Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-04-16 / 31. szám

A’ „Ferdinand Császár“ nevű éjszaki vasút rész­vényeseinek ötödik nagy gyűlése. Igen érdekesek általában, de különösen hazánkra nézve is, a' „Ferdinand Császár“ nevű éjszaki vasút’ részvényesei ál­tal i. é. martius’ 14-én tartott ötödik nagy gyűlés’ munkálatai. * Az igazgatóság’ elnöke, Geymüller János Henrik báró, nyitá meg az ülést 103 részvényes’jelenlétében, alőadván: 1) hogy azon ne­hézségek, mellyeknél illy terjedelmes és az ausztriai birodalom­ban még egészen uj műipar - vállalat’ kezdetén szükségkép kelle küzdeni, lassankint tervszerűleg legyőzettek, mit a’ legfoganatosb előhaladás követett; 2) hogy a’ Bécs ’s Brünn közötti majd 20 m­érföldnyi h­oszú pályaosztály’ alapépítményének elkészítése szer­ződések által f. é. augustus’ 15eig biztosítva van, ’s már nagyobb részint végre is hajtatott; 3) hogy a’ most említett pályatér’ alap­jának csinálására előlegesen kivetett költségek nem csak ki nem fognak meríttetni vagy épen pótoltatni, hanem azoknak egy része meg is fog kiméltetni, noha a’ vas’ ára tetemesen fölment; 4) hogy ezen társasági, mondhatni nemzeti vállalat’ valamennyi ered­ménye főleg a’ legfelsőbb helyről folytonosan nyújtott védelemnek és pártfogásnak köszönhető; továbbá mindazon hatóságok’, uradal­mak’, városok’ és községek’ elöljárói’ segédmunkálásának, mellye­­ken e’ vasút keresztülmegy. Az ülés’ folytában legelőször is a’ technic­ai tudósítás olvastatott fel, mellyből kitetszik, hogy a’ technicai osztálynak el­ső foglalatossága volt a’ Bécstől Brünnig menő vasút’ terveinek, m­­ellyek 1836dik évi October’ 19dikén a’ nagy gyűlés’ elébe terjesz­­tetének, átvizsgálása, m­elly átvizsgálás az előbb Francesconi Hermenegild udv. építési tanácsos’ főintézése alatt állott techni­cai biztosság’ útmutatása szerint ment véghez. Azután maga az útkészítés vétetett tanácskozásba, melly alkalommal a’ Bécstől Lun­denburgig terjedő pályarész Bretschneider, a’ Lundenburgtól to­vább egész Brünnig terjedő pedig Ghega főmérnökökre bízatott; ama’ mellé 2 főmérnöki segéd, 6 mérnök, 13 építési felügyelő és 1 becsülő-biztos; — Ghega mellé pedig 1 mérnök mint segéd, továbbá 7 mérnök és 12 építési felügyelő adatvan. A’ Práterben emelendő főállomási­ épület’ tervezésével és igazgatásával Jüng­­ling építész, ’s a’ Duna feletti hidak' elkészítésével Ueberlacher hídmester bízattak meg, a’ felső építmény’ felügyelését Zeller se­géd vivén. A’ munka’ erőművi részét gőz- és szállítókocsikra ’s műhelyekre nézve, valamint általában a’ szükséges mindennemű gépelyeket, a’ Stephenson által Londonból küldött angol erőmű­­vész ’s mérnök Baillie igazgatta, ki alá több belföldi munkáson kí­vül, két angol gőzkocsivezető ’s négy angol gépelym­unkás rendel­tettek. Baillie erőművész azon világos feltétel alatt fogadtatott fel, hogy a­ német munkásokat tanítsa,­­ mert kezdetben, költséges tapasztalások megkímélése végett, szükséges minden bizonnyal, gyakorlott külföldi munkásokat alkalmazni, úgyszinte arról is gondoskodni, hogy az erőművi munkákat jövendőben bel­földiek is megtehessék. A’ sínek’, korongok’, kitérő­ sínek’ raká­sára, általában a’ felső építésre, 2 angol sínrakó fogadtatott fel, mivel e’ látszólag olly egyszerű munka mégis igen sok gyakorlati műfogást tesz fel, mellyekkel csak azok bírhatnak, kik efféle épít­ményeknél már dolgoztak. Egyébiránt ezen angolok között máris több német munkás képezte ki magát, úgy hogy e’ tekintetben is minden lehető zavarnak eleje vétetett. — Az egész munkánál a’ technicai osztály tervszerűleg és teljes nyugalommal fog a dolog­hoz, törvényül tevén magának, csak a’ legegyszerűbb és tapasz­taltja mellett maradni, a’ nélkül hogy a’ sok részről szóba hozott újításokba ’s úgynevezett találmányokba ereszkednék, igen jól tud­ván, hogy illy terjedelmes és uj munkánál minden ingadozás és próbákat tenni vágyás csak zűrzavart ’s tetemes menth­etlen költ­ségeket fogna maga után vonni. A’ technicai osztály tehát különös figyelmét a’ pályának legczélszerűbb vonalára fordítá, mivel ha a’ pálya az esésekre ’s kanyarodásokra nézve szerencsésen méretett ki ’s czélszerűleg készült el, rajta nem csak ideiglen legolcsóbban kezdethetik el a’ járás a’ most meglevő eszközökkel, hanem a’ vas­utakat illető gépelyek’ tárgyában a’ valódi új találmányok és javí­tások is nyugottan elvárhatók, ’s későbben, midőn e’ javítások csakugyan meg lesznek próbálva, annál nagyobb haszonnal és gaz­daságos sikerrel lehet azokat behozni. A’ Bécs és Florisdorf közötti első pályatér’ eredeti terve a’ Duna’ áthágása által fenforgó, egészen különös viszonyok miatt, lényegi változást szenvedett: eleinte ugyanis csak egyszerű, ideigleni lópálya’ készítése szándékoltatott az úgynevezett kincstári-ut és kincstári-hid mellett Florisdorfig, ’s a’gőzkocsizás csak innen vala kezdetét veendő, melly alkalommal czélul tűzetett ki, a’ Duna’ szabályozásának még tanácskozás alatt levő kérdésébe nem avat­kozni, és igy a’ Bécstől vezetendő vasút’ felállítását nem nehezí­teni, de azonban a’ Práterben levő fontos és igen kedvező állo­mási hely’birtokába jutni, a’járást Bécstől megkezdeni ’s azon időt elvárni, mellyben a’dunaszabályozás’ megállapítása után, a’ vas­utat és hidakat maradandólag fölépíteni ’s mindjárt a’ Prátertől gőzkocsikkal járni lehetene. A’ vasul’ megvizsgálására rendelt kormány­biztosságnál mindazáltal Klosterneuburg uradalom azon megjegyzést téve, hogy a’ kiváltság szerint köteles ugyan telket engedni a’ vasul’számára, de ez kétszer nem történhetik meg: egyszer t. i. ideigleni, későbben pedig az állandó pályáéra. — Ezt a’ biztosság’ tagjai helybenhagyák 's a’ vasúti meghatalmazot­takat felszólíták, nyilatkoztatnák ki, valljon nem tartandják e jobb­nak, a’ pályát már most állandóvá tenni, — a’ dunaágakon mind­azáltal a’ dunaszabályozás’ elbüntetéséig egy elkülönözött faludat

Next