Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
GÉRA ELEONÓRA 29 903), 1919-ben 286, 1920-ban pedig 1459 (az összes halálozás: 22 053) főt tartottak nyilván spanyolnáthában elhunytként.11 Budapesten 1918 októberében, az első olyan hónapban, amikortól kezdve a spanyolnáthát hivatalosan be kellett jelenteni, 21 499 fertőzöttről szolgáltattak adatot a kezelőorvosok, novemberben pedig további 9149 főről. A betegek száma novemberre már láthatóan csökkent, az elhunytak aránya ezzel szemben az előző havi 8-ról 9%-ra emelkedett, december elején pedig elérte a 10%-ot.12 A járvány decemberi újabb fellángolása miatt a közvélemény ismételten a Monarchia összeomlása után nagy tömegben hazafelé özönlő katonákat hibáztatta, akik a spanyolnátha mellett egyéb fertőző betegségeket is (tbc-t, vérhast, tífuszt) hoztak magukkal. Állítólag egyedül a belgrádi katonai kórházból 950 influenzás tüneteket mutató katonát szállítottak Budapestre. A katonaság ráadásul nem tudott önerőből gondoskodni halottai eltemetéséről, ezért november végén csaknem 300 elhunyt holtteste várt még temetésre a katonai kórházakban, amelyek a fővárosi hatóságokhoz fordultak segítségért.13 A spanyolnátha első nagy hazai hulláma (a világjárvány második hulláma) 1919 elején hirtelen véget ért, a következő hullám 1920 januárjában jelent meg a fővárosban, majd némi késéssel vidéken, de gyors tetőzést követően februárban mindenhol megszűnt. A vidéki városok, valamint Bécs analógiája alapján a járvány Budapest lakosságának legalább 10%-át betegíthette meg.14 A betegek és az elhunytak száma, a statisztikai adatok természetesen nem adják vissza azt, hogy miként élték meg a járványveszélyt és a betegséget a kortársak.15 Karinthy Frigyes 1918. szeptember 29-én megjelent hírlapi szatírájában írta le, mit is gondolt a közvélekedést képviselő „budapesti feleség” a főpolgármester 11 Melly Józsefig járványos betegségek viselkedése a székesfővárosban 1874-től 1927-ig. Városi Szemle, 1929. 15. sz. 1087. 12 Az adatok kizárólag a civil lakosságra értendők. Fővárosi Közlöny, 1918. december 13. 2288. 13 A hazatérő katonáknak orvosi vizsgálatra kellett jelentkezniük a lakóhelyük szerint illetékes hatósági orvosnál, azonban a járvány okozta túlterheltség és a leszereltek érdektelensége miatt a rendelkezés csak részben valósult meg. Fővárosi Közlöny, 1918. november 15. 2171.; 1918. november 22. 2194.; 1918. december 6. 2253. 14 A Budapesten bejelentett betegek hivatalos, a kortársak szerint erősen alábecsült száma az egyik forrás szerint 1918-ban 26 250 fő, 1919-ben 627 fő, 1920-ban pedig 11 376 fő volt. Melly: A járványos betegségek i. m. 1079. Melly és Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve adatai azonban jelentősen eltérnek a Fővárosi Közlönyben közölt adatoktól, ahol 1918. október 1. és december 13. között 34 663 bejelentésről (meghalt 2762) adtak hírt. Az eset egyben jó példa az adatok bizonytalanságára. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve 1913-1920. Bp. 1923. 150.; Fővárosi Közlöny, 1918. december 20. 2322. A magyar adatszolgáltatás bizonytalanságára és a módszertani problémákra konkrét példákat hoz Vincze János Farkas: Az 1918-19. évi spanyolnátha-járvány Jász-Nagykun-Szolnok vármegye középiskoláiban. In: Gutta cavat lapidem. Az esőcsepp kivájja a követ. Hallgatói tanulmányok a neveléstörténet tárgyköréből. A Kiss Áron Neveléstörténeti Tehetségműhely publikációi. Szerk. Fizel Natasa. Szeged 2016. 84-108., itt: 89-91.; Szeghy-Gayer Veronika: Spanielska chrípka neusetrila ani Bratislavu a Kosice. In: Epidémie v dejinách. Ed. Branislav Kovát - Oliver Zajac - Lucia Benediková, Bratislava 2020. 232-237. 15 Lásd a budapesti spanyolnátha eseményeit részletesen Gera E.: A spanyolnátha i. m. 209-232. 101