Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
KÖZLEMÉNYEK Pálffy Géza POZSONY MEGYÉBŐL A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉLÉRE Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedései Bevezetés: egy kevéssé kutatott téma - a magyar arisztokrácia karrierlehetőségei Az Esterházy család — a Batthyányakhoz és a Zrínyiekhez hasonlóan — a magyar és az osztrák történeti kutatásoknak köszönhetően az alaposabban ismert magyar arisztokrata famíliák közé tartozik. Erről szépen tanúskodnak egyrészt a 19-20. század fordulójának napjainkig alapvető magyar nyelvű összegzései, másrészt az elmúlt negyedszázadban Magyarországon és Burgenlandban megjelent monográfiák és kiállítási katalógusok, valamint kisebb-nagyobb forrásközlemények és tanulmányok. Mindezek a 16-17. század vonatkozásában elsősorban a két nádor (Miklós és Pál) kiemelkedő politikai, diplomáciai és közigazgatási tevékenységére, valamint közép-európai méretekben is figyelemreméltó udvartartására, kincstárára és mecenatúrájára koncentráltak. S noha e munkákban szinte mindig szóba kerül a család különleges felemelkedése, ezek Péter Katalin Esterházy Miklós-monográfiáját és Berényi László egy rövid tanulmányát 1 A téma kutatását az OTKA K 060 618 ny. sz. kutatási programjának támogatása, valamint a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémiák közötti kutatócsere tette lehetővé. 2 A teljesség igénye nélkül: Szalay László - Salamon Ferenc: Galántai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. I—III. Pest 1863-1870.; Bubics Zsigmond - Merényi Lajos: Herczeg Esterházy Pál nádor 1635-1713. (Magyar Történeti Életrajzok) Bp. 1895.; Csapodi Csaba: Eszterházy Miklós nádor 1583-1645. Bp. [1942.]; Péter Katalin: Esterházy Miklós. (Magyar História sorozat) Bp. 1985.; Kovács József László: Esterházy Miklós udvara és a nyugat-magyarországi reneszánsz. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes - Székely Júlia. Bp. 1987. 176-189.; Galavics Géza: A mecénás Esterházy Pál (Vázlat egy pályaképhez). Művészettörténeti Értesítő 37. (1988) 136-161.; Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége. (1681-1713). (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III., Hatóság- és hivataltörténet 10.) Bp. 1991.; István Hiller: Palatin Nikolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625 bis 1648. (Esterházy-Studien 1.) Wien-Köln-Weimar 1992.; Bollwerk Forchteinstein. Katalog der Burgenländischen Landesausstellung 1993. Hrsg. Michael Jakob Perschy. Eisenstadt 1993. Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten und Mäzene. Katalog der Ausstellung der Republik Österreich, des Landes Burgenland und der Freistadt Eisenstadt „Die Fürsten Esterházy". Eisenstadt, Schloss Eszterházy 28.4. bis 31.10.95. Hrsg. Jakob Perschy - Harald Prickler. Eisenstadt 1995. Vera Zimányi: Die Hofhaltung und Lebensweise der Esterházy im 17. Jahrhundert. In: Adelige Hofhaltung im österreichischenungarischen Grenzraum (vom Ende des 16. bis zum Anfang des 19. Jahrhunderts). Hrsg. Rudolf Kropf - Gerald Schlag. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 98.) Eisenstadt 1998. 257-276.; Die Esterházy-Schatzkammer. Hrsg. András Szilágyi. Bp. 1999.; Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményekből. Az Iparművészeti Múzeum és a kismartoni Esterházy Magánalapítvány közös kiállítása a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Szerk., bev. Szilágyi András. Bp. 2006-2007.