Századok – 1943
Ismertetések - Magyar művelődéstörténet. IV. Ism.: Hajnal István 501
ISMERTETÉSEK a gazdasági-társadalmi vezetéstől. Nézetünk szerint a „nemzetietlenedés" általános európai folyamat, és éppen a különsajátságok elmosódása vezetett mindenütt a modern nemzetállam kialakulása felé. Nálunk nem megy végbe oly valóságos „barokk" vívódással a folyamat mint Nyugaton, ahol a régi társadalomnak mélyebben tagozódott a szervezete, a kultúrformák működése felületesebb, a régi rendi vezetés kevésbbé dolgozódhat át szakszerű hivatástagozódássá. Az idők megrohantak bennünket, az újjátelepítés előtt álló Magyarországot. Ki kell itt mindjárt emelnünk mindkét tanulmánynak s az egész kötetnek jóleső teóriamentességét, megmaradnak az élet képének konkrét és mégis sokszor ihletett ábrázolásánál. Semmiféle elmélet sem adhat soha módot arra, hogy a múlt életet abszolút szempontok szerint felbontva értékeljük. Minden szempont csak viszonylagos, csak az összehasonlító fejlődésvizsgálatot szolgálhatja. Példának Szabó István tanulmányát említjük, a nemzetiségek térnyeréséről, a magyarság népesedéstörténetéről, világjelentőségű problémának, a XVIII. század hirtelen európai népesedésmozgalmának egyik kitűnően feldolgozott részlete. A népesedéstudomány is túl van már a racionális magyarázatokon, mély szerkezeti problémának kezeli a XVIII. században meginduló európai lendületet, a kultúrexpanzió többi életjelenségeivel együtt, amelyek egyúttal váratlanul előtérbe hozták a nyugati társadalmak mellett addig elmaradt görög kultúrkör társadalmait. A felszabadított területek rohamos magyar betelepítése és egyúttal a nemzetiségek előrenyomulása Szabó előadásában is a társadalomszervezet egészének problémája. Az adatok tömegéből a népi hullámok pontos és eleven körvonalait rekonstruálja, a magyarságnak szomszédságról-szomszédságra való belső áttelepülését a felszabadult területek felé, a nemzetiségeknek szigeteket alkotó, majd azokat egybekötő lenyomulását a magyarság közé, és a merkantilimpopuláció mesterséges betelepítéseit — mint számadatokkal bizonyítja — túlnyomóan szegény idegen jövevényekkel. Szinte amerikai arányú, háromszoros népszámnövekedés alig két emberöltő alatt, egyik legfeltűnőbb jelenség az akkori Európa amúgy is rendkívüli demográfiai mozgalmasságának. Szemléletesen egészíti ki ezt a tanulmányt Mendöl Tiboré, az új települési rendről, amelyet mai következményeivel együtt egészségtelennek tart, óriásfalvaival, tanyarendszerével. E században egyelőre még csak az ármentes puszta területek népesedtek be, de már ez is átalakította az Alföld képét. A településmód kétségtelenül extenzív, van valami átmenet benne a farmrendszer felé, de ma már hallatszanak oly vélemények is, hogy a modern világ versenyében sajátos lehetőségeket, előnyöket is nyújtott a parasztpolgár magyar típusának kialakításával. Bakács István János a mezőgazdaság fejlődéséről szólván, a század folyamán a művelt föld és a terméseredmény növekvését öt-hatszorosra teszi, bár a művelés módjában nem mutatkozik a megfelelő szakszerű haladás. Mégis érdekes és pontos áttekintést ad a Nyugattól átvett új termelésfajtákról, de talán ennél is lényegesebb ismét az európai uniformizálódás nehezen kifejezhető, inkább csak az arányok növekedésében mutatkozó ténye, a tömeges átlagtermés felé haladásnak sietőssé vált üteme. Gárdonyi Albert kritikailag tisztázott számszerű adatokkal és egykorú megemlékezések meleg színeivel ad képet a vármegye és a város társadalmáról, s mindenki szívesen és kényelmesen olvas ilyen, homályosságoktól mentes társadalomtörténetet. Lederer Emma főként a merkantil politika szemszögéből tekinti át iparunkat és kereskedel-