Századok – 1976
Történeti irodalom - Vízügyi történeti füzetek (Ism. Dóka Klára) 564/III
564 TÖRTÉNETI IRODALOM történeti irodalmunkban, így szükségszerűen nem juthatott végleges eredményekre, csak a kereteket adhatta meg a további kutatáshoz. Ezek két irányból közelíthetnék meg az adott kérdést. Szükség lenne a választások valamivel szélesebb adatai alapján a jelöltek összegyűjtése, a választási aktivitás mérése, a választókerületek jelzett minősítése (társadalmi összetétel, gazdasági szerkezet, felekezeti, nemzetiségi jelleg), — elvégzett átfogó, sok tekintetben még mindig vázlatos választáselemzésre. Ezzel párhuzamosan elkezdődhetne az egyes pártok választási törekvéseinek és eredményeinek vizsgálata. Ezt a munkálatot a helytörténészek egyes megyékre, esetleg választókerületekre vonatkozó vizsgálatai tehetnének teljessé. Adalbert Tóth munkája egyrészt példaadásával, másrészt óriási összegyűjtött anyagával s nem utolsósorban az adatok lelőhelyeinek ismertetésével megadhatja a kezdő lökést egy ilyen munkálat elindításához. SZABÓ DÁNIEL VÍZÜGYI TÖRTÉNETI FÜZETEK (Budapest, Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda, 1969—1974) Néhány évvel ezelőtt a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda a szervezés alatt álló Vízügyi Múzeum kiadványaként megjelenő „Vízügyi Történeti Füzetek"-kel új sorozat közrebocsátását kezdte meg. Az évenként 1 —2 új művel gyarapodó, technikatörténészek és műszakiak közreműködésével készülő sorozat sajátos helyet foglal el történetírásunkban. Elsődleges célja az, hogy a szakemberek érdeklődését kielégítse, de ezen túlmenően mindazoknak szól, akik az egyik legnagyobb múltú műszaki tevékenység, a vízgazdálkodás történetét kívánják tanulmányozni. Az egyes művek megírása rendszerint aktualitásokhoz kötődik: a szerzők egy-egy évforduló alkalmával összefoglalják a témára vonatkozó történeti ismereteket, jelentős műszaki anyaggal egészítve ki azt. Formáját, tematikáját tekintve a sorozat előkelő helyet foglal el a múzeumi kiadványok között. Az első rész (A szegedi árvíz 1879. Adalékok a Tisza-szabályozás történetéhez. Bp. 1969) az árvízkatasztrófa 90. évfordulójára készült emlékkönyv. Az ünnepségen elhangzott megemlékezés mellett történeti szempontból is jól felhasználható műszaki cikket közöl az árvíz hidrológiai tényezőiről (Lászlóffy Woldemár : Az árvíz hidrológiai szempontból) és eseménytörténeti összefoglalást ad a katasztrófa lefolyásáról (Károlyi Zsigmond : Adatok a szegedi árvíz történetéhez). A sorozat második füzete (Botár Imre—Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál a Tisza-szabályozás tervezője. Bp. 1970). Vásárhelyi születésének 175. évfordulójára jelent meg. A historiográfiai bevezetővel kezdett kötet két részre tagolódik: Vásárhelyi Pál életrajza és az 1846-ben készült Tisza-szabályozási terv ismertetése. Az életút bemutatásán keresztül a szerző a kor vízépítési munkáiról és azok szervezeti formáiról is áttekintést ad. A szabályozási terv technikatörténeti szempontból példamutató elemzése a Helytartótanácshoz intézett, kőnyomatos formában sokszorosított beadványokon alapszik. A sorozat legjobban sikerült két füzete (Botár Imre—Károlyi Zsigmond : A Tisza szabályozása I. rész [1846—1879]; II. rész [1879 —1944] Bp. 1971) monografikus formában dolgozza fel a Tisza-szabályozás történetét, amely nemcsak a magyar, hanem az európai ármentesítés múltjának is legjelentősebb fejezete. A korábbi résztanulmányok után ez az első összefoglalás, amely a folyó vízépítési munkáiról megjelent. Alapja Botár Imre: Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervei és a szabályozás végrehajtása Bp. 1954. kéziratos tanulmánya volt. A monográfia első része — a korabeli leírások alapján — részletesen bemutatja a terület földrajzát, a Tisza vízjárási viszonyait. A vízimunkálatok korai szakaszának áttekintése után a reformkori szabályozási törekvésekkel foglalkozik, majd a történeti és műszaki adatok helyes arányainak kialakításával a polgári korszak első évtizedeinek eredményeit tárgyalja. A második rész az 1879-es árvíz leírásával kezdődik, és a tiszavölgyi munkálatok történetét lényegében napjainkig mutatja be. E füzet az előzőnél vázlatosabb, azonban a szerencsésen kiválasztott, szükséges magyarázattal ellátott statisztikai anyag alapján az olvasó a témáról jó áttekintést kap. A kiadványsorozat 6. füzete Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása Bp. 1972. tanulmánya. Megjelenésének indítéka az 1972-ben megépült Vaskapu Vízlépcső átadása volt, amelynek megépítésével a zuhatagok hajózhatóvá tétele érdekében korábban létesített szabályozási művek víz alá kerültek. Tőry Kálmán munkájának célja, hogy ezek emlékét megőrizze. A tanulmány — az előző füzetekhez hasonlóan — a vizsgált terület kialakulásának, földrajzi adottságainak, vízrajzi viszonyainak bemutatásával kezdődik. Szemléletes leírást olvashatunk a szabályozás előtti hajózás nehézségeiről, a rómaiak munkálatairól, majd a reformkorban meginduló térképezési és vízépítési tevékenységről. A