Századok – 1896
Tárcza; Önálló czikkek - Komáromy András: Hol született Verbőczy? 163
164 TÁRCZA, a Szapolyai családdal való vérségét.1) Ez az utolsó alaptalan carabinatio, ha ugyan nem czélzatos koholmány, amire Szirmaynál több példát találunk ; de az első jóhiszemű tévedés, mert az ugocsai Huntpázmánok — Zovárdffyak, Újhelyiek — csakugyan használták egyidőben a Werbőczy nevet. Ez a körülmény vezette félre az igazságra törekvő tudós Horvát Istvánt is, aki azt akarta bebizonyítani, hogy a legelső magyar jogász, a dölyfös uraktól titkon lenézett és gyűlölt parvenü, a köznemesség vállán magasra emelkedett paraszt nádor , a Szentgyörgyi és Bazini grófok, Forgáchok, Korlátkövyek stb. híres nemzetségéből származott. Czélját ugyan nem érte el, mindazonáltal az ő érdeme, hogy Werbőczy eredetét ma már nem a mondák és hagyományok ködös világában, de a történeti igazság fényében látjuk.2) Mert annak előtte még azt se tudták, hogy ki volt az atyja, sőt eredetére és családi összeköttetéseire vonatkozó összes tudásunk jóformán ma is Horvát munkáján alapul. A kik azóta egyetmást írtak Werbőczyről, mint Jankovich, Perger, Szalay, gr. Kemény József, ifj. Palugyay Imre és mások, származását vagy egészen figyelmen kívül hagyták, vagy megelégedtek azzal a kijelentéssel, hogy a vitás kérdést eldönteni nem lehet. — Fraknói Vilmos — az egyetlen, a ki idáig Werbőczy életéről és nagy históriai szerepléséről számot tevő munkát írt, — legalább határozottan szint vallott s a régibb írókkal szemben, a Horvát kutatására támaszkodva kimondá, hogy történetünknek e páratlanul kimagasló alakja, mint a Beregből Ugocsa vármegyébe költözködő Кегщресгу Barla unokája Verbőczről származott.3) Példáját a Hármaskönyv legújabb fordítói is követték, a kik általában véve Fraknói nyomán haladnak. Ítéleteit, következtetéseit elfogadják, jellemzését magukévá teszik, szóval Werbőczyről — akár mint embert, akár mint tudóst és államférfit tekintjük — önálló véleményük nincs.4) így áll ma a kérdés az irodalomban. Nagyobb bizonyosság okáért még elmondhatjuk, hogy az a Kerepeczy Barla, a ki 1429-ben testvérével, János deákkal a Zovárdffyaktól Verbőczön egy nemes udvarházat szerzett,5 nem volt idegen vagy jövevény Ugocsa vármegyében. Mert a Sverepeczyek, a velők egy törzsekből származó Lápyakkal együtt, már az Anjou-korban birták Láp falut ') Szirmay Antal : Notitia Comitatus Ugochiensis. Pest, 1805. 2) Horvát István: Werbőtzi István Emlékezete. II. k. Pest, 1819 3) Kraknói Vilmos: "Werbőczy István a mohácsi vész előtt (Százazdok, 1876.) 4) Kolozsváry Sándor és Óvári Kelemen : Werbőczy István Hármaskönyve stb. Budapest, 1894. Előszó. ») Horvát id. m. 82. 1.