Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Mária királyné kiszabadítása. Magyar-velencei szövetség 1387-ben 925

926 E. KOVÁCS PÉTER ütötték.)­ Jegyzőjének, Laurenti­o de Monacisnak a beszámolójából rekonstru­álni lehet a követ munkáját a magyar udvarban. A dózséhoz küldött jelentésből megtudjuk, hogy a követ 1387. április 7-én találkozott a királlyal, mégpedig a budai palota díszkertjében (viridarium). A szövegből kiderül, hogy Alsáni János kardinális, pécsi püspök, István (erdélyi) vajda és más, név nélkül említett bárók is jelen voltak a kihallgatáson. Zsig­mond azt javasolta a követnek és általa Velencének, hogy lépjenek szövetségre Erzsébet és Mária kiszabadítása érdekében. Ebben az ügyben küldje vissza a jegyzőt, maga ellenben maradjon Magyarországon. Ezután a pécsi püspökhöz fordult, hogy folytassa, mert ő nem tud szabatosan fogalmazni (nescio bene loqui litteraliter).­ Alsáni János megismételte az uralkodói javaslatot, hozzáfűz­ve, hogy a király egyetlen szava többet ér, mint valamennyi jelenlévő tíz szava. Pantaleone Barbo követ válaszában megerősítette, hogy segítenek a királynék kiszabadításában, és tengeri szövetséget kötnek Magyarországgal. Ekkor Ist­ván vajda közbevágott, hogy tengeri szövetségről beszélnek ők is.­ A velencei követ ezt követően folytatta beszédét, és egyetértett a magyarok javaslataival. A király ekkor félrevonta a követet, és István vajda előadta. Giovanni di Veglia ispán (azaz Frangepán János modrusi és vegliai gróf) azt írta, van remény arra, hogy Erzsébet­ és Mária élnek, és ha katonákat küldenek neki, valamint tenge­ri segítség is lenne, ki tudná a királynékat szabadítani a Horvátiak fogságából. Barbo ezért küldte jegyzőjét Velencébe, hogy a tengeri segítség ügyében tárgyal­hasson. István vajda ebben az esetben szárazföldön fog csapatokat küldeni, úgy, hogy egy időben érjenek oda a tengeri és a szárazföldi erők. A velencei követ vá­laszában megerősítette: ha a liga ötlete elnyeri a Signoria tetszését, minden bi­zonnyal erre sor fog kerülni. A megbeszélés alatt igen aktív vajda is azon a véle­ményen volt, hogy igaza van a követnek, mert „melius est, quod primo fiat liga, si placet Dominationi." Monacis jegyző szerint a király és a bárók szavaiból Barbo követ megérthette, hogy ez a liga kiterjedne a tengeren Dalmáciára, va­lamint a lázadók ellen is. A Horvátiak elleni együttes (magyar-velencei) fellépés igényét Zsigmond két nappal később újból megismételte Pantaleone Barbónak. A királyi kápolná­ban, a mise alatt (dum missa celebrabatur) Zsigmond a velencei követet meg­kérte, hogy amit mond, az maradjon titokban. A király és a bárók eldöntötték, hogy pünkösd után két héttel hadba szállnak a Horvátiakkal szemben, és lever­ve őket, oda vonulnak, ahol a királynékat fogva tartják. A Köztársaság a tenge­ren figyelte, hogy ne vihessék őket más helyre, és a Velencébe küldött jegyző erre kérje meg a Signoriát. A kihallgatás végén, Kanizsai János egri püspök és István vajda azt is közölte, hogy Zsigmond már elküldte követét (miles Am- G S. Romanin: Storia documentata di Venezia. III. Venezia 1855. 314, valamint Raphayni de Caresinis: Chronica (1343-1388). A cura di Ester Pastorello. (Rerum Italicarum Scriptores Tomo XII. Parte II.) Éologna 1923. 67-68.: „eundem Pantaleonen! Barbum militari cingulo merito exornavit." 7 Minden bizonnyal latinul beszéltek.­­ A velencei-magyar tengeri szövetségről már 1383-ban tárgyaltak. Roberto Cessi: Storia della Republica di Venezia. I. Milano-Messina 1944. 348. 9 I. (Nagy) Lajos király özvegye, Erzsébet ekkor már nem élt. 1387. január elején Passinai Já­nos vránai perjel Novigradban megfojtatja királynét. Kretschmayer szerint ez 1387. január 16-án történt. Heinrich Kretschmayer: Geschichte von Venedig, II. Gotha 1920. 259.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék