Századok – 1932
Szemle - Jekeli Hermann: Die Herrnhutische Bewegung in Siebenbürgen. Ism.: Wiczián Dezső 98
98 SZEMLE. katonai szempontból foglalkoztak az ostrom történetével, mint Kuppelwieser, Kiss K., R. Horváth J., Julier, megközelítőleg sem rendelkeztek akkora forrásismerettel, hogy tudományos szempontból is illetékeseknek érezhették volna magukat a kérdés végleges tisztázására. Kulanyi György. Asztalos Miklós: Személyes vonatkozású adatok a wittenbergi egyetem erdélyi hallgatóiról (1554—1750). Erdélyi Múzeum, 1931. 240—250. 1. A szerző, aki a wittenbergi magyar diákokról egyebütt is tett már közzé adatokat, itt az erdélyi származásúakról az egyetem, továbbá a wittenbergi városi templom (keresztelési, házassági és halálozási) anyakönyveiben, a filozófiai kar dékáni könyveiben (magisterré avatások), az ú. n. „Wittenberger Ordiniertenbuch"-ban (lelkésszé avatások), emlékkönyvekben eszközölt bejegyzéseket közli s megemlékezik néhány velük kapcsolatos egyetemi nyomtatványról is. Wiczián Dezső (Sopron), Jekeli. Hermann: Die Herrnhutische Bewegung in Siebenbürgen- Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt, Neue Folge 46. Band, 1931. 326. A herrnhutizmus történetével Magyarországon még nem foglalkoztak. Gragger Róbert kezdte gyűjteni a herrnhuti „Brüdergemeine" levéltárának idevonatkozó anyagát, de kiadásában már megakadályozta halála. Ezt a kizárólag erdélyi vonatkozású anyagot adta ki most J. medgyesi gimnáziumi igazgató, kiegészítve a Brukenthal-múzeum s csekély részben egyes egyházközségek levéltári anyagával. Műve egyenként felsorolja az összes közölt, vagy feldolgozott diáriumokat, relációkat, jegyzőkönyveket, leveleket stb. Nem puszta okmánytár ez, hanem a források részletes, összefüggő beszélgetése s csak a hézagokat tölti ki saját összekapcsoló és magyarázó fejtegetéseivel. Ennek kétségtelen előnye, hogy a forrásokból közvetlen és eleven képet nyerünk az előadottakról, történeti feldolgozó módszernek azonban meglehetősen primitív. Főbb adatai és eredményei a következők. A herrnhutizmus Erdélyben 1740-ben jelentkezik, amikor két herrnhuti emisszárius beutazza Erdélyt s híveket szereznek, köztük Singer Mihály bolkácsi tanítót, aki elmegy velük Herrnhutba s 1750-től ő lesz a herrnhutizmus erdélyi apostola. Sikerül néhány lelkészt is megnyernie, de a szász ev. egyház, élén az erélyes Haner püspökkel, szigorú intézkedésekkel elfojtja a mozgalmat, mely 1763 után lassanként elalszik. Az egész mozgalom ilyenformán szélesebb körökre nem terjedt ki, hívei néhány lelkészen kívül leginkább a városi iparos és falusi paraszt emberek közül toborzódtak, zárt gyülekezetté nem alakultak s a tervezett oláhországi kolóniaalapítás sem valósult meg. De a fennmaradt források érdekesek, mint ennek a Zinzendorf-féle, protestáns talajba ültetett misztikus bárok vallásosságnak megnyilatkozásai Bár az anyag kizárólag erdélyi s a mozgalom itt sem terjedt túl az ev.szászok körén, néhány adat arra utal, hogy Észak-Magyarországon is folyt herrnhuti propaganda, így pl. 1760—62-en a lőcsei származású Häuser Mihályi Singer munkatársaként járt Erdélyben, hallgatói XIV. Häuser 1753-ban a wittenbergi egyetemre iratkozott be . 1. Asztalos M. : A wittenbergi egyetem magyarországi 1601—1812. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, köt, 1931.