Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898

a társadalmi, művelődési, politikai, közgazdasági törekvésein­ket azon mederbe, melyben azokat ma mindnyájunk örömére szemlélhetjük. De ha áll is az, hogy a jelen század forrongó szelleme s az e forrongások szülte kiváló férfiak mindenesetre leg­jobban közreműködtek ezen nagy nemzeti átalakulás létrehozásában, semmiesetre sem szabad mégis figyelmen kívül hagynunk a múltat sem. A piramisok nem nőttek ki egyszerre a földből. Ezer m­eg ezer munkáskéz rakta le szilárd alapjukat, rakta a rétegeket egymásra, míg felemelkedtek odáig, hogy büszkén tekinthetnek szét a körülöttük levő sivatagokra. A mai nap virágzó magyar tudomány, művészet, irodalom, költészet, ipar, kereskedelem számára is le kellett rakni az alapot, s csak így emelked­hetett oda, a­hol ma van. Ezt az alapozó munkát végezték a letűnt századok. S ezen alapozás a múltban, — bár kisebb mértékben — ép úgy megkívánta a nagy, a forrongó időket s a forrongó idők szülte kiváló férfiakat, a­mint megkívánja ma. Ködös, homályos előttünk a múlt, a feledés fátyola borítja jórészt. Ám csak félre kell kissé lebbentenünk e fátyolt, mögötte életet látunk: forrongó korszakokat, melyekben nagy eszmék tartják izgatottságban a kedélyeket; kiváló alakokat, kiknek szavára megmozdul a tömeg, fennen lobog a nemzeti és vallásos lelkesedés szent tüze és hat ’ • fl ‘I* és alkot és gyarapit ki ezen, ki azon a téren. E forrongó korszakokban e forrongó idők kiváló férfiai rakták le azon alapokat, melyeken mai nemzeti átalakulásunk felépülhetett. Nem egy korszak van történelmünkben, melyben ez alapozási munka egyik vagy másik irányban kiválóan folyt. De talán egyik korszakban sem végeztek elődeink, oly mélyreható munkát, mint a hitjavítás korszakában, a 16-ik században. A 16-ik század mondhatjuk — előképe a jelen századnak , azzá teszi azon pezsgő-tudományos

Next