Századok – 1999
Közlemények - Gáspár Ferenc–Sarusi Kiss Béla: Teleki Pál közjegyzői letétbe helyezett írásai a frankhamisításról 1926 IV/727
TELEKI PÁL A FRANKHAMISÍTÁSRÓL 729 nem került a BFL őrizetébe. Teleki ezt szabályszerűen nem vehette vissza, mivel a nyílt formában tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatokat a közjegyző nem szolgáltathatta vissza, arra csak záradék formájában tehetett kiegészítést. Elképzelhető azonban, hogy a kettejük közötti bizalom alapján Teleki megkérte, hogy azt különös gonddal, a többi okirattól elkülönítve kezelje. Lázár Ferencet 1919 januárjában a Károlyi Mihály kormány igazságügyminisztere, Berinkey Dénes nevezte ki az egyik legjobb belterületi közjegyzői körzetbe. Lázár Ferenc később a budapesti Törvényhatósági Bizottság és Törvényhatósági Tanács tagja lett, a Törvényhatósági Bizottság delegáltjaként 1926-tól 1944-ig a Felsőház tagja, 1934-től a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke. Saját önéletrajza szerint két miniszterelnök, mégpedig Károlyi Gyula és Teleki Pál is „igen magas közjogi és közigazgatási és igazságügyi vezető pozíciókat" kínáltak fel neki. Andor bátyja, aki 1918. december 2-án alapítója volt a Területvédő Ligának, a frankperben Baross Gábornak, a Postatakarékpénztár vezérigazgatójának védője, 1932-től 1938-ig igazságügyminiszter. Lázár Ferenc Teleki Pállal bizalmas viszonyt tarthatott fent, hiszen mind ő, mind felesége a frankbotrány előtt és után is többször fordultak hozzá, más közjegyzői közreműködést igénylő ügyben. (Egyébként Windischgraetz Lajos, illetve meghatalmazottjai is gyakran vették igénybe Lázár Ferenc szolgálatait.) A forrásokat olvasva felvetődik a kérdés, hogy azokat Teleki Pál vajon milyen céllal írta és helyezte közjegyzői letétbe? Általánosan kijelenthetjük, hogy az első feljegyzés inkább távolságtartóan mutatja be viszonyát Bethlen Istvánhoz. Ezért érdekes, hogy Bethlenhez írt memorandumában egy sor tanácsot ad a frankügy kezelésére. Utolsó két feljegyzésének megítélése már egyértelműbbnek látszik: Teleki be akarta magát biztosítani arra az esetre, hogyha ezekről a megbeszélésekről a másik fél, számára valami hátrányosat hoz nyilvánosságra. Meg kell említenünk, hogy a most közöltekhez hasonló közjegyzői letétet helyezett el Windischgraetz is, amelyről egy Ulain Ferenc és Gömbös Gyula beszélgetéséről készült feljegyzésből értesülhetünk.A Teleki Pál alább közölt írásai a frankügy folyamatában 1926 március végénáprilisban beállt átmeneti nyugalom időszakában születtek és kerültek közjegyzői letétbe. Eddig az időpontig befejeződött a frankügy kivizsgálására kiküldött parlamenti vizsgálóbizottság kb. egy hónapig tartó tárgyalássorozata, elkészült a bizottság többségi és kisebbségi véleményéről szóló jelentés, amelynek parlamenti vitája ugyancsak majd egy hónapig — 1926. február 25-március 23. — tartott. A Teleki Pál írásában jelzett bírósági tárgyalás — a büntetőtörvényszéken — viszont csak 1926. május 7-én kezdődött meg. Ezt az időt használta fel Teleki Pál 3 BFL IX. 260. Budapesti Közjegyzői Kamara, Elnöki iratok. 1949. Önéletrajzok. .Azonban ezeket a megbízásokat magamtól mindig elhárítottam s azokat a szakmámat képező s életfogytiglani kinevezés által legfüggetlenebbnek mondható s szinte véremmé vált közjegyzői tisztséggel sem hiúságból sem nagyravágyásból el nem cseréltem." uo. 4 Lázár Andor: Visszaemlékezéseim. Bp., 1995. 98. és 102. (továbbiakban: Lázár A. 1995.) Nemes Dezső-Karsai Elek: Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. ΠΙ. kötet. Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon. 1924-1926. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1959. (a továbbiakban: Iratok...III) 573-574. Windischgraetz bizonyos Bécsben elhelyezett „B" jelű közjegyzői letétje szintén tartalmazhat még új információkat a frankügyre vonatkozólag.