Századok – 1944
Ismertetések - Csapodi Csaba: A magyar barokk. Ism.: Waczulik Margit 513
ESZMETÖRTÉNET 513 kérdése. Viszont tudományos gondolkodásának jele állandó szkepszise. Például abban a közhiedelemben is kételkedik, hogy a Vitéz-összeesküvéssel súlyos törés állott volna be a magyar humanizmusban. Persze a zökkenő csak zökkenő marad. De a szerző meg tud róla győzni, hogy mind a kancellária vezetői, mind fogalmazó tisztviselői továbbra is humanisták voltak, hogy a stílussüllyedés nem olyan nagy, hogy a Janus utáni humanizmus korántsem „olasz" hogy éppen Váradi Péter és Báthori Miklós műve, hogy megvolt a folytonosság. Vannak a dolgozatnak olyan megállapításai, melyek kilépnek a tárgy elhatárolt köréből és komoly nyereségei humanista kutatásunknak. Ilyen például a Mátyás halála utáni platonizmusban — a Sodalitas Literaria Danubiana platonizmusában is — Bologna szerepének kimutatása, Váradi Péter humanista körének meghatározása. De szűkebb értelemben vett tárgyában is tud időtálló eredményeket felmutatni. Meghatározza Váradi Péter theológiai műveltségét a ferences misztika által. Levélírói egyéniségét gondosan elemzi és méltatja: „...ha stilizál is, a mögött mindig a valóság egy sokat szenvedett, sokat átélt ember tapasztalata áll. Ha panaszkodik, ez nem hamisan csengő humanista sápítozás, hanem egy szemérmes magyar lélek vallomása. Na elkeseredését fejezi ki a jelen állapotok romlottsága miatt, ez nem álszent szemforgatás, hanem az igazi, tisztaéletű főpap magától értetődő állásfoglalása. Vagyis levelei az életből nőttek ki és azt is adják vissza művészi módon a korabeli stílus színvonalán." Finom rajzát adja Váradi Péter lelki fejlődésének: a dölyfös, hirtelen haragú, de egyenes és jólelkű ember elmélyülését a börtön szenvedései között. Olasz kapcsolatait jól értékeli, különösen az idősebb Filippo Bernardóhoz való barátságát. Mi Váradi Péterben még a művészi levélírónál is többre becsüljük, hogy életmagatartását is műveltsége szabta meg: jobbágyai jósorsára vigyázott és másokat is kért a humanitás nevében, hogy jobbágyaikkal bánjanak emberségesebben, ő az első, aki ennek írásban is hangot ad, mintegy öntudatos magatartása jeléül. CSAPODI CSABA: A MAGYAR BAROKK. Budapest 1942, Magyar Szemle Társaság, 80 . 8°. — (Kincsestár ,16.) Nehéz feladat ilyen szűkreszabott keretek között képet adni a magyar kultúra egyik olyan fontos és a mellett annyira nem ismert, olyan ellentétes szemszögekből nézett korszakáról, mint a magyar barokk! Nehéz nem céhbeli közönséghez szólni olyan kérdésekről is, melyeket még újabb részletkutatások fognak csak eldönteni, anélkül, hogy a megrajzolt kép ne váljék hézagossá, bizonytalanná. Cs. munkáján azonnal megérezzük, hogy tisztában van feladata nehézségeivel. Mégis: a kép, amit megrajzol, világos, áttekinthető, határozott, egyéni kutatások során kialakult, kellően megérlelődött szemlélet, melyet most másoknak ad át. A barokknak mint szellemtörténeti korszakmegjelölő elnevezésnek jogosultságáról szóló bevezetés után az általános európai barokkrólszóló első fejezetben megeleveníti a szerző néhány vonással a korszak sokszor szerteágazó s egymásnak gyakran szinte ellentmondó főbb irányvonalait, majd rátér a magyar barokk kialakulására. Helytállóan fejtegeti azt a sokszor vitatott kérdést, barokk jellegű-e már XVII. századi kultúránk is. A XVII. századi kezdetek alapjai a XVIII. századi kiteljesedésnek, melynek a következőkben bővebb rajzát is megkapjuk. Sorra kerül a magyar barokk művészet, irodalom, a korra különösen jellegzetes iskoláztatás (ezzel kapcsolatban a művelt réteg korjellemző múltszemlélete, nemzeti öntudata), az egyházi és vallásos élet tömör, de sohasem száraz bemutatása. Végül a korra annyira jellegzetes államfelfogásról s a társadalom alakulásáról szól. Ez utóbbi a munka legegyénibb része, hiszen a szerző saját, már régebben is felhasznált kutatásai alapján készült. (Ld. a Katolikus Szemle 1940. évi-ban megjelent értekezését.) A szűk keretekhez képest elég bő, világos, határozott kritikai megjegyzésekkel kísért bibliográfia egészíti ki a mindvégig eleven, találó idézetekkel kísért munkát. Helyet » : KARDOS TIBOR 33»