Századok – 1958
Történeti irodalom - Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára (Ism. Benda Kálmán; Dercsényi Dezső; Póczy Klára; Tarnai Andor; Tóth András) 434
434 TÖRTÉNETI IRODALOM — melyet a kötet végén számos dokumentációs anyaggal egészít ki — az olvasó számára azonban néhány kérdést nem tisztáz kellően, így a gazdasági helyzetről szinte egyáltalában nem esik szó, sem az 1900—1903-as válságról, pedig feltételezhető bizonyos összefüggés a munkások helyzetében beálló rosszabbodás s a válság között. Hasonlóan nem tűnnek ki elég világosan azok a speciális okok, pl. Németország többi szénmedencéjével szemben, melyek eme hatalmas méretű sztrájkmozgalom kirobbanását előidézték. A könyv egészére ugyan nem, de egyes helyeire jellemző a szociáldemokrata párt túlságosan negatív, egyoldalú beállítása. Túlzottnak tekinthető — nézetem szerint — az a beállítás, miszerint az új bányatörvény rontott volna a bányászok helyzetén. Dieter Fricke munkája — egyes vitatható vagy nem teljesen kielégítő megállapítása ellenére — méltó emléket állít a német munkásosztály eme nagy megmozdulásának. RÁNKI GYÖRGY EMLÉKKÖNYV KELEMEN LAJOS SZÜLETÉSÉNEK NYOLCVANADIK ÉVFORDULÓJÁRA A Bolyai Tudományegyetem Történet- és Nyelvtudományi Karának megbízásából szerkesztette : Bodor András, Cselényi Béla, Jancsó Elemér, Jakó Zsigmond és Szabó T. Attila (Kolozsvár, 1957. 700 l. ~ 51 képtábla. A Bolyai Tudományegyetem Kiadványai I. Tanulmányok) Az erdélyi tudományos életről, a levéltárak, múzeumok és könyvtárak csendes falai közt folyó kutatásokról a magyar történeti közvélemény az elmúlt időszakban aránylag keveset hallott, s ha egyes tanulmányok révén bepillanthatott is az ottani munkába, pontos képet nem alakíthatott ki róla. Azt tudtuk, hogy azoknak a sorában, akik a második világháború zaklatott éveiben keletkezett sebek begyógyításán fáradoznak, olykor-olykor a közöny jelenségeivel is szembeszállva, az erdélyi magyar, román és szász történészek is jelentős munkát végeznek , hogy a marxista szemlélet alapján álló fiatal kutatónemzedék a történettudományban ott is új utat tört és egyre több fontos kérdést old meg; a tervek és eredmények méreteit, sokoldalúságát, a megvalósítás elmélyültségét és így az erdélyi marxista történetírás eredményeit áttekinteni azonban mindeddig nem volt módunkban. Ezért lep most meg bennünket a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem szép kiállítású, gazdag tartalmú kiadványa, amelyben 46 magyar, román és szász tudós egyegy tanulmánáyal rója le tiszteletét az erdélyi magyar történetírás nesztora, Kelemen Lajos előtt. Kelemen Lajos az elmúlt évben töltötte be 80. életévét. A bibliográfiai adatokból azt is megtudjuk, hogy 1957 Kelemen Lajos életében egy másik, nem kevésbé fontos évfordulóval esett egybe : hatvan évvel előbb jelent meg ugyanis első nyomtatott tudományos publikációja. Ez a hat évtizedes tudományos írói munkásság fáradhatatlan szorgalomról és bámulatra méltó sokoldalúságról tanúskodik. A szűkebb értelemben vett történetírás legkülönbözőbb ágai mellett érdeklődése kiterjedt a néprajzra és a művészettörténetre is, s mindegyikben fontos adalékokkal gazdagította Erdély múltjáról való ismereteinket. De tudománytörténeti szempontból legalább ugyanilyen fontos levéltárosi és felvilágosító, nevelő munkája. 1918 és 1944 közt az Erdélyi Múzeum levéltárát vezette, gondozta, fejlesztette, s áldozatos tevékenységét nemcsak a gyűjtemény példás rendje, hanem a hozzá felvilágosításért, adatokért forduló és mindig bőségesen kielégített kutatók serege is dicséri. Tanulmányok, monográfiák előszavaiban rejtőző köszönősorok bizonyítják, hogy Kelemen Lajos életműve nemcsak saját írásaiban, hanem a másoknak önzetlenül adott indításokban is továbbél. A Bolyai Tudományegyetem történészgárdája is sokat köszönhet neki, s valóban nem szokványos szólam a rektor által írt előszó befejező mondata : „Különös örömet jelent számunkra, hogy egyetemünk most induló tanulmánysorozatát éppen Kelemen Lajosnak ajánlott kötetünkkel nyithatjuk meg." Az emlékkönyvek, jellegüknél fogva, cikkeik kaleidoszkópszerű változatosságával, akaratlanul is többé-kevésbé tükrözik egy ország, egy tudományág szellemi képét. Az alábbiakban tehát mindenekelőtt tekintsük át a gazdag és sokoldalú anyagot, problémakörönként csoportosítva a címeket.