Századok – 1992

Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113

A ZSIDÓK TÁRSADALMI BEFOGADÁSA A REFORMKORBAN 141 93 Még ez sem volt visszafordíthatatlan folyamat. Liptó-Szent-Miklóson, a Felvidék szlovákok lakta részén fekvő városban az antiszemitizmus az 1880-as években kezdett terjedni. „A zsidókat bizonyos társas körökből kinézték. A zsidók lassan-lassan visszavonultak a társas élet köréből..." 1891-ben, azonban, az újonnan kinevezett Kürthy Lajos főispán elhatározta, hogy egyszer s mindenkorra leszámol az antiszemi­tizmussal. Határozottan ragaszkodott ahhoz, hogy a következő megyei bálon mind zsidók, mind pedig polgárok vegyenek részt. A bálon a legfeltűnőbb párok dr. Schlesinger Náthán és a főispán felesége (született Zichy Ludovika grófnő), valamint a főispán és Schlesingerné voltak. A bál után egy héttel a főispán és felesége számos zsidó családot keresett fel. „A liptómegyei zsidóknak társadalmi helyzete az események folytán mintegy varázsütésre teljesen megváltozott. Ismét találkoztak és találkoznak nem-zsidó polgártársakkal a társadalmi élet minden terén..." Herzog Emil: A zsidók története Liptói-Szent- Mikló­son (Budapest, 1894.), 293-296. 94 A gazdag budapesti társasági életről ld. Zoltán József és Berza Zoltán (szerk.) Budapest törté­netének bibliográfiája (Budapest, 1965), IV. kötet, 391-409. Természetesen köztudott volt, hogy a Lipót­városi kaszinó túlnyomórészt zsidókból állt. 1800 tagjából csak 675 élte túl a második világháborút (ibid. 396. 9458. tétel) Más társaságok, mint pl. az írók és művészek Fészek klubja, vagy az Unió és Park klubok, zsidó tagsága azonban még feltárásra vár. 95 Ld. Mc.Cagg, William, J. : Jewish Conversion in Hungary in Modern Times in: Endelman, Todd M.(szerk.), Jewish Apostasy in the Modern World (New York-London, 1987.), 150-153. és Silber. „Ger­man Jewry and its Impact... in Hungary" 138. Bloch-ot 1841-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, amikor még zsidó vallású volt. Kunewaldert 1844-ben nevezték ki a Védegy­letnek, a Kossuth által a magyar ipar védelmére alapított hazafias társaságnak az igazgatótanácsába. 96 A zsidó kaszinókról, ld. Einhorn: Visszapillantás..., 254-255.

Next