Századok – 2007
BESZÁMOLÓ - 825 éves a hiteleshelyi írásbeliség. Beszámoló a 2006. december 12-én Pécsett rendezett hiteleshely-történeti konferenciáról (Kondor Márta) II/502
BESZÁMOLÓ 502 hogy a keresztény világ újból a nándorfehérvári győzőhöz forduljon segítségért, akinek válasza október 4-én meg is érkezett. Történt ugyanis, hogy a bajorországi Schleisheim ferences templomában álló Kapisztrán-szobor ezen a napon Magyarország felé fordította arcát. A kortársak a különös esetet Kapisztrán János újbóli hadba vonulásának tartották, s ez a felszabadító seregeket is indulásra sarkallta, így már 1683. október 12-én vereséget mérhettek Párkánynál a törökre, 1689. október 16-án pedig Magyarország felszabadult. Mihályi Géza mindenképpen jelzésértékűnek tartotta, hogy 1956. október 23-án, Kapisztrán János halálának 500. évfordulója napján robbant ki a kemény diktatúrát megdönteni kívánó forradalom, valamint azt is, hogy előző este a belvárosi plébániatemplomban Tamás Gergely Alajos ferences zeneszerző Nándorfehérvár 1456 című oratóriumát mutatták be. A vár védelmének élén Végvári Vazul ferences állt, s ezzel — akárcsak 1683-ban a keresztény erők egysége — 1956-ban megszületett a magyar nemzet egysége. Mihályi előadása végét a Kapisztrán-kultusz tovább élésének összegzésével zárta, midőn elmondta, hogy a nyugatra menekült felkelők a forradalom évfordulóján mindig megemlékeznek Kapisztrán Szent Jánosról is, s az Olaszországban élők a forradalom tizedik évfordulóján átadták a capestranói ferenceseknek Gudics József 56-os művész réz domborművét, ami Szent Jánost ábrázolja a nándorfehérvári ütközetben. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar honvédség képviselői 1987 óta minden október 23-án Capestranóba látogatnak. Végül kiemelte, hogy jelenleg három Kapisztránról elnevezett templom van Magyarországon, a legrégebbi Tompán, a második Budapesten, a Tövis utca 1. szám alatt, a harmadik Kiskunmajsa közelében, Marispusztán áll. A színvonalas előadások minden kétséget kizáróan méltóképpen emlékeztek meg az 1456. évi nándorfehérvári diadalról, mely — mint arról az illusztris nemzetközi előadógárda is tanúskodik — nem csupán Magyarország, de egész Európa történetének egyik sorsfordító jelentőségű eseménye volt. Skorka Renáta 825 ÉVES A HITELESHELYI ÍRÁSBELISÉG Beszámoló a 2006. december 12-én Pécsett rendezett hiteleshely-történeti konferenciáról 2006. december 12-én „825 éves a hiteleshelyi írásbeliség" címmel rendeztek konferenciát Pécsett a Pécsi Egyházmegye, a Pécsi Egyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága II. Szakbizottságának Egyháztörténeti Munkabizottsága és Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke közös szervezésében. (A konferencia szervezését az OTKA [TS 049775 sz.] támogatta.) Mayer Mihály pécsi megyéspüspöknek a hiteleshelyi tevékenység jelentőségét méltató megnyitó beszéde után az évfordulóhoz illő környezetben — az MTA Pécsi Területi Bizottságának székházában — Érszegi Géza (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Országos Levéltár) és Font