Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Buda Attila: Pest megye első embere: Gróf Károlyi István 1848-49-ben I/121
BUDA ATTILA nagyságainak találkozóhelyéül szolgált.) A Károlyi család birtokai ugyan döntően a Partiumban, Erdély nyugati részén, az Alföldön és a Felvidéken voltak, de ebben az időben már Pestről igazgatták azokat. S az előrelátó anya megvette még a fővároshoz közel lévő fóti birtokot is, hogy gyermekeinek evvel pihenőhelyet biztosítva, még jobban ide kösse őket. Károlyi István Bécsben, magyar piarista atyák vezetésével kezdte meg tanulmányait, amit az általuk fenntartott pesti gimnáziumban folytatott, majd ugyanitt, az egyetem jogi karán fejezett be. Ezután egy év táblabírói gyakorlat következett, aztán a korabeli Európa egyik középpontjába, Párizsba került, az Osztrák Birodalom nagykövetségén katonai attasé lett. Diplomáciai kötelezettségeinél azonban jobban érdekelték a szalonok és a művészetek. Előbbiekben kötött ismeretséget s nem egy esetben barátságot is a francia értelmiség egyes tagjaival, s az általuk képviselt eszmékkel: a restauráció korának egyszerre egymást kiegészítő és megsemmisítő új katolicizmusával és liberalizmusával. A művészetekhez való vonzódását pedig többszöri itáliai utazással elégítette ki. Első házasságát is Párizsban kötötte, egy tekintélyes francia család lányát, Dillon Georginát vette feleségül. Ez az örömökben és élményekben gazdag környezet sem feledtette azonban el hazáját és birtokait, s nagykorúságát elérve, 1821-ben visszatért Magyarországra. De nem maradt a fővárosban, hanem kiköltözött Fótra, s amikor a testvérek felosztották egymás között az örökséget, e birtok az övé lett. Károlyi István tevékenysége a reformkor alatt kettős volt. Egyfelől és inkább a szűkebb környezetével foglalkozott. Rendbe hozatta és átalakíttatta a fóti kastélyt s az azt körülvevő parkot. Kedvező áron parcelláztatott és bérleti szerződéseket kötött fóti és káposztásmegyeri földjeiből (az utóbbiból jött létre Újpest). A szolgálatában álló tisztek részére egyedülálló nyugdíjazási szabályzatot vezetett be, mely a családtagokra és az árvákra is kiterjedt. Amikor első felesége után a második (gróf Esterházy Franciska) is hamar meghalt, elhatározta, hogy a falu katolikus templomát lebontatja, s helyébe újat építtet, melyet családi sírboltként is használni kívánt. Ehhez megnyerte az akkor pályája elején álló Ybl Miklóst, aki itt hozta létre a magyarországi romantika első jelentős alkotását. Másfelől viszont részt vett az országos mozgalmakban is, igaz, hogy elég visszafogottan. Ennek oka hoszszú családi gyászán (lánya is fiatalon halt meg) kívül egy furcsa, lábát megtámadó betegség volt, mely bizonyos időszakonként nagyon megnehezítette számára a járást. Az arisztokrácia más tagjaihoz hasonlóan kezdetben az ő tevékenysége is a lóversenyzés elterjesztésére szorítkozott: díjat alapított, fóti kastélyát és földjeit pedig versenyek rendezésére és falkázásokra is rendelkezésre bocsájtotta. Mindezt természetesen amiatt, hogy az ország sorsát irányítóknak legyen alkalmuk a találkozásra, gondolataik, elképzeléseik kicserélésére, megvitatására. Emellett a felsőtábla tagjaként támogatta Széchenyi István terveit, például a pest-budai híd, vagy az akadémia ügyében. Sőt, felajánlotta, hogy ha esetleg ez utóbbi építésére megfelelő telket nem találnának, akkor épüljön az fel a család Soroksári úton lévő 4 [Éble Gábor-Pettkó Béla]: A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. (Kiadja: Károlyi László, 1-2. köt.) Bp., 1911, Franklin nyomda, 2/62-63. 5 Ennek egy példánya jelenleg a FSZEK Ritkasággyűjteményében található, jelzete: FO 9/4.974.