Századok – 1908
Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - I. közl. 29.
30 CSÁSZÁR ELEMÉR politikai fontosságát. A nemesség csak egyéni vagy családi érdekeket tartott szem előtt, mikor birtokait szaporítani igyekezett, az államhatalom csak mennél többet akart kizsarolni a »misera plebs contribuens«-től, de arra egyik sem gondolt, hogy az államvagyont, a polgároknak mint összességnek vagyonát, sem az egyik, sem a másik módszer nem növeli, pedig az állam szempontjából igazi vagyonszaporulatnak csak az tekinthető, ami nem a többiek vagy egy másik osztály rovására halmozódik föl, hanem ami a földnek és termékeinek czélszerűbb kihasználásából és gazdaságosabb értékesítéséből származik. Magyarország egész újkori története, a XVI—XVIII. század, eléggé bizonyítja, milyen kevéssé volt czéltudatos az a gazdasági politika, melyet a szent korona két alkotórésze, a király és a nemesség folytatott. Mikor a XVIII. században a felvilágosodás és a materializmus terjedésével új eszmék, új áramlatok merültek fel a gazdasági élet terén, mennyi időbe, erőbe és áldozatba került, míg ezek a homályosan, szórványosan feltünedező gondolatok olyan világos rendszerré tisztultak, amilyennek Széchenyi megalkotta ! Egyike azoknak az áldozatoknak, melyeket a vagyonosodás és politika közötti kapcsolat fel nem ismerése követelt a XVIII. században, a Tisza volt; az a folyó, melyet a következő században épen Széchenyi szabályozott, mint a közlekedési osztálynak a királytól kinevezett elnöke. Széchenyinek, aki nagy nemzetgazdaságtani műveiben, bármilyen részletkérdést tárgyal is, inkább csak általános elveit fejtegeti és egyes speciális esetekre alkalmazza, ekkor alkalma nyílt praktikus téren tenni bizonyságot eszméi megvalósíthatóságáról és a maga egyéni rátermettségéről. Széchenyi ekkor a Tisza szabályozásával, ép úgy mint a Vaskapu szirtjeinek szétrepesztésével, a Lánczhíd megvalósításával s többi praktikus alkotásaival, fényesen bebizonyította, hogy nemcsak fellegekben járó elméleti politikus, mint ellenfelei mondogatták, hanem a reális viszonyokkal számot vető gyakorlati férfiú, ki határozott feladatokat is meg tud oldani, vagy ha a körülmények a teljes megvalósítást nem engedik, legalább a vezéreszméket meg tudja adni. Nekünk, akik egy régebbi Tisza-szabályozó kísérlet történetét írják meg, kétszeresen élvezetes volt folyton szemünk előtt tartani Széchenyi működését, és azt, amit a XVIII. század Tisza-szabályozó kormánybiztosa, Orczy, tervezett és tett, összevetni a XIX. század kormánybiztosának, Széchenyinek terveivel és tetteivel, különösen a mint ezt két munkájában . Eszmetöredékek a Tisza-völgy rendezését illetőleg és A Tisza-szabályozási ügy fejlődéséről czímű irataiban kifejtette. Erre a két munkára