Szamos, 1908. március (40. évfolyam, 18-26. szám)
1908-03-01 / 18. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületeinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Rész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL, Rékóczy-utcza S. sz. Telefon: 107. mindennemű dijak Szatmáron, a lap ki&ddhiva.atatar. ÍUeteadd. HIRDETÉSE Készpénzfizetés mellett a Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó a fillér. Vármegyei értekezlet. Lapunk előző számában beszámoltunk arról, hogy a törvényszék kérdése mekkora vert megyeszerte. hullámgyűrüket Jeleztük, hogy ebben a tárgyban szerdán délelőtt egy értekezlet is volt, melyen a megyebizottsági tagok nagy számmal jelentek meg. Múltkori számunkban nem számolhattunk be elég részletességgel, az idő rövid volta miatt, erről az értekezletről. Most azonban egész részletesen közöljük, úgy, ahogy lefolyt. Az értekezleten megjelentek a megyebizottsági tagok közül : Gróf Teleky János, Kölcsey Antal, Szeőke Barna, Jékey Mór, Maróthy Sándor, Tóth Mór, Kováts Gyula, Madarassy Dezső, Madarassy László, Madarassy Zoltán, Madarassy Endre, Antal Lajos, Cholnoky Imre, bér. Kováts Jenő, Sárközy Andor, Balogh Pál, Kossuth István, Horváth János, Helmeczy József, Szombathy Ödön, Csaba Adorján, Szuhányi Lajos, Szuhányi Ferencz, Böszörményi Zsigmond, Kovásznay Zsigmond, Böszörményi Sándor, Fényes Elek, Sepsy Mór, Gocs Pál, Gocs János stb. stb. kik mindannyian egyhangú lelkesedéssel járultak azon ügyhöz, mely nemcsak Szatmár városé, de a vármegye nagy többségéé is. Miután a polgármester hivatalos ügyben Budapesten volt, helyettese Kőrösmezei Antal főjegyző fogadta megjelenteket, dr. Kelemen Samu, dr. Keresztszeghy Lajos, Uray Gáspár és Uray Géza városi tervhatósági bizottsági tagok társaságában. Kőrösmezei Antal főjegyző üdvözölte a nagyszámmal megjelenteket, előadta az értekezlet célját, majd pedig dr. Keresztszeghy Lajos beterjesztette azon javaslatát, miszerint úgy a vármegye, mint Szatmár város egy szűkebb körű bizottságot küldjön ki a további ügyek előkészítésére. Kölcsey Antal készséggel elismeri Szatmár város nagy anyagi áldozatát, amelyet a törvényszéki palota építésével a kormánynak hozott. A törvényszéknek itten maradása nemcsak Szatmár város, de a vármegye óriási nagy többségének jogos igénye. Helmeczy József szerint az előző kormányok Szatmár jogait a törvényszék kérdésében elismerték, mivel a múltban úgy a nagykárolyi, mint a nagybányai törvényszékeket megszüntetve, Szatmáron állították fel. Az alispán eljárását, miszerint küldöttséget vezetett a miniszterelnökhöz, helyteleníti, joga sem volt reá, mivel a vármegye nagy többsége ily értelmű határozatot sohasem hozott, de nem is fog. A miniszterelnök válasza lekicsinylő úgy Szatmár városára, mint a megye közérdekére nézve. az Cholnoky Imre nem hiszi, hogy alispán megbízás nélkül járt volna el, valamint azt sem, hogy tisztán csak a nagykárolyiak kedvéért vezette volna a deputációt a a miniszterelnök elé. Úgy tudja, hogy a vármegye hozott ilyenféle határozatot, de csak egy hosszú közgyűlés végén. Ezért lehetséges az, hogy a többségnek nincs tudomása róla. Nem veszi komolyan a miniszterelnök beszédét, mert ő ígérni sokat, de megadni minél kevesebbet szokott. Rendkívüli vármegyei közgyűlés összehívását indítványozza. Böszörményi Sándor felhozza a székhely kérdésben, hogy a miniszterelnök már államtitkár meglehetős animazitással korában viselkedett ellene. Kényes kérdés a székhely kérdés ügye, annál is inkább, mert a főispán maga is károlyi ember, a törvényszéki elnök hasonlóan, az alispán pedig a károlyit kezében van. Válasszunk — úgymond — egy bizottságot, mely szakítsa el Nagykárolyt és két járását Szatmártól. Legyenek a grófjaikkal boldogok, csináljanak maguknak törvényszéket is és legyen vége a torzsalkodásnak; hozzuk felszínre a székhelykérdést s oldjuk meg, ha kell, a megye egy részének elvesztése árán is. Bér. Kováts Jenő inti a megjelenteket; higgadtságra a székhelykérdést — úgymond — itt most ne vessük fel, azt majd a vármegyei gyűlésen lesz alkalmunk kellő módon megvitatni s a kérdést végre-valahára megnyugtató megoldásra juttatni. Dr. Kelemen Samu kívánatosnak tartja, hogy a szétágazási vita egységes mederbe tereltessék . Böszörményi Sándor beszédére és Szuhányi Ferencz egy közbeszólására kiemeli, hogy a főispán magatartásának korrektségéhez nem férhet szó. A főispán nem vállalta a küldöttség vezetését és semmi olyat nem tett, ami Szatmár város érdekeit legkevésbbé is sérthetné.Ezt, mint a város orsz. képviselője, kötelességszerűen megállapítja. A dolog érdemét két kérdésben látja kiélesedve; az egyik az, hogy nemcsak megyei, de országos érdek is az, főleg a nemzetiségi vidékeken, hogy erős gócpontokat teremtsünk; ehez Szatmáron a természetes fejlődésnek minden kelléke megvan, holott Nagykárolyban ezt mesterséges eszközökkel sem lehet elérni. Ezek mesterkélt eszközök rontják Szatmár fejlődését anélkül, hogy Nagykárolyt életképessé tennék. Amikor kir. táblának, vagy vasúti üzletvezetőségek elhelyezéséről van szó, Szatmár fekvésénél és jelentőségénél fogva ezekre joggal tarthat igényt, amiként ezt minden körben elismerik. De ilyenkor mindig arra utalnak, hogy közel vagyunk Debreczenhez, Nagyváradhoz, melyek mint fejlett, hatalmas városok, magukhoz vonják az ilyen intézményeket. A vízről. írta: Ujfalussy Amadil. Létünk feltételeinek egyik legszükségesebbike a víz. Nélküle valóban nincs élet, mint ahogy a holdban nincs, ahol hiányzik a forrás, a folyó, a tó és tenger, amely felhőt szüljön, hogy ismét cseppfolyóssá sürösödve, termékenyítően, visszahulljon, mint ahogy a földön visszahullik a nedvet kívánó természetre. A víz hidegben és melegben egyaránt párolog. E színtelen, hangtalan lehelet könnyebb a levegőnél. Fölszál és megtelíti azt. Mikor több gyűl össze, mint amennyi az illető hőmérséklet mellett a telítéshez szükséges, köd vagy felhő képződik, amely aztán lehűlés folytán cseppfolyósé válni kénytelen. A víz állandó körforgásban van. Mintegy parancsolatra végzi munkáját. Tavasszal, amikor a nap melege jobban párologtatja a nyirkos földet s a vizeket, több a felhő és eső. Meg is dagad a tó, a folyó. Akárhányszor szűknek bizonyul medre. Ki is lép belőle. Fékevesztetten rombol aztán a futó ár. Szenvedés követi nyomon és a tönkretett ember szitkozódása. Átkozza a vizet, de a másik pillanatban már égő vágyakozással érinti ajkával, mint életfentartó nektárt, miután a szervezet anyagforgalmához kívánatos alkatrészeket tartalmazza. Nemcsak a tűz, de a víz is öröm és bánat kúlforrása egyaránt. Élvezetet nyújt sok irányban, de kétségbe is at, amikor érezteti emberfeletti gonosz hatalmát. Geológiai működése is kétféle. Pusztít és alkot. Anyagot lop és lerak. Hegyet dönt, völgyet betemet. Kénye-kedvére nivelál. Micsoda óriási munkát is végezett a hajdani özönvíz, amely távolról sem csupán bibliai mese, hanem fontos korszak földünk történetében. És hogy egész bolygónknak volt benne része, a külömböző népek hagyományai bizonyítják. Az Ázsiából származott zsidók nyomán a keresztény épp úgy tanítja vallásában, mint ahogy szól róla a görög és római mitológia. Ovidius leírja hogyan menekült hajóra, akárcsak Neá Deukalien és Pyrrha, akiktől eredt az egész emberiség. Efféle rege fordul elő a skandinávok hagyományaiban is, és más népeknél. A kalmükök, nyugati mongolok szerint is víz fedte hajdan a földet, de a négy irányból támadó szél olyan kavarodást teremtett, hogy a mélységből aztán hegy emelkedett ki. A chilei fensíkon élő amerikai argonaus-törzs, akiket a spanyolok mai napig nem tudtak leigázni, szintén megemlékezik vallásában egy óriási és végzetes áradásról, nemkülönben a déli partokon és indiai szigeteken meghúzódó karaibok. Ugyancsak rettegett istenük is a víz. Megtisztelik Róth Simon nagyválasztékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb csiptraktira. Figyelmeztetés ! az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók