Századok – 1997
Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383
384 KOZMA ISTVÁN esetén a többi családtag legfontosabb adatai szerepelnek (eredeti név, a felvett név, születési hely és idő, lakhely, felekezeti hovatartozás, foglalkozás), valamint a kérelem benyújtásának éve és az ügy iktatószáma. Az 1932 utáni gyakorlatból tudjuk, hogy a kérelmek többségét a benyújtás évében intézték el, de nem csekély azoknak az ügyeknek a száma sem, amelyek áthúzódtak a következő évre vagy évekre. Közleményünkben tehát az 1894—1932 közötti időszakra vonatkozó adataink azt tükrözik, hogy egy adott évben — vagy évközben — hány olyan kérelmet nyújtottak be, amelyet a belügyminiszter valamikor — vagy a benyújtás évében, vagy azt követően — engedélyezett. Az egyes évekről közölt adataink tehát nem fedik teljes mértékben az ugyanazon években engedélyezett névváltoztatások számát, mert utóbbiak között több olyan is volt, amelyet korábbi években kérvényeztek. Az 1932 utáni eseteket a névváltoztatási ügyek dossziéiból dolgozhattuk fel, tehát ezek jóval információgazdagabbak, mint a megelőző évek kartotékos anyagai. Az 1932 utáni statisztikai mintáink az adott években benyújtott összes kérelemre támaszkodnak, magukban foglalják az elutasított és az elintézetlen folyamodványokat is. Általában a kérelmek számát közöljük, ami nem azonos az összes néváltoztató számával, ugyanis a kérelmek egy része több személy egyidejű névváltoztatását célozta. (Pl. apa és kiskorú gyermekei, kiskorú testvérek, egy nagykorú fivér és kiskorú testvérei, három generáció, stb.) Cikkünkben az összes névváltoztatóra vonatkozó becsléseinket, illetve az összes néváltoztatóra vonatkozó, más forrásból nyert adatainkat külön jelezzük, akárcsak a fenti kritériumoktól eltérő más adatközléseinket is. A névváltoztatási ügyek aktái a közigazgatási eljárás során keletkezett iratokat tartalmazzák: a kérelmeket, bennük a kérelmezők indoklásait, a csatolt okmányokat, az érintett közigazgatási szerveknek az üggyel kapcsolatos feljegyzéseit és iratváltásait, a döntéseket és így tovább. Ám a szóbanforgó iratok többet és mást is hordoznak, semhogy csupán az uniformizált közigazgatási eljárások poros emlékeinek tekinthessük ezeket: a szikár adatokon túl egyszersmind 20. századi magyar élettörténetek olykor megrázó lenyomatai, melyek összességükben igen tarka és érzékletes képet festenek a korszak Magyarországán megélt emberi sorsokról és a történelem nagy eseményeinek árnyékában meghúzódó hétköznapokról. A névváltoztatások az egyes személyek és az egyes családok történetének emlékezetes eseményei, vagyis egyenként a mindennapi élet jelenségei közé tartoznak. Az akták ezreit átlapozva azt tapasztalja a kutató, hogy a névváltoztatási ügyek magukon viselik egy-egy korszak történelmének a magánélet keretein kívüli, de oda is menthetetlenül beszivárgó vonatkozásait. E dokumentumok az egyes korszakok meghatározó politikai, társadalom- és mentalitástörténeti vonásainak is tükörképei, mégpedig olyanformán, ahogyan a többségükben a politika alatt élő emberek az általuk befolyásolhatatlan, de létük kereteit mégis alapvetően meghatározó történelmi helyzeteket és folyamatokat személyükben megélték, s ahogyan ezekre a maguk módján reagálni próbáltak. A kérelmek és az eljárások során keletkezett egyéb iratok különösen a mindenkori nemzeti és kisebbségi politika domináns irányzatait és azoknak a kisebbségekre gyakorolt hatásait tükrözik vissza. De képet adnak a többségi társadalomnak a különböző kisebbségekről alkotott sztereotípiáiról, előítéleteiről is, miként azt is ábrázolják, hogy milyen