Századok – 1986
Történetirodalom - A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum évkönyve 1981–1981 (Ism.: Demeter Zsuzsanna) 472/II
472 TÖRTÉNETI IRODALOM A második világháborút megelőző években folytatott munkásmozgalom történetének leírása során külön fejezet foglalkozik a Baranyában nagyszámú építőipari munkásság helyzetével. A kötet utolsó fejezete a világháború időszaka és a fasizmus ellen folyó harc helyi mozzanatait emeli ki. E fejezet bővelkedik a drámai eseményekben, az 1940. évi bányászsztrájktól kezdve az SZDP pécsi szervezetének és a szakszervezeteknek állandó fenyegetettségben végzett munkájának ismertetésén keresztül a munkásosztály küzdelmének leírásáig, a szétszórt partizántevékenységek ismertetéséig. A fejezetet az üzemek leszerelését és a gépek elszállítását megakadályozó sikeres munkásakciók ismertetése zárja le. A kötet végén, függelékként Tegzes Ferenc által összeállított sztrájkstatisztika és munkásmozgalomtörténeti kronológia található. Ezt követi a szervezetek, személy- és helységnevek Borsy Károly által készített mutatója, majd a szerkesztő utószava, amely a mű keletkezéstörténetét mondja el. Nemrég Pécsett a Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja és a Pécsi Akadémiai Bizottság helytörténeti munkabizottsága megrendezte e két kötet vitáját. Ezen az ankéton olyan szempontok is felmerültek, amelyeket az ismertetés kapcsán érdemes megemlíteni. Így pl., hogy helyenként a kötetben több a tényanyag, mint a történeti elemzés, s olykor a mozgalom helyes értékelését a még hiányzó megyei köztörténet pontos ismerete gátolja. Igaz viszont az is, hogy ez a két kötet többet ad, mint amit a címe ígér, hiszen ebben nemcsak magáról a munkásmozgalomról kapunk képet, hanem a munkásság életmódjáról, kultúrájáról is. Szóvá tehető az is, hogy az egyes témakörök pontos kidolgozása esetenként egyes események vagy megállapítások ismétléséhez, átfedésekhez vezet, s a mű olvasmányosságát nehezíti. Kétségtelen, hogy ezzel a munkával a szerzők igen komoly, átgondolt történetírói feladatra vállalkoztak. Anyagának felhasználása lehetővé teszi e terület eddig még teljesen fel nem tárt munkásmozgalmának beépítését a hazai történelembe, és elősegíti azt, hogy a történészek és a történetet oktatók, továbbá a téma iránt érdeklődők a maga valóságában ismerjék meg annak minden mozzanatát. Közel hozza hozzánk a kort ez a mű nemcsak kitűnő képanyagával, az ismerős nevekkel, a pontos hivatkozásokkal, a precíz forráshasználattal, hanem a még élő tanúk visszaemlékezésével is. A múlt és a jelen között meg tudta teremteni a közvetlen kapcsolatot, s egyetlen történeti munka sem kaphat ennél nagyobb dicséretet. T. Mérey Klára A MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM ÉVKÖNYVE 1981—1982 Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1983. 267 p. A múzeumi évkönyv funkciójának összetettsége folytán sajátos műfaj. Számot kell adnia arról, hogy a múzeum a jelzett időszakban hogyan teljesítette klasszikus hármas feladatát (gyűjtés, őrzés, feldolgozás), tükröznie kell egy közösség munkájának eredményeit, s lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy lapjain a múzeum munkatársai tudományos kutatásaikat publikálhassák. Éppen ezért az évkönyvek sokszínűek, a bennük szereplő tanulmányok nem egyenlő színvonalúak, a tudományos igénnyel megírt munkák mellett találhatunk gyenge írásokat, így van ez ennek a kötetnek az esetében is. Az évkönyv bevezető tanulmánya Esti Béla: Beszámoló a múzeum munkájáról (1977—1980). A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatója ezúttal a múzeum életének egyik legjelentősebb korszakát ismerteti. Erre az időre esik a múzeum berendezkedése, új szervezetének, gyűjteményi rendjének kialakítása a Budavári Palota A épületében, valamint az 1919 és 1975 közötti időszakot bemutató állandó kiállítás megrendezése és a kiállításokra épülő módszeres közművelődési tevékenység kifejlesztése. A kívülálló számára kevésbé érdekfeszítő beszámoló nagy gonddal mutatja be a múzeum életében végbement mennyiségi és minőségi változásokat. A személyi hírek mellett számszerű adatokat találunk a gyűjtemények gyarapodásáról, külön kiemelve a munkáséletmód, a munkáskultúra és a munkásszervezetek emlékanyagai gyűjtésnek eredményességét. A nyilvántartási rendszer fejlődése, az adattár kiépülése elősegítette a tudományos kutatómunka fejlődését. Különösen érezhető ez a szakszervezeti, az ifjúsági, a népfrontmozgalom és a szociáldemokrata párt történetének kutatásában.