Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Lupescu Radu: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban 385

HUNYADI­­JÁNOS ALAKJA A MAGYAR ÉS A ROMÁN TÖRTÉNETÍRÁSBAN 415 voll a lehetőségekhez képest hiteles képet adjon". '" Nem sokkal ezt követően jelent meg Barta Gábor könyve a bravúros 1456. évi nándorfehérvári győzelemről."­ Mindkét mű a történelmet népszerűsítő könyvek sorába tartozik, amelyek az utóbbi évtizedek fontos kutatásait összegezték és tették ismerté a szakmai körö­kön túl is. Engel Pál Az 1980-as évektől kezdődően a Hunyadi-kutatás legszorgalmasabb előmoz­dítója Engel Pál volt, aki, habár nem írt monográfiát Hunyadiról, munkássága je­lentőségét tekintve joggal állítható a nagy monográfusok, Teleki József és Elekes Lajos mellé. A kimondottan Hunyadival foglalkozó munkái többnyire még az 1980-as évek elején születtek, amikor Magyarország történeti kronológiájának összeállítása közben számos megoldatlan problémára figyelt fel."­ Az 1444. évi tö­rök béke által felvetett kérdésekre egy átfogó tanulmányban igyekezett válaszol­ni, amelyben kimutatta, hogy azt valójában Váradon kötötték meg augusztus de­rekán, Szegeden mindössze a tárgyalások folytak. Minden idők egyik legnagyobb — a békekötéssel kapcsolatban létrejött — magyarországi birtoktranzakciójáról tett megfigyelései, szintén jelentős adaléknak tekinthetők Hunyadi János pálya­futásának jobb megértéséhez.71 Figyelemre méltó adatokkal szolgált Hunyadi fia­tal éveire vonatkozóan is. Egy módszertanilag is érdekes tanulmányban, közvet­len adatok hiányában igyekezett felhívni a figyelmet a Tallóciak szerepére Hu­nyadi pályafutásában, egy másik írásában pedig a bátaszéki győzelem jelentősé­gét emelte ki hősünk karrierjének alakulásában.74 Engel Pál nevéhez kapcsolódik a Hunyadi János itineráriumára vonatkozó kutatások kezdeményezése is. Egyfajta kísérlet volt ez az 1970-1980-as években elhanyagolt „eseménytörténet" feltámasztására. „Nálunk a történelemnek az a kronológiai váza, amely önmagában esetleg érdektelen, de mégis nélkülözhetet­len kellék a múlt megértéséhez, s amelyet Le Goff »a történelem gerincének« ne­vezett, még korántsem készült el. Ahhoz, hogy fölöslegesnek tarthassuk, előbb meg kellene alkotnunk" - írta Engel. '' Hunyadi esetében a kormányzóság (1446-1452) periódusára vonatkozó itineráriumot állította össze, amit bőséges módszertani bevezetővel látott el. Cikke a román történetírásban is visszhangra talált. Adrian 7,1 Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp. 1980. 71 Barta Gábor: Nándorfehérvár 1456. Bp. 1985. 72 Tanulmányaiból, cikkeiből újabban válogatás jelent meg. 1. Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 2003. 7.­ Engel Pál: A szegedi eskü és a váradi béke. Adalék az 1444. év eseménytörténetéhez. In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp. 1984. 77-96.; Uő.: János Hunyadi and the Peace "of Szeged" (1444). Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 47. (1994) 241-257. 74 Engel Pál: Hunyadi pályakezdése. In: Nobilimea româneasca din Transilvania. Az erdélyi ro­mán nemesség. Szerk. Marius Diaconescu. Szatmár 1997. 91-105.; Uő.: János Hunyadi. The decisive years of his career, 1440-1444. In: From Hunyadi to Rákóczi. War and Society in Medieval and Early Modern Hungary. Szerk. János M. Bak, Béla Κ. Király. Brooklyn 1982. 103-123. 75 Engel Pál: Hunyadi János kormányzó itineráriuma (1446-1452). Századok 118. (1984) 974-997.

Next