Századok – 1997

Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383

384 KOZMA ISTVÁN esetén a többi családtag­­ legfontosabb adatai szerepelnek (eredeti név, a felvett név, születési hely és idő, lakhely, felekezeti hovatartozás, foglalkozás), valamint a kérelem benyújtásának éve és az ügy iktatószáma. Az 1932 utáni gyakorlatból tudjuk, hogy a kérelmek többségét a benyújtás évében intézték el, de nem csekély azoknak az ügyeknek a száma sem, amelyek áthúzódtak a következő évre vagy évekre. Közleményünkben tehát az 1894—1932 közötti időszakra vonatkozó ada­taink azt tükrözik, hogy egy adott évben — vagy évközben — hány olyan kérelmet nyújtottak be, amelyet a belügyminiszter valamikor — vagy a benyújtás évében, vagy azt követően — engedélyezett. Az egyes évekről közölt adataink tehát nem fedik teljes mértékben az ugyanazon években engedélyezett névváltoztatások számát, mert utóbbiak között több olyan is volt, amelyet korábbi években kérvényeztek. Az 1932 utáni eseteket a névváltoztatási ügyek dossziéiból dolgozhattuk fel, tehát ezek jóval információgazdagabbak, mint a megelőző évek kartotékos anya­gai. Az 1932 utáni statisztikai mintáink az adott években benyújtott összes kére­lemre támaszkodnak, magukban foglalják az elutasított és az elintézetlen folya­modványokat is. Általában a kérelmek számát közöljük, ami nem azonos az összes néváltoztató számával, ugyanis a kérelmek egy része több személy egyidejű név­változtatását célozta. (Pl. apa és kiskorú gyermekei, kiskorú testvérek, egy nagy­korú fivér és kiskorú testvérei, három generáció, stb.) Cikkünkben az összes név­változtatóra vonatkozó becsléseinket, illetve az összes néváltoztatóra vonatkozó, más forrásból nyert adatainkat külön jelezzük, akárcsak a fenti kritériumoktól eltérő más adatközléseinket is. A névváltoztatási ügyek aktái a közigazgatási eljárás során keletkezett ira­tokat tartalmazzák: a kérelmeket, bennük a kérelmezők indoklásait, a csatolt okmányokat, az érintett közigazgatási szerveknek az üggyel kapcsolatos feljegy­zéseit és iratváltásait, a döntéseket és így tovább. Ám a szóbanforgó iratok többet és mást is hordoznak, semhogy csupán az uniformizált közigazgatási eljárások poros emlékeinek tekinthessük ezeket: a szikár adatokon túl egyszersmind 20. századi magyar élettörténetek olykor megrázó lenyomatai, melyek összességükben igen tarka és érzékletes képet festenek a korszak Magyarországán megélt emberi sorsokról és a történelem nagy eseményeinek árnyékában meghúzódó hétközna­pokról. A névváltoztatások az egyes személyek és az egyes családok történetének emlékezetes eseményei, vagyis egyenként a mindennapi élet jelenségei közé tar­toznak. Az akták ezreit átlapozva azt tapasztalja a kutató, hogy a névváltoztatási ügyek magukon viselik egy-egy korszak történelmének a magánélet keretein kí­vüli, de oda is menthetetlenül beszivárgó vonatkozásait. E dokumentumok az egyes korszakok meghatározó politikai, társadalom- és mentalitástörténeti voná­sainak is tükörképei, mégpedig olyanformán, ahogyan a többségükben a politika alatt élő emberek az általuk befolyásolhatatlan, de létük kereteit mégis alapvetően meghatározó történelmi helyzeteket és folyamatokat személyükben megélték, s ahogyan ezekre a maguk módján reagálni próbáltak. A kérelmek és az eljárások során keletkezett egyéb iratok különösen a mindenkori nemzeti és kisebbségi politika domináns irányzatait és azoknak a kisebbségekre gyakorolt hatásait tük­rözik vissza. De képet adnak a többségi társadalomnak a különböző kisebbségekről alkotott sztereotípiáiról, előítéleteiről is, miként azt is ábrázolják, hogy milyen

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék