Szabolcsi Ifjúság, 1984 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1984. JANUÁR HÓ Új év, új feladatok Beszélgetés Hagy Lászlóval, a KISZ megyei bizottságának első titkárával O Igaz, hogy a mozgalmi évet nem a naptári évben számolják a KISZ- szervezetek és az alapszervezetek, ennek ellenére mégis minden év­kezdet valamifajta újdonságot sejtet a KISZ alsó- és felső testületeiben. 1984. nemcsak a népgazdaságban, a közigazgatás átszervezésében fontos dátum, hanem az utóbbi időben so­kat beszélünk a KISZ szerepének megújhodásáról is. Mint a megyei bizottság első számú vezetője, mit vár 1984-től, és mire helyezik a hangsúlyt a munkában? — Igaz, hogy még hónapok választanak el bennünket a ta­vasszal sorra kerülő értékelő, tervező alapszervezeti taggyűlé­sektől, viszont a munkahelye­ken, üzemekben, termelőszövet­kezetekben, intézményekben, a közép- és felsőoktatásban, vala­mint a területi KISZ-bizottságo­­kon már készülnek az 1982—83- as akcióprogram értékelésére. Mint ahogy a népgazdaság ága­zataiban évek óta nem a men­­­nyiségi munkára helyezik a hangsúlyt, mi az ifjúsági mozga­lomban is a tartalmas, színvo­nalas, fiatalközpontú programok értékelését tartjuk fontosnak. Ezért a „végelszámolásnál” az akcióprogramokat úgy fogjuk értékelni, hogy azok dolgoztak jól, akik tartalmában, színvona­lában valami többet, jobbat ad­tak a korábbinál. Lehet, hogy nem tudják majd kipipálni va­lamennyi vállalásukat, viszont fontosabbnak ítéljük meg, ha egy izgalmas, új ötletet valósí­tottak meg. O A forradalmi ifjúsági napok minden év tavaszának legnagyobb KISZ-es rendezvénye. Jelent-e meg­újulást az évente visszatérő rendez­vénysorozat a tagoknak? — Arra törekszünk, hogy a jól bevált formai kereteket, az is­métlődő rendezvényeket új tar­talommal töltsük meg. Hogy csak egy példát említsek. A ha­za szeretetére, a szülőföld irán­ti tiszteletre szeretnénk nevel­ni a fiatalokat, s ennek a neve­lési célnak az is alapmottója, hogy egy ünnepi szónok ne a ta­valyi beszédét vegye elő. A di­ák kínosan jó megfigyelő, s már legyint, ha újból ugyanazt a szö­veget hallja. Mi úgy gondoljuk, hogy a mindenkori gazdasági, politikai — ez alatt értem a kül­politikai, és a hazai — viszo­nyok változásaihoz igazítsák a rendezvények hangulatát. Hiszen a televízió, a rádió, a sajtó ont­ja a híreket, s egyetlen fiatal sem tudja kivonni magát a fe­nyegető háborús hírek, rakétate­lepítések elrémisztő információi alól. Kötelességünknek tartjuk, hogy a forradalmi ifjúsági napok rendezvényein is bemutassuk azokat a törekvéseket, amelyeket a szocialista országok, és első­sorban a Szovjetunió vállal azért, hogy ebben a feszültségek­kel terhes világban megóvjuk mindannyiunk közös kincsét, a békét.­­ Decemberben került sorra az úttörővezetők VIII. országos konfe­renciája. Igaz, hogy az úttörőszerve­­zet, a KISZ „kistestvére”, és el­hangzottak olyan javaslatok, ame­lyek a KISZ-esek fokozottabb segít­ségnyújtását javasolják. Mit tesz e határozat megvalósítása érdekében a KISZ megyei bizottsága? — Magam is részt vettem a miskolci konferencián, s küldött társaimmal együtt olyan véle­ményeket hallottunk, amelyek nemcsak lehetővé, de szükségsze­rűvé, sőt mondjam azt, kötelező­vé teszik nekünk, hogy az úttö­rőszervezetet cselekvőbb módon patronáljuk. Jó példát jelenthet­nek erre azok az ifivezetők, akik kikerülve az általános iskolából, visszajárnak oda, szakkört, őr­söt, rajt vezetni, ők egyben me­nésnek a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezetében fo­lyó munkáról, s a gyerekeknek lehetővé teszik, hogy alaposabb ismeretekkel felvértezve kérjék felvételüket a KISZ soraiba. Szeretnénk növelni ezeknek az ifivezetőknek a számát, akik el­kötelezetten szolgálják a KISZ eszmei, politikai nevelőmunká­jának ügyét az úttörők körében.­­ A konferencián hiányosságként említették, hogy az úttörőgárdában színvonalasabb munkát is végezhet­nének a pajtások. Különösen az if­júgárdistáknak lehetne-e olyan sze­repe, hogy alaposabban bemutassák az itt folyó szakmai munkát az út­törőknek? — Való igaz, hogy az egész­ségőr-, a határőr-, a munkásőr-, rendőr-, tűzoltófeladatokkal már úttörőkorban megismerked­hetnének a gyerekek. Ezért azt a feladatot szeretnénk támogatni az úttörőgárdában, hogy a gye­rekek számára is érdekes felada­tokat, tudnivalókat, eseményeket közvetítsenek, s a későbbi pá­lyaválasztásokat is esetleg meg­határozzák az itt szerzett élmé­nyek. O Ősszel kerülnek sorra az ifjúsá­gi parlamentek. Hogyan készülnek a KISZ-alapszervezetek erre az ese­ményre? — Igaz, hogy az ifjúsági par­lamenteken nemcsak a KISZ tagjai vesznek részt. A vállalat, intézmény, tanintézet gazdasági vezetése ad számot, mit végzett a fiatalok érdekében, az elmúlt két esztendő alatt. A KISZ-esek, ha nem is a hangadók, de meg­határozó szerepet játszanak az ifjúsági parlamenteken. Elmúlt az az időszak, amikor sűrű fej­­bólogatással hallgatták az igaz­gató elvtársat a végzett munká­ról. Nagyon konkrét, esetenként éles kérdéseket szegeznek az el­sőszámú vezetőnek, s a parla­menteken visszakérdeznek az előzőn felvetett problémák in­tézésére is. Az alapszervezetek tagjai, akár csak a KISZ-en kí­vüli fiatalok, észreveszik azokat a nehézségeket, gondokat, ame­lyek a munkahelyen mindenkit foglalkoztatnak. Valami többle­tet is adnak a parlamenteken, hiszen a követelőző kérdések helyett, inkább megoldási javas­lattal, társadalmi munkafelaján­­lással is előállnak a közös célok megvalósítása érdekében.­­ Egy-két éven belül sorra kerül Moszkvában a XII. világifjúsági ta­lálkozó. A mai feszült világpolitikai körülmények között milyen esélyek­kel készülnek a fiatalok a világ if­júságának nagy demonstrációjára? — Tény és való, hogy nem ép­pen kedvezőek a politikai felté­telek a szocialista világ vezető hatalmának fővárosában meg­rendezésre kerülő VIT előtt. En­nek ellenére hinnünk kell ab­ban, hogy korábban is háború közepette, a hidegháborús pro­pagandakampány ellenére, im­perialista uszítás mellett is ös­­­szesereglettek a világ minden részéről azok a haladó szellemű fiatalok, akik szociális egyenlő­séget, boldogulást s mindenek előtt békét akarnak a világon. A mi KISZ-alapszervezeteink fel­adatai közé soroljuk, hogy sajá­tos eszközeinkkel, az akcióprog­ramokkal gyűjtsenek minél több információt az eddigi VIT-ekről, s eszmei, politikai szempontból mozdítsák elő a hamarosan sor­ra kerülő moszkvai VIT ügyét. • Több mint negyvenezer tagot számlál Szabolcs-Szatmárban a KISZ. Ha egy mondattal akarnánk jellemezni, mit tart ma egy KISZ- tag legfontosabb feladatának? — Olyan ifjúságpolitikai mun­kára van szükség, amely a szo­cialista, kommunista elkötele­zettségen túl tartalmában fiata­los, élményt nyújtó rendezvé­nyeken fejezhetik ki tagjaink azt, hogy eredményesen, színvo­nalasan, s a mai tizen-, huszon-, harmincéves fiatalok igényeinek megfelelően lehet dolgozni. Pillanatképek az aranyosapáti tsz melléküzeméből A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGTÁRGYALTA Érdekvédelem a középfokú iskolákban Hogyan valósul meg a KISZ érdekvédelmi, érdekképviseleti munkája a középfokú oktatási intézményekben? Erre kerestek vá­laszt megyénkben egy hosszabb időn át tartó, átfogó vizsgálattal, melynek tapasztalatairól december 22-i ülésén hallgatott meg je­lentést a KISZ megyei bizottsága. Diáknap és sulirádió A középfokú iskolák KISZ- szervezetei elsősorban döntési jogkörüket tudják érvényesíteni, így például minden iskolában a KISZ-szervezet dönti el, hogy mikor tartják meg a tanítás nél­küli napot, s mi lesz a prog­ramja. Már hagyomány, hogy a 110-es szakmunkásképzőben vagy a Vásárhelyi szakközépis­kolában diáknapot, a Bánki Do­­nát Szakközépiskolában, a 107- es szakmunkásképzőben fordított napot, a Kölcsey Gimnázium és Szakközépiskolában non-stop programot rendeznek. A diák­ügy­el­etek megszervezése — né­hány kivétellel — ugyancsak a KISZ feladata az iskolákban. Három intézet híján mindenütt működik iskolarádió, tizenkét helyen pedig diákújság is meg­jelenik, melyek esetében szintén a KISZ-bizottságok döntenek. Az iskolai KISZ-nek a döntési jognál lényegesen több kérdés­ben van egyetértési, véleménye­zési jogosítványa. Ám e két jog érvényesítésében igen nagyok az eltérések a KISZ-szervezetek kö­zött. Fókuszban a házirend Az élelmiszeripari szakmun­kásképzőben például a KISZ-bi­­zottság egyetértési jogát csak a házirend elfogadásánál, vélemé­nyezését pedig a jutalmak, ösz­töndíjak odaítélésénél, s a diák­parlamenttel kapcsolatos kérdé­seknél gyakorol. Ettől szélesebb körben élhetnek jogaikkal pél­dául a Kölcsey, Császy szakkö­zépiskola vagy a Zrínyi gimná­zium KISZ-esei. A házirend elkészítésénél, mó­dosításánál a KISZ-szervezetek élnek egyetértési jogosítványuk­kal. A KISZ-bizottságok többsé­ge a tervek széles körű vitájá­nak szervezésével vett részt a házirendek módosításában. Saj­nos van iskola, ahol az elfoga­dott házirendben nem szerepel a KISZ-szervezet jogosítványa, il­letve annak iskolai eljárási sza­bályozása , mint a Kossuth, vagy a Vasvári gimnáziumban. A közhasznú munkával össze­függő kérdések közül a KISZ- szervezetek többsége csak a munkaversenyek szervezésével foglalkozik. Az iskolai KISZ-bi­­zottság csak kevés helyen vesz részt, a szerződéskötésekben, a szociális és bérezési kérdésekről folytatott megbeszéléseken. Szinte minden iskolában a ta­nulók juttatásaival, fegyelmi ügyeivel, a hagyományrendszer kialakításával összefüggő kér­dések véleményezése a leggyako­ribb. Sajnos bőven vannak hiányos­ságok. Iskoláinkban nem alakult ki az oktató-nevelő munka vé­leményezésének rendszere. Egy­részt mert kevés az a pedagógus, aki igényli munkájáról a diá­kok véleményét, másrészt pedig maguk a diákok nem rendelkez­nek kellő ismerettel és bátorság­gal e jogok gyakorlásához. Hiá­nyosság az is, hogy a KISZ ta­nácsadó tanár és a patronáló ta­nárok megbízása előtt kevés helyen kérik ki a KISZ vélemé­nyét. A KISZ-szervezetekben dolgozó, vagy azok munkáját se­gítő pedagógusok állami kitün­tetésének, jutalmazásának vé­leményezése sem történik meg. Sajnos ez a KISZ-es kitünteté­seknél is gyakran előfordul. Modern üzem Szabolcsban Sikeres diákparlamentek Az iskolai demokrácia fóru­mai közül igen fontos szerepe (Folytatás a 2. oldalon)

Next