizottság első számú vezetője, mit vár 1984-től, és mire helyezik a hangsúlyt a munkában? — Igaz, hogy még hónapok választanak el bennünket a tavasszal sorra kerülő értékelő, tervező alapszervezeti taggyűlésektől, viszont a munkahelyeken, üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben, a közép- és felsőoktatásban, valamint a területi KISZ-bizottságokon már készülnek az 1982—83- as akcióprogram értékelésére. Mint ahogy a népgazdaság ágazataiban évek óta nem a mennyiségi munkára helyezik a hangsúlyt, mi az ifjúsági mozgalomban is a tartalmas, színvonalas, fiatalközpontú programok értékelését tartjuk fontosnak. Ezért a „végelszámolásnál” az akcióprogramokat úgy fogjuk értékelni, hogy azok dolgoztak jól, akik tartalmában, színvonalában valami többet, jobbat adtak a korábbinál. Lehet, hogy nem tudják majd kipipálni valamennyi vállalásukat, viszont fontosabbnak ítéljük meg, ha egy izgalmas, új ötletet valósítottak meg. O A forradalmi ifjúsági napok minden év tavaszának legnagyobb KISZ-es rendezvénye. Jelent-e megújulást az évente visszatérő rendezvénysorozat a tagoknak? — Arra törekszünk, hogy a jól bevált formai kereteket, az ismétlődő rendezvényeket új tartalommal töltsük meg. Hogy csak egy példát említsek. A haza szeretetére, a szülőföld iránti tiszteletre szeretnénk nevelni a fiatalokat, s ennek a nevelési célnak az is alapmottója, hogy egy ünnepi szónok ne a tavalyi beszédét vegye elő. A diák kínosan jó megfigyelő, s már legyint, ha újból ugyanazt a szöveget hallja. Mi úgy gondoljuk, hogy a mindenkori gazdasági, politikai — ez alatt értem a külpolitikai, és a hazai — viszonyok változásaihoz igazítsák a rendezvények hangulatát. Hiszen a televízió, a rádió, a sajtó ontja a híreket, s egyetlen fiatal sem tudja kivonni magát a fenyegető háborús hírek, rakétatelepítések elrémisztő információi alól. Kötelességünknek tartjuk, hogy a forradalmi ifjúsági napok rendezvényein is bemutassuk azokat a törekvéseket, amelyeket a szocialista országok, és elsősorban a Szovjetunió vállal azért, hogy ebben a feszültségekkel terhes világban megóvjuk mindannyiunk közös kincsét, a békét. Decemberben került sorra az úttörővezetők VIII. országos konferenciája. Igaz, hogy az úttörőszervezet, a KISZ „kistestvére”, és elhangzottak olyan javaslatok, amelyek a KISZ-esek fokozottabb segítségnyújtását javasolják. Mit tesz e határozat megvalósítása érdekében a KISZ megyei bizottsága? — Magam is részt vettem a miskolci konferencián, s küldött társaimmal együtt olyan véleményeket hallottunk, amelyek nemcsak lehetővé, de szükségszerűvé, sőt mondjam azt, kötelezővé teszik nekünk, hogy az úttörőszervezetet cselekvőbb módon patronáljuk. Jó példát jelenthetnek erre azok az ifivezetők, akik kikerülve az általános iskolából, visszajárnak oda, szakkört, őrsöt, rajt vezetni, ők egyben menésnek a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezetében folyó munkáról, s a gyerekeknek lehetővé teszik, hogy alaposabb ismeretekkel felvértezve kérjék felvételüket a KISZ soraiba. Szeretnénk növelni ezeknek az ifivezetőknek a számát, akik elkötelezetten szolgálják a KISZ eszmei, politikai nevelőmunkájának ügyét az úttörők körében. A konferencián hiányosságként említették, hogy az úttörőgárdában színvonalasabb munkát is végezhetnének a pajtások. Különösen az ifjúgárdistáknak lehetne-e olyan szerepe, hogy alaposabban bemutassák az itt folyó szakmai munkát az úttörőknek? — Való igaz, hogy az egészségőr-, a határőr-, a munkásőr-, rendőr-, tűzoltófeladatokkal már úttörőkorban megismerkedhetnének a gyerekek. Ezért azt a feladatot szeretnénk támogatni az úttörőgárdában, hogy a gyerekek számára is érdekes feladatokat, tudnivalókat, eseményeket közvetítsenek, s a későbbi pályaválasztásokat is esetleg meghatározzák az itt szerzett élmények. O Ősszel kerülnek sorra az ifjúsági parlamentek. Hogyan készülnek a KISZ-alapszervezetek erre az eseményre? — Igaz, hogy az ifjúsági parlamenteken nemcsak a KISZ tagjai vesznek részt. A vállalat, intézmény, tanintézet gazdasági vezetése ad számot, mit végzett a fiatalok érdekében, az elmúlt két esztendő alatt. A KISZ-esek, ha nem is a hangadók, de meghatározó szerepet játszanak az ifjúsági parlamenteken. Elmúlt az az időszak, amikor sűrű fejbólogatással hallgatták az igazgató elvtársat a végzett munkáról. Nagyon konkrét, esetenként éles kérdéseket szegeznek az elsőszámú vezetőnek, s a parlamenteken visszakérdeznek az előzőn felvetett problémák intézésére is. Az alapszervezetek tagjai, akár csak a KISZ-en kívüli fiatalok, észreveszik azokat a nehézségeket, gondokat, amelyek a munkahelyen mindenkit foglalkoztatnak. Valami többletet is adnak a parlamenteken, hiszen a követelőző kérdések helyett, inkább megoldási javaslattal, társadalmi munkafelajánlással is előállnak a közös célok megvalósítása érdekében. Egy-két éven belül sorra kerül Moszkvában a XII. világifjúsági találkozó. A mai feszült világpolitikai körülmények között milyen esélyekkel készülnek a fiatalok a világ ifjúságának nagy demonstrációjára? — Tény és való, hogy nem éppen kedvezőek a politikai feltételek a szocialista világ vezető hatalmának fővárosában megrendezésre kerülő VIT előtt. Ennek ellenére hinnünk kell abban, hogy korábban is háború közepette, a hidegháborús propagandakampány ellenére, imperialista uszítás mellett is összesereglettek a világ minden részéről azok a haladó szellemű fiatalok, akik szociális egyenlőséget, boldogulást s mindenek előtt békét akarnak a világon. A mi KISZ-alapszervezeteink feladatai közé soroljuk, hogy sajátos eszközeinkkel, az akcióprogramokkal gyűjtsenek minél több információt az eddigi VIT-ekről, s eszmei, politikai szempontból mozdítsák elő a hamarosan sorra kerülő moszkvai VIT ügyét. • Több mint negyvenezer tagot számlál Szabolcs-Szatmárban a KISZ. Ha egy mondattal akarnánk jellemezni, mit tart ma egy KISZ- tag legfontosabb feladatának? — Olyan ifjúságpolitikai munkára van szükség, amely a szocialista, kommunista elkötelezettségen túl tartalmában fiatalos, élményt nyújtó rendezvényeken fejezhetik ki tagjaink azt, hogy eredményesen, színvonalasan, s a mai tizen-, huszon-, harmincéves fiatalok igényeinek megfelelően lehet dolgozni. Pillanatképek az aranyosapáti tsz melléküzeméből A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGTÁRGYALTA Érdekvédelem a középfokú iskolákban Hogyan valósul meg a KISZ érdekvédelmi, érdekképviseleti munkája a középfokú oktatási intézményekben? Erre kerestek választ megyénkben egy hosszabb időn át tartó, átfogó vizsgálattal, melynek tapasztalatairól december 22-i ülésén hallgatott meg jelentést a KISZ megyei bizottsága. Diáknap és sulirádió A középfokú iskolák KISZ- szervezetei elsősorban döntési jogkörüket tudják érvényesíteni, így például minden iskolában a KISZ-szervezet dönti el, hogy mikor tartják meg a tanítás nélküli napot, s mi lesz a programja. Már hagyomány, hogy a 110-es szakmunkásképzőben vagy a Vásárhelyi szakközépiskolában diáknapot, a Bánki Donát Szakközépiskolában, a 107- es szakmunkásképzőben fordított napot, a Kölcsey Gimnázium és Szakközépiskolában non-stop programot rendeznek. A diákügyeletek megszervezése — néhány kivétellel — ugyancsak a KISZ feladata az iskolákban. Három intézet híján mindenütt működik iskolarádió, tizenkét helyen pedig diákújság is megjelenik, melyek esetében szintén a KISZ-bizottságok döntenek. Az iskolai KISZ-nek a döntési jognál lényegesen több kérdésben van egyetértési, véleményezési jogosítványa. Ám e két jog érvényesítésében igen nagyok az eltérések a KISZ-szervezetek között. Fókuszban a házirend Az élelmiszeripari szakmunkásképzőben például a KISZ-bizottság egyetértési jogát csak a házirend elfogadásánál, véleményezését pedig a jutalmak, ösztöndíjak odaítélésénél, s a diákparlamenttel kapcsolatos kérdéseknél gyakorol. Ettől szélesebb körben élhetnek jogaikkal például a Kölcsey, Császy szakközépiskola vagy a Zrínyi gimnázium KISZ-esei. A házirend elkészítésénél, módosításánál a KISZ-szervezetek élnek egyetértési jogosítványukkal. A KISZ-bizottságok többsége a tervek széles körű vitájának szervezésével vett részt a házirendek módosításában. Sajnos van iskola, ahol az elfogadott házirendben nem szerepel a KISZ-szervezet jogosítványa, illetve annak iskolai eljárási szabályozása , mint a Kossuth, vagy a Vasvári gimnáziumban. A közhasznú munkával összefüggő kérdések közül a KISZ- szervezetek többsége csak a munkaversenyek szervezésével foglalkozik. Az iskolai KISZ-bizottság csak kevés helyen vesz részt, a szerződéskötésekben, a szociális és bérezési kérdésekről folytatott megbeszéléseken. Szinte minden iskolában a tanulók juttatásaival, fegyelmi ügyeivel, a hagyományrendszer kialakításával összefüggő kérdések véleményezése a leggyakoribb. Sajnos bőven vannak hiányosságok. Iskoláinkban nem alakult ki az oktató-nevelő munka véleményezésének rendszere. Egyrészt mert kevés az a pedagógus, aki igényli munkájáról a diákok véleményét, másrészt pedig maguk a diákok nem rendelkeznek kellő ismerettel és bátorsággal e jogok gyakorlásához. Hiányosság az is, hogy a KISZ tanácsadó tanár és a patronáló tanárok megbízása előtt kevés helyen kérik ki a KISZ véleményét. A KISZ-szervezetekben dolgozó, vagy azok munkáját segítő pedagógusok állami kitüntetésének, jutalmazásának véleményezése sem történik meg. Sajnos ez a KISZ-es kitüntetéseknél is gyakran előfordul. Modern üzem Szabolcsban Sikeres diákparlamentek Az iskolai demokrácia fórumai közül igen fontos szerepe (Folytatás a 2. oldalon)