Századok – 1942

Történeti irodalom - Baráth Tibor: Az új Magyarország történetírása. Ism.: Hajnal István. 453

Történeti irodalom. Baráth Tibor: Az új Magyarország történetírása. (Kny. az Új Európa társadalom- és gazdaságtudományi folyóirat I. évf. 1. számából.) Budapest 1942. 8° 15­­. A politikának és a történetírásnak bennső kapcsolatba hozása önmagában véve nem helyteleníthető, a kölcsönös elmé­lyülést szolgálhatja. Nem kifogásolható az sem, hogy B. a mai német politikai ideológiából átvett, vezető gondolatokat, a faj, a térség, a totalitás fogalmait helyezi elképzelése központjába. Örök történelmi problémák voltak ezek mindenkor. Igaza van, új korszakok nagy változásai mindig is átalaku­lásra késztették a történettudományt is. Nincs nagyobb és kény­szerítőbb tapasztalata az emberiségnek, mint az, amit a mindig megújuló korszakok hoznak rá, nincs kigondolt probléma, amely mélyebb és valóságosabb lehetne annál, amit az új korszak tár fel az emberi fejlődés belső természetét illetőleg. Épp ezért foglalkozunk itt B.-nak egyébként, sajnos, jelen­téktelen történetírói programmadásával, hogy tévedés ne essék: azok, akik az új korszak figyelmeztetéseit akarják követni tör­ténetírói munkásságukban, nem találnak tagadásban bennünket, nem vagyunk védelmezői valami öncélú hivatalos tudomány mozdíthatlan problematikájának és módszereinek. De mi az új probléma és az új módszer, amit az új korszak tőlünk kíván? Ki az, aki jogosult az új korszak igényeit számunkra, történetírókra, megfogalmazni és munkánk módszereit kialakítani? Miért éppen a történettudománynak kelljen kész utasításra dolgoznia az összes tudományok közül? Helyes az, hogy ma már a természettudományok is valami összefoglaló világképbe igyekeznek beállítani végtelenül szétszórt szakmunkájukat. De ki akarná arra kényszeríteni őket, hogy feladják ezért objektív módszereiket, önálló kutató munkájukat, ami nélkül nincs igazi tudományos eredmény? A „világnézet" a természettudományok számára is csak ebből az objektív tudo­mányos munkából emelkedhetik fel, betetőzi, a nagy összefüggé­sekbe állítva megtermékenyíti azt, de nem ellenkezhet vele, nem kényszerítheti arra, hogy „megszűnjék semlegességet szenvelgő tudomány lenni." Nem engedhetjük meg, hogy B. kisajátítsa az új kor lendületét egy politikai koncepció számára, s elhitethesse másokkal, kivált

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék