Századok – 1939

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: Az új „Magyar Művelődéstörténet” 339

Az új „Magyar Művelődéstörténet."* A „művelődéstörténet" annak idején tán legnagyobb büsz­kesége volt az úgynevezett pozitivista történetírásnak, a nagy­közönség is szinte tőle várta az „igazi történelmet". Kétség­telenül hatalmas teljesítmények után mégis alábbhagyott a kedv benne, a múlt kultúrformák sokféle speciális ágazat szerint való monoton felsorakoztatásában. Úgy látszott aztán, hogy mindent elborít az a filozófiai-történeti szemlélet, amely a formákat csupán az eleven lelkiség-szellemiség megnyilvánulásainak fogja fel, tehát tagadja a művelődéstörténet önálló jogosultságát. S ma mégis a művelődéstörténet új előretörését látni mindenfelől, egyszerűen, mert természetes kívánalom. Mi a programmja, lényege mai megújulásának ? Domanovszk­y Sándor előszava mély kérdéseket forgat meg. Elhárítja a művelő­déstörténet fogalmának pontos meghatározását : az éles definíciók elvágják az életteljes összefüggéseket, az okszerű, mechanikus gondolkodás kényelmére. Úgy hisszük, a régibb művelődéstörté­net sorsa is itt dőlt el, a kultúra, s ágazatai, államszervezet, kereskedelem, ipar, iskolázás, építészet, s a többiek, meghatározott, körülírt történeti „tárgyak" voltak, csaknem önmagukban fej­lődve mindegyikük. A specializálódás taposómalmát járta ez elkép­zelésben a múltnak embere, s vele a történettudós is. Ma már álta­lános a definícióknak revíziója, a történeti jelenségek éles, racio­nálisan képzelt körvonalainak feloldása, életösszefüggéseik által. D. is hangsúlyozza, hogy nincs külön művelődéstörténet, csak tör­ténelem van. A művelődéstörténet csak a múlt megismerésének egyik módszere. A természettudományokban az emberi élettől független törvényszerűségek vannak, a történelem a „szellem­tudományok" közé tartozik, amelyek az emberi életnek az ok­szerűségnél mélyebb teljességét igyekeznek megérteni. Irracionális anyagánál fogva a történelem mindig szinguláris, azonos módon soha meg nem ismétlődő jelenségeket elevenít meg, kiszámítható okozatiságok nélkül, csupán a megértés útján. A megértéshez * A Magyar Történelmi Társulat megbízásából szerkeszti Doma­novszk­y Sándor,­­ Balanyi György, Szentpétery Imre, Mályusz Elemér, Varjú Elemér. I. kötet : Ősműveltség és középkori kultúra. Budapest, é. n. (1939). 4° 636­­., 20 t., 500 kép.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék