Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-08-06 / 63. szám

501 502­ ­lot nyernek. A’ locomotiv csak az állomás­pontokon szakasztja lejbe sebes futását, ’s igy az illy pontok közötti lakosoknak a’ vasútból egyéb közvetlen nyereségük nincs, mint hogy szemeiket a’ mellettek elrepülő kocsisoron legeltethetik ; ’s a’ ki azt gondol­ja , hogy a kocsik majd megállanak kívánságára, ’s őt legott termékeivel é s áruival felveszik, nem bir e’ tárgyban tiszta fo­galmakkal. A vasutak közvetlenül csak az egész ország’ általá­nyos hasznára szolgálnak, mellette pedig az állomás-pontokéra; az egyes vidékek csak közelebbi vagy távolabbi fekvésük szerint az állomás-pontoktól közvetve részesülhetnek a’ vasutak’ hasznai­ban. Ezen axiómát n. Pozsony vármegyére alkalmazva, könnyű kitalálni, hogy reá nézve csekély különség, a Dunának jobbik vagy bal partján építtessék e a’ vaspálya, csak fővárosa, Pozsony, állomás-pont legyen. Minthogy pedig ez minden esetre fő pont­nak ki van jelölve, a’ környék’ haszna ugyanaz, a’ folyónak akármelly oldalán legyen a’ pálya. Igaz, hogy a’ jobb-parti pályá­nak állomás-pontja hihetőleg a’folyam’jobb partjára fog helyez­tetni, de mindig a’ város’ által ellenében, a’ ligetben, ’s igy a’ többi vármegyére nézve majd szintolly közel, mint ha magában a’ városban létezne. A’ közlekedésnek pedig téli akadályai ’s talán néhánynapi félbeszakadása gazdagon pótoltatik azon bi­zonyos kilátás által: „hogy e’ pályának majdnem szükséges kö­vetkezése leend egy allo­ hid Pozsonynál, melly­nek építése egy bal-parti pályánál alig reményb­ele“. ’S már e’ környülállás maga bírhatja a’ vármegyét sőt a’ várost is arra, hogy, minden aprólékos tekintetek’elmellőzésével,a’ jobb-parti pályát pártolják, mert illy messzeható vállalatnál nagyszerű számítással szükséges élni, nehogy az egész haza’ virágzását eszközölhető jótétemény tökéletesen ki nem fejlett ismereteken hajótörést szenvedjen. Ma­gyarországnak oda kell törekednie, hogy közlekedése nyugat fe­lé biztosíttassék a’ birodalom’ fővárosával, az adriai tenger­ ki­kötőivel ’s Europa’ nyugati országaival. Innen várható az ország­ műipari, kereskedési és szellemi hajnala, nem keletről; megfordít­va áll a’ magyarnak political zodiacusa a’ csillagászihoz. — Ma­gát pedig Pozsony várost tekintve, ez leginkább a' pálya’ személy­sokasága (Personenfrequenz) által fog nyerni; ’s ez a’jobb-parti pályán, melly, az előbb mondottak szerint, sokkal biztosabb le­end a’ másiknál, bizonyára nem lesz csekélyebb mint a’ bal par­ton fogna lenni; kiváltba egy álló­ hid jövend létre. Mielőtt ezen , csak fővonalakban rajzolt értekezésemet be­­rekeszteném, czélirányosnak vélem, a’ t. közönségnek tökéletes értesítése végett, még azon főelveket közölni, mellyekből eddig a'legműveltebb nemzetek, kivált a’ német kormányok, a’vasút­építésnél kiindultak , s mellyek, külföldi hírlapok szerint, bölcs főkormányunk által is elfogadtattak *). a) Azon sorra nézve, melly szerint egyes vasútvonalak egy­más után vagy mellett létesítendők, a’ kormány’ részéről oda kell munkálni, hogy azok’ építésének egymásután­ következése, a’­mennyire lehetséges, kereskedési fontosságuk fokai szerint történjék. b) Hogy kelletinél több vasut-vállalatok egykorú létesítése káros következéseinek elejét vétessék, azon esetben, ha magányos személyek által bejelentett kelletinél több vállalatok egyszerre jőnének össze: szükséges lesz , a’ jelenlegi létesítést ideiglen csak a' legfontosabbakra szorítani, a' többire nézve pedig fentar­­tani későbbi időpontokra. c) Valamelly pályavonal iránt bejelentett magányos vállala­tot el kell utasítani, ha attól lehetne tartani, hogy létesítése ál­tal a' kereskedés a' maga természeti irányából hibásan és káro­san ki fog téríttetni. d) A’ vasútépítési engedelem’ föltételei közzé tartozik az is, hogy a’ kért irányra más magányos személynek még jog ne adatott legyen, melly különben azáltal meg fogna sértetni; to­vábbá, hogy a’ vállalat csakugyan végre is hajtassák, ’s ne puszta ürügyül használtassék részvényekkeli börzejátékra, ha­nem sikerülése valószínűnek is mutatkozzék. e) A’ magányos személynek vagy társaságnak vasútépítésre adott jog annyiban kizáró is, a’ mennyiben másnak meg nem en­gedtetik, hogy ugyanazon irányban csupa párhuzamos (paralle­ls) pályát építsen, melly a’ megengedett pályának egyik pontjá­tól fogna kezdődni ’s annak egy másik pontjára ismét vissza­vezetni. E’ főelvek után röviden csak ezeket jegyzem meg: Iszer. Báró Sina már bírja a’ kiváltságot a' bécs-pozsony­­győri pályára, ’s hathatósan az élőmunkákhoz is fogott. 2szor. Ezen pálya minden tekintetben jobb a’bal-par­tinál, úgy hogy ha a’ kettő között szabad választás volna is, a’jobbik parti fogna választatni. 3szor. Más országok’ tapasztalása mutatja, hogy még olly vidékeken is, mellyek népességre ’s a’ közlekedés’ élénkségére a’ kérdésben lévő vonalt sokkal felülmúlják, két ugyanazon iránybani párhuzamos pálya részül kamatoz. 4szer. Ha csak egy vonal vizetik Bécs és a’ magyar főváro­sok közt, ez mérsékelt bér mellett is fenállh­at; holott a’ kettős, kétszer annyi költségbe kerülő pályán vagy a’ bért is kettőztetni, vagy a’ társaságok’ egyikének tönkre jutni kell, ’s igy minden esetre vagy a’ publicum, vagy egy m­űszorgalmi vállalkozó tár­saság szük­ségképen megkárosodik, ez által pedig a' többi illy­­nemű vállalatok csirájokban fojtatnak el­­őször. Ha a’ vaspályák utáni vágy olly nagy, azt az ország' más vidékein is kielégíthetni, mivel a’ múlt országgyűlési \\ \ . törvényczikkelyben kijelölt 13 vonalból még 12 üres. — Nem szükséges tehát egy már munkába vett vállalatot szükségtelen vetélkedés által megrontani. E’ bizonyos adatok’ megfontolása után biztosan várhatni ha­zánk’ törvényhatóságitól ’s országgyűlésétől, hogy a­ jobb-parti pályát pártfogásuk alá veendik, atyáskodó főkormányunk pedig ezen, egyesekre ’s az egészre káros vetélkedésnek helyet nem engedend. *) Ez értekezés leckiihletése óta már valóban meg is jelent nyomta­tásban a' vaspálya-törvény, ugyanazon értelemben, a' mint itt l'flhozatik. * **erk. Az állatokról értekezik Csaplovics. (Folytatás.) Az önszeretetet szinte nem lehet az embernek, annál ke­vésbbé az állatnak szeméből kiolvasni; de vannak jelek, mellyek­ből azt azok’ viseletében következtethetni, u. m­. a' hírvágy, él­vezet vágy , felszvágy és önvédelem, mellyek az állatoknál szin­te mind megvannak, úgy annyira, hogy a legkélesebb is, t. i. a felszvágy, némelly­eknél egészen meglepő. Különösen, hogy az állatok igen élénk érzékkel bírnak a szeretetre, még pedig nem csak a'nembelire, hanem a' barat­ságira is, ennek minden órán a’ legszebb bizony ilvanyira tab. hunk. Leginkább megilletett engem egy eset, mellyel ill elbe­szélek. Egy hím canari elvalasztalok a’ nősténytől. Ez utóbbi szemlátomást búslakodni kezdett, nem evett semmit, úgy hogy félteni kezdették az állatot, s a hímet kalitkajaba visszaterel­őlig Kindry azt itt a' nőstény megpillantá, kicsapongó örömnek

Next