Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1838-08-06 / 63. szám
501 502 lot nyernek. A’ locomotiv csak az állomáspontokon szakasztja lejbe sebes futását, ’s igy az illy pontok közötti lakosoknak a’ vasútból egyéb közvetlen nyereségük nincs, mint hogy szemeiket a’ mellettek elrepülő kocsisoron legeltethetik ; ’s a’ ki azt gondolja , hogy a kocsik majd megállanak kívánságára, ’s őt legott termékeivel é s áruival felveszik, nem bir e’ tárgyban tiszta fogalmakkal. A vasutak közvetlenül csak az egész ország’ általányos hasznára szolgálnak, mellette pedig az állomás-pontokéra; az egyes vidékek csak közelebbi vagy távolabbi fekvésük szerint az állomás-pontoktól közvetve részesülhetnek a’ vasutak’ hasznaiban. Ezen axiómát n. Pozsony vármegyére alkalmazva, könnyű kitalálni, hogy reá nézve csekély különség, a Dunának jobbik vagy bal partján építtessék e a’ vaspálya, csak fővárosa, Pozsony, állomás-pont legyen. Minthogy pedig ez minden esetre fő pontnak ki van jelölve, a’ környék’ haszna ugyanaz, a’ folyónak akármelly oldalán legyen a’ pálya. Igaz, hogy a’ jobb-parti pályának állomás-pontja hihetőleg a’folyam’jobb partjára fog helyeztetni, de mindig a’ város’ által ellenében, a’ ligetben, ’s igy a’ többi vármegyére nézve majd szintolly közel, mint ha magában a’ városban létezne. A’ közlekedésnek pedig téli akadályai ’s talán néhánynapi félbeszakadása gazdagon pótoltatik azon bizonyos kilátás által: „hogy e’ pályának majdnem szükséges következése leend egy allo hid Pozsonynál, mellynek építése egy bal-parti pályánál alig reménybele“. ’S már e’ környülállás maga bírhatja a’ vármegyét sőt a’ várost is arra, hogy, minden aprólékos tekintetek’elmellőzésével,a’ jobb-parti pályát pártolják, mert illy messzeható vállalatnál nagyszerű számítással szükséges élni, nehogy az egész haza’ virágzását eszközölhető jótétemény tökéletesen ki nem fejlett ismereteken hajótörést szenvedjen. Magyarországnak oda kell törekednie, hogy közlekedése nyugat felé biztosíttassék a’ birodalom’ fővárosával, az adriai tenger kikötőivel ’s Europa’ nyugati országaival. Innen várható az ország műipari, kereskedési és szellemi hajnala, nem keletről; megfordítva áll a’ magyarnak political zodiacusa a’ csillagászihoz. — Magát pedig Pozsony várost tekintve, ez leginkább a' pálya’ személysokasága (Personenfrequenz) által fog nyerni; ’s ez a’jobb-parti pályán, melly, az előbb mondottak szerint, sokkal biztosabb leend a’ másiknál, bizonyára nem lesz csekélyebb mint a’ bal parton fogna lenni; kiváltba egy álló hid jövend létre. Mielőtt ezen , csak fővonalakban rajzolt értekezésemet berekeszteném, czélirányosnak vélem, a’ t. közönségnek tökéletes értesítése végett, még azon főelveket közölni, mellyekből eddig a'legműveltebb nemzetek, kivált a’ német kormányok, a’vasútépítésnél kiindultak , s mellyek, külföldi hírlapok szerint, bölcs főkormányunk által is elfogadtattak *). a) Azon sorra nézve, melly szerint egyes vasútvonalak egymás után vagy mellett létesítendők, a’ kormány’ részéről oda kell munkálni, hogy azok’ építésének egymásután következése, a’mennyire lehetséges, kereskedési fontosságuk fokai szerint történjék. b) Hogy kelletinél több vasut-vállalatok egykorú létesítése káros következéseinek elejét vétessék, azon esetben, ha magányos személyek által bejelentett kelletinél több vállalatok egyszerre jőnének össze: szükséges lesz , a’ jelenlegi létesítést ideiglen csak a' legfontosabbakra szorítani, a' többire nézve pedig fentartani későbbi időpontokra. c) Valamelly pályavonal iránt bejelentett magányos vállalatot el kell utasítani, ha attól lehetne tartani, hogy létesítése által a' kereskedés a' maga természeti irányából hibásan és károsan ki fog téríttetni. d) A’ vasútépítési engedelem’ föltételei közzé tartozik az is, hogy a’ kért irányra más magányos személynek még jog ne adatott legyen, melly különben azáltal meg fogna sértetni; továbbá, hogy a’ vállalat csakugyan végre is hajtassák, ’s ne puszta ürügyül használtassék részvényekkeli börzejátékra, hanem sikerülése valószínűnek is mutatkozzék. e) A’ magányos személynek vagy társaságnak vasútépítésre adott jog annyiban kizáró is, a’ mennyiben másnak meg nem engedtetik, hogy ugyanazon irányban csupa párhuzamos (parallels) pályát építsen, melly a’ megengedett pályának egyik pontjától fogna kezdődni ’s annak egy másik pontjára ismét visszavezetni. E’ főelvek után röviden csak ezeket jegyzem meg: Iszer. Báró Sina már bírja a’ kiváltságot a' bécs-pozsonygyőri pályára, ’s hathatósan az élőmunkákhoz is fogott. 2szor. Ezen pálya minden tekintetben jobb a’bal-partinál, úgy hogy ha a’ kettő között szabad választás volna is, a’jobbik parti fogna választatni. 3szor. Más országok’ tapasztalása mutatja, hogy még olly vidékeken is, mellyek népességre ’s a’ közlekedés’ élénkségére a’ kérdésben lévő vonalt sokkal felülmúlják, két ugyanazon iránybani párhuzamos pálya részül kamatoz. 4szer. Ha csak egy vonal vizetik Bécs és a’ magyar fővárosok közt, ez mérsékelt bér mellett is fenállhat; holott a’ kettős, kétszer annyi költségbe kerülő pályán vagy a’ bért is kettőztetni, vagy a’ társaságok’ egyikének tönkre jutni kell, ’s igy minden esetre vagy a’ publicum, vagy egy műszorgalmi vállalkozó társaság szükségképen megkárosodik, ez által pedig a' többi illynemű vállalatok csirájokban fojtatnak először. Ha a’ vaspályák utáni vágy olly nagy, azt az ország' más vidékein is kielégíthetni, mivel a’ múlt országgyűlési \\ \ . törvényczikkelyben kijelölt 13 vonalból még 12 üres. — Nem szükséges tehát egy már munkába vett vállalatot szükségtelen vetélkedés által megrontani. E’ bizonyos adatok’ megfontolása után biztosan várhatni hazánk’ törvényhatóságitól ’s országgyűlésétől, hogy a jobb-parti pályát pártfogásuk alá veendik, atyáskodó főkormányunk pedig ezen, egyesekre ’s az egészre káros vetélkedésnek helyet nem engedend. *) Ez értekezés leckiihletése óta már valóban meg is jelent nyomtatásban a' vaspálya-törvény, ugyanazon értelemben, a' mint itt l'flhozatik. * **erk. Az állatokról értekezik Csaplovics. (Folytatás.) Az önszeretetet szinte nem lehet az embernek, annál kevésbbé az állatnak szeméből kiolvasni; de vannak jelek, mellyekből azt azok’ viseletében következtethetni, u. m. a' hírvágy, élvezet vágy , felszvágy és önvédelem, mellyek az állatoknál szinte mind megvannak, úgy annyira, hogy a legkélesebb is, t. i. a felszvágy, némellyeknél egészen meglepő. Különösen, hogy az állatok igen élénk érzékkel bírnak a szeretetre, még pedig nem csak a'nembelire, hanem a' baratságira is, ennek minden órán a’ legszebb bizony ilvanyira tab. hunk. Leginkább megilletett engem egy eset, mellyel ill elbeszélek. Egy hím canari elvalasztalok a’ nősténytől. Ez utóbbi szemlátomást búslakodni kezdett, nem evett semmit, úgy hogy félteni kezdették az állatot, s a hímet kalitkajaba visszaterelőlig Kindry azt itt a' nőstény megpillantá, kicsapongó örömnek