Szamos, 1908. március (40. évfolyam, 18-26. szám)

1908-03-01 / 18. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LA­P „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületeinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: R­ész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL, Rékóczy-utcza S. sz. Telefon: 107. mindennemű dijak Szatmáron, a lap ki&ddhiva­.atatar. ÍUeteadd. HIRDETÉSE Készpénzfizetés mellett a Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó a fillér. Vármegyei értekezlet. Lapunk előző számában beszá­moltunk arról, hogy a törvényszék kérdése mekkora vert megyeszerte. hullámgyűrüket Jeleztük, hogy ebben a tárgyban szerdán délelőtt egy értekezlet is volt, melyen a megyebizottsági tagok nagy szám­mal jelentek meg. Múltkori szá­munkban nem számolhattunk be elég részletességgel, az idő rövid volta miatt, erről az értekezletről. Most azonban egész részletesen közöljük, úgy, ahogy lefolyt. Az értekezleten megjelentek a megyebizottsági tagok közül : Gróf Teleky János, Köl­csey Antal, Szeőke Barna, Jékey Mór, Maróthy Sándor, Tóth Mór, Kováts Gyula, Madarassy Dezső, Madarassy László, Madarassy Zol­tán, Madarassy Endre, Antal Lajos, Cholnoky Imre, bér. Kováts Jenő, Sárközy Andor, Balogh Pál, Kos­suth István, Horváth János, Hel­­meczy József, Szombathy Ödön, Csaba Adorján, Szuhányi Lajos, Szuhányi Ferencz, Böszörményi Zsigmond, Kovásznay Zsigmond, Böszörményi Sándor, Fényes Elek, Sepsy Mór, Gocs Pál, Gocs János stb. stb. kik mindannyian egyhangú lelkesedéssel járultak azon ügyhöz, mely nemcsak Szatmár városé, de a vármegye nagy többségéé is. Miután a polgármester hivatalos ügyben Budapesten volt, helyet­tese Kőrösmezei Antal főjegyző fogadta megjelenteket, dr. Kelemen Samu, dr. Keresztszeghy Lajos, Uray Gáspár és Uray Géza városi tervhatósági bizottsági tagok tár­saságában. Kőrösmezei Antal főjegyző üd­vözölte a nagyszámmal megjelen­teket, előadta az értekezlet célját, majd pedig dr. Keresztszeghy La­jos beterjesztette azon javaslatát, miszerint úgy a vármegye, mint Szatmár város egy szűkebb körű bizottságot küldjön ki a további ügyek előkészítésére. Kölcsey Antal készséggel elis­­meri Szatmár város nagy anyagi áldozatát, amelyet a törvényszéki palota építésével a kormánynak hozott. A törvényszéknek itten ma­radása nemcsak Szatmár város, de a vármegye óriási nagy több­ségének jogos igénye. Helmeczy József szerint az előző kormányok Szatmár jogait a tör­vényszék kérdésében elismerték, mivel a múltban úgy a nagyká­rolyi, mint a nagybányai törvény­székeket megszüntetve, Szatmáron állították fel. Az alispán eljárását, miszerint küldöttséget vezetett a miniszterelnökhöz, helyteleníti, joga sem volt reá, mivel a vármegye nagy többsége ily értelmű határo­zatot sohasem hozott, de nem is fog. A miniszterelnök válasza le­kicsinylő úgy Szatmár városára, mint a megye közérdekére nézve. az Cholnoky Imre nem hiszi, hogy alispán megbízás nélkül járt volna el, valamint azt sem, hogy tisztán csak a nagykárolyiak ked­véért vezette volna a deputációt a a miniszterelnök elé. Úgy tudja, hogy a vármegye hozott ilyenféle határozatot, de csak egy hosszú közgyűlés végén. Ezért lehetséges az, hogy a többségnek nincs tu­domása róla. Nem veszi komolyan a miniszterelnök beszédét, mert ő ígérni sokat, de megadni minél kevesebbet szokott. Rendkívüli vármegyei közgyűlés összehívását indítványozza. Böszörményi Sándor felhozza a székhely­ kérdésben, hogy a minisz­terelnök már államtitkár meglehetős animazitással korában viselke­dett ellene. Kényes kérdés a szék­hely kérdés ügye, annál is inkább, mert a főispán maga is károlyi ember, a törvényszéki elnök ha­sonlóan, az alispán pedig a káro­lyit kezében van. Válasszunk — úgymond — egy bizottságot, mely szakítsa el Nagykárolyt és két járását Szatmártól. Legyenek a grófjaikkal boldogok, csináljanak maguknak törvényszéket is és le­gyen vége a torzsalkodásnak; hoz­zuk felszínre a székhely­kérdést s oldjuk meg, ha kell, a megye egy részének elvesztése árán is. Bér. Kováts Jenő inti a megjelenteket; higgadtságra a székhely­kérdést — úgymond — itt most ne vessük fel, azt majd a vár­megyei gyűlésen lesz alkalmunk kellő módon megvitatni s a kér­dést végre-valahára megnyugtató megoldásra juttatni. Dr. Kelemen Samu kívánatosnak tartja, hogy a szétágazási vita egy­séges mederbe tereltessék . Böször­ményi Sándor beszédére és Szu­hányi Ferencz egy közbeszólására kiemeli, hogy a főispán magatar­tásának korrektségéhez nem férhet szó. A főispán nem vállalta a kül­döttség vezetését és semmi olyat nem tett, ami Szatmár város ér­dekeit legkevésbbé is sérthetné.­Ezt, mint a város orsz. képviselője, kötelességszerűen megállapítja. A dolog érdemét két kérdésben látja kiélesedve; az egyik az, hogy nemcsak megyei, de országos ér­dek is az, főleg a nemzetiségi vidékeken, hogy erős gócpontokat teremtsünk; ehez Szatmáron a természetes fejlődésnek minden kelléke meg­van, holott Nagyká­rolyban ezt mesterséges eszközök­kel sem lehet elérni. Ezek mester­kélt eszközök rontják Szatmár fej­lődését anélkül, hogy Nagykárolyt életképessé tennék. Amikor kir. táblának, vagy vasúti üzletvezető­ségek elhelyezéséről van szó, Szat­már fekvésénél és jelentőségénél fogva ezekre joggal tarthat igényt, amiként ezt minden körben elis­merik. De ilyenkor mindig arra utalnak, hogy közel vagyunk Deb­­reczenhez, Nagyváradhoz, melyek mint fejlett, hatalmas városok, ma­gukhoz vonják az ilyen intézmé­nyeket. A vízről. írta: Ujfalussy Amadil. Létünk feltételeinek egyik legszük­­ségesebbike a víz. Nélküle valóban nincs élet, mint ahogy a holdban nincs, ahol hiányzik a forrás, a folyó, a tó és tenger, amely felhőt szüljön, hogy ismét cseppfolyóssá sürösödve, termékenyítően, vissza­hulljon, mint a­hogy a földön vis­­­szahullik a nedvet kívánó termé­szetre. A víz hidegben és melegben egy­aránt párolog. E színtelen, hangtalan lehelet könnyebb a levegőnél. Föl­szál és megtelíti azt. Mikor több gyűl össze, mint a­mennyi az illető hőmérséklet mellett a telítéshez szük­séges, köd vagy felhő képződik, amely aztán lehűlés folytán cseppfolyósé válni kénytelen. A víz állandó körforgásban van. Mintegy parancsolatra végzi mun­káját. Tavasszal, amikor a nap me­lege jobban párologtatja a nyirkos földet s a vizeket, több a felhő és eső. Meg is dagad a tó, a folyó. Akárhányszor szűknek bizonyul medre. Ki is lép belőle. Fékevesztetten rom­bol aztán a futó ár. Szenvedés kö­veti nyomon és a tönkretett ember szitkozódása. Átkozza a vizet, de a másik pillanatban már égő vágya­kozással érinti ajkával, mint életfen­­tartó nektárt, miután a szervezet anyagforgalmához kívánatos alkatré­szeket tartalmazza. Nemcsak a tűz, de a víz is öröm és bánat kúlforrása egyaránt. Élve­zetet nyújt sok irányban, de két­ségbe is at, amikor érezteti ember­­feletti gonosz hatalmát. Geológiai működése is kétféle. Pusztít és alkot. Anyagot lop és lerak. Hegyet dönt, völgyet betemet. Kénye-kedvére nivelál. Micsoda óriási munkát is végezett a hajdani özönvíz, amely távolról sem csupán bibliai mese, hanem fon­tos korszak földünk történetében. És hogy egész bolygónknak volt benne része, a külömböző népek hagyomá­nyai bizonyítják. Az Ázsiából szár­mazott zsidók nyomán a keresztény épp úgy tanítja vallásában, mint a­hogy szól róla a görög és római mi­tológia. Ovidius leírja hogyan mene­kült hajóra, akárcsak Neá Deukalien és Pyrrha, akiktől eredt az egész emberiség. Efféle rege fordul elő a skandinávok hagyományaiban is, és más népeknél. A kalmükök, nyugati mongolok szerint is víz fedte hajdan a földet, de a négy irányból támadó szél olyan kavarodást teremtett, hogy a mélységből aztán hegy emelkedett ki. A chilei fensíkon élő amerikai ar­­gonaus-törzs, akiket a spanyolok mai napig nem tudtak leigázni, szintén megemlékezik vallásában egy óriási és végzetes áradásról, nemkülönben a déli partokon és indiai szigeteken meghúzódó karaibok. Ugyancsak ret­tegett istenük is a víz. Megtisztelik Róth Simon nagyválasztékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb csiptraktira. Figyelmeztetés ! az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók

Next