Századok – 1932

Szemle - Vincke Johannes: Der Klerus des Bistums Osnabrück im späten Mittelalter. Ism.: Hajnal István 238

238 szemle, készültek könyveik is.­­ Az egyház csak az eretnekségek fel­lépte után tartotta szükségesnek a szentírás olvasásának korlá­tozását. Az olvasás és írás terjesztésének nem állott útjában, hiszen híveit maga is buzdította imádságok, a szentek élete és egyéb elmél­kedések olvasására. Egyik fejezetben „weltliche Beweggründe" címen az írásbeli­ség fejlesztésére ható nem szellemi tényezőket sorolja fel a szerző, mint amilyenek a XIII. században a kereskedelem fellendülése, az ehhez szükséges ismeretek megszerzésére felállított iskolák, keres­kedelmi levelezés , részletes tárgyalásokba azonban nem bocsát­kozik. A dolgozat második, kisebb része az írás és olvasás techniká­jával, annak az idők folyamán fokozatosan fejlődő módozataival foglalkozik. A nem vallásos tényezők között nem vonja kutatásai­nak körébe az írásbeliség fokozottabb terjesztésére kétségkívül megter­mékenyítőleg ható világias szellemi áramlatok, aminek a renais­sance és humanizmus, vizsgálatát. Az olaszországi és ami bennün­ket közelebbről érint, magyarországi viszonyokról nem nyerünk tájékoztatást, bár említi, hogy a valdensek mozgalma hazánk­ban is visszhangra talált az olvasás terjesztése tekintetében. Az egyetemek, az onnan kikerülő magisterek szerepéről, az alsóbb iskolázás jelentőségéről sem kapunk kellő képet. A „weltliche Beweg­gründe" alatt szereplő tényezők felsorolása is csak nagyjából kielé­gítő. Hajdú maga is érezte egyoldalúságát, mint utószavából kitűnik , helyesebb lett volna már munkája címét úgy választania, hogy az korlátozott célkitűzését feltüntesse. Igen szép irodalmi appará­tussal dolgozik , elsősorban irodalmi érdeklődése az oka, hogy a szellemi áramlatokban önálló életet lát. A reális elemektől elvonva, meglehetősen eléletteleníti azokat. Bezsák Miklós: A középkori klérus műveltségének, erkölcsének, gazdasági helyzetének pontosabb megismerésére újabban ismét a területenként való vizsgálat módszere kínálkozik célravezetőbbnek, az összefoglaló, főként irodalmi forrásokat használó, szellemi áramlatokat analizáló feldolgozások helyett, amelyek oly ellentétes eredményeket hoztak. A német átlagviszonyokra talán jellemzőbb egy olyan terület vizs­gálata, amely nem volt sem magas egyházi, sem politikai, sem gazdasági középpont, és talán hazai viszonyainkkal is több párhu­zamot vonhatunk le belőle, mint valamely központi jelentőségű terület vizsgálatából. A német tudományos kritika igen kedvezően fogadta Johannes Vincke művét: Der Klerus des Bistums Osnabrück im späten Mittelalter (Vorreformationsgeschichtliche Forschungen, hg. von H. Finke, XI. Münster in Westfalen, 1928. Aschendorfische Verlagsbuchhandlung, VI -1- 239. 1.) Valóban úgy tekinthetjük e munkát, mint amely a mai felfogás szerint lehető összes eszközöket felhasználja a kései középkori társadalom, szellemi élet e fontos kérdésének tisztázására és mint amely mintául szolgálhat a közép­kori magyar egyházi viszonyok hasonló célú feldolgozására. Katholikus kiadványról lévén szó, természetesnek találhatjuk, ha nyugodt, tárgyilagos okfejtés mellett is láthatólag szívesen jut oly eredményekre, amelyek a reformáció előtti klérus zü­llöttségéről elterjedt nézeteket megcáfolják. Különösen Lamprecht tempera­mentumos és nagy hatást tett helyzetképeit igyekszik korrigálni. Az általános hanyatlás tételét elismeri ugyan, az árnyoldalakat maga is hangsúlyozza, de nem a tragikus arányokban, amelyeket a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék