Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)
1905-03-02 / 18. szám
Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy utcza 9. sz. Telefon: 107. FiendßüneEüü díjak Ssatacaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Szatmár, 1905. márczius hó 2. csütörtök SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. 18-ik szám. Dj állami népiskolák. Hogy a népoktatási viszonyok az 1868-iki XXXVIII-ik tcz. megalkotása óta óriási lépéssel haladtak előre, az kétségen felül álló dolog. A nagy alkotásokra hivatott s a jövőbe mélyen belátó nagy Eötvös báró miniszter a népnevelés reorganizálásában látta és kereste azt az erőt, mely hivatva lesz a társadalom s ezzel kapcsolatban hazánk szellemi és anyagi életerejét fokozni s a népet az általános műveltség színvonalára emelni. így keletkeztek az állami iskolák nagyobbára nemzetiségi vidékeken, valamint oly helyeken, hol a felekezetek szegénységük miatt nem voltak képesek iskolákat a törvény kívánalmainak megfelelőleg fenntartani és fejleszteni. Mint minden új dolognak, úgy az államosítás intézményének is voltak ellenzői, kik a féltékenyen őrzött felekezetiesség szemüvegén nézve a dolgot, azt káros hatásúnak tartották az egyháziasság érdekében és bizonyos hidegséggel viseltettek ez intézmény iránt. Azóta nagyot fordult az idő kereke. Az eszmék tisztultak, a felfogások változtak. A lefolyt néhány évtized következményeiben megmutatta, hogy az állami iskolák, míg egyrészről a felekezeti érzékenységet nem sértik, másrészről hatalmas kultumiissziót teljesítenek a magyar állam szolgálatában. Kultúrpolitikánk legfőbb czélja ugyanis, hogy a népiskola a népélettel szoros kapcsolatba hezassék, továbbá, hogy ezek élén kötelességtudó s a népnek mintaképül szolgáló tanítók álljanak.. Mennyiben közelítették meg az állami iskolák az eléjük kitűzött nemes aczélt s mennyire valósították meg hozzájuk tűzött reményeket, eléggé igazolja ama hovatovább szélesebb körben kiterjedt népszerűség, melyet hazafias munkásságuk által már eddigelé is kiérdemeltek. Nem lehet tagadni, hogy egyes iskolafentartók dicséretes buzgalommal kelnek nemes versenyre az állammal s az adott viszonyok között igyekeznek fejleszteni iskoláikat, de itt nem a kivételek, hanem az általános szempontok az irányadók. Az állami iskolák külalakja, elhelyezése, fekvése, berendezése, a pontos iskoláztatás, tankönyvekkel való ellátás, továbbá a rend és tisztaság mind oly kellékek, melyek állami iskoláknál elsősorban jönnek figyelembe. A monumentális, egészséges és barátságos külsejű épületeket az állam nagy körültekintéssel, többnyire a község jól megválasztott pontjain szokta felépíttetni, mely egyszersmind a község díszéül is szolgál. Belső berendezése az egészségtan kívánalmainak annyira megfelel, hogy ott a gyermek egészen otthonosan találja magát. Ezenkívül az ismeretszerzés minden eszközével rendelkezik s a gondos szülő nem is gátolja ebben gyermekét. Ne higyjük, hogy a nép idegenkedik az újításoktól. Ma már a nép is újságot olvas, a haladási vágy meg van lelkében s fel tudja fogni, hogy a megélhetés nehéz küzdelmei között a tudás érvényesül minden téren, így ha ő nem tanult, legalább gyermekét óhajtja iskoláztatni. Az állami iskoláknak a népműveltség és azzal kapcsolatban az anyagi előhaladás terén kifejtett eddigi tevékenységét és hatását legszembetünőbben bizonyítják ama prénségek, melyeket legújabban az államosítás eszméjének országszerte való elterjedésében tapasztalunk. Községek és felekezetek önként, minden rábeszélés nélkül, versenyezve kérvényeznek ez irányban a minisztériumnál. Szatmár megye kir. tanfelügyelősége dicséretes ügybizalmat fjtett ki az utóbbi néhány év alatt az államosítás érdekében ott, ahol annak magasabb szempontokból szükségét és czélszerűségét belátta. S hogy szavának s tapintatos véleményadásának súlya van az intéző körök előtt, ékes bizonysága az, hogy a múlt év folyamán megyénkben 24 új állami iskola felállítása lett törvényhozásilag engedélyezve. Aki ezen létesítendő áll. iskolák elhelyezését megyei térképünkön megtekinti, az csak elismeréssel adózhatik kir. tanfelügyelőségünknek azon buzgalmáért, amelyet megyénknek ezen exponált helyein a hazai kultúra érdekében oly gondos körültekintéssel s még nagyobb hazafiasságra valló ügybuzgalommal kifejtett. A nemes munka önmagában hordja jutalmát. Az Avasban felállítandó áll. iskolák egy fényes lapját fogják képezni Szatmármegye kultur-történetének. A jó mag el van vetve, hisszük, hogy nem fognak hiányozni az eszközök sem, melyek azt megtermékenyítvén, idővel terebélyes fává növelik. Bizalommal nézünk a jövőbe, mert tudjuk, hogy népoktatásügyünk szakavatott kézbe van letéve, mely távol a nagyhangú, de üres frázisoktól, határozott és kitartó munkásságával megyei népoktatásügyünket már a közeljövőben az általános műveltség és kívánalmak színvonalára fogja emelni. (—y.) Az albatrosz. (Baudelaire) A matróz-nép gyakran vadássza kedvtelésből Az albatroszt, a tenger óriás szárnyasát, Mely a futó hajó felett, nem félve vészitől. Közönnyel száll tova ha utitárs gyanánt. Alig tették le a hajó deszkázatára A jégkirályt, máris restelkedőn megül . Lehull két oldalán imént még büszke* [szárnya S evezőként hever, lomhán, erőtlenül. E röpke vándor, ó, mily gyáva, mily [ügyetlen Mily rut, kaczagtató s milyen szép volt elébb. Csőrével csattogat a nyomorult szünetben S repülni vágyva, egy-kettőt biczegve lép. A költő is olyan, mint a felhők királya : Mit néki odafenn az élet vészei! De lenn, hol a tömeg zajos nyüzsgése [bántja, Hatalmas szárnyait bilincsben érezi. Francaikból: Szabados Ede. Oroszországi levél. Szentpétervár, február hava. Nem téveszthetnek meg bennünket az Oroszországból jövő hirek, amelyek szerint az orosz forradalmi mozgalmat sikerült vérrel elfojtani. Soha nem forgott a zsarnok cári uralom olyan veszedelemben mint most, amikor a nagy városokban sztrájkoló munkások nyiltan merik hirdetni, hogy a cár megyilkolása jogos és méltányos cselekedet. Míg tehát eleddig csak egyes kijelölt merénylőktől kellett tartani, akikre sorshúzás útján esett a borzalmas munka kötelességének teljesítése, eddig most ezer és ezer munkás van elszánva rá, hogy első adandó alkalommal végrehajtsa az orosz forradalmárok ítéletét. Természetes dolog, hogy a nagy városok sztrájkoló, bár halálra szánt, de fegyvertelen munkásaival könnyen tudtak elbánni a cár katonái, a kozákok, a sortüzek s miután nincsenek még az oroszországi szervezett munkásoknak halomra gyűjtőt milliói, nem tudják a sztrájkot sokáig kitartani. Ezért léptek Szent Pétervárott, Moszkvában, Groszban, Rigában, Varsóban stb. ipari központokban vissza a munkába. De ez a sok ezer munkás készen van arra, hogy egy napon ismét ott hagyják a műhelyt s kivonuljanak a palotákkal szegélyezett utczákra harczolni a szabadságért. Nem egyéb ez mint fegyverszünet, mint a viharban a pillanatnyi csend, melynek elmúlása után fokozottabban dühöng a vihar. El vannak hintve az orosz munkások sziveiben a szabadságharcz magvai, és ezeknek ki muszáj kelniök s minél több vérrel áztatják a földet, amelyben a szabadság magvai elvetve vannak, annál izmosabb termést fognak hozni. A munkás forradalom tehát még korántsem ért véget. Sőt legújabb hírek azt jelentik, hogy Szent-Pétervárt és Moszkvában ismét sztrájkba állott néhány ezer ember, akik pedig már egyszer visszatértek a gyárba. Mindazonáltal mégsem az orosz munkásokon múlik az orosz nép szabadságának kivívása. Mert bármily nagy számban vannak is, ez a szám nem elegendő arra, hogy egy forradalmi háború esetén a cár ezredeivel szembe tudjon állani. Van Oroszországban közel nyolcvan millió muzsik, paraszt, majd ha ezek talpra állanak, kaszát, kapát ragadnak, akkor lehet majd egy eredményes forradalomról szó. A földdel dolgozó nép teszi ki az orosz nép zömét, enélkül nem lehet sikerrel megküzdeni a cári zsarnokság ellen. Az orosz föld népe pedig mélyen el van nyomva most is. Papiroson ugyan eltörölték már a jobbágyságot, de a valóságban a nép még most is jobbágysorban tengődik és az urai jóvoltából természetesen iskolázatlan és nagyon műveletlen. A papok sötét butaságban tartják s innen van az, hogy babonás elfogult , vakbuzgó. Mindazonáltal érzi igazságtalan keserű sorsát s lázong itt is, ott is. Ilyen helyeken a hatóság és a papok eddig csaknem rendszerint azzal szokták a nép dühét a zsarnokságtól elterelni, hogy a zsidók ellen uszították, mondván, hogy a zsidó az oka minden bajnak. Ezért az utóbbi évtizedeknek alig volt esztendő, melyben zsidómászárlást ne rendezett volt [UNK]«SS Roth Fülöp karlsbádi czipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. JFifp Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. fjelmentel!! Az előrehaladt téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk gyári áron alul is beszerezhetők. ■ ■ ■ ■-