Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-19 / 66. szám

meszet hordani, csak az érzi mélyen, a’ ki annyi (a’ vitel’ drá­gasága miatt) kárba veszendő vagy heverő matériálét lát az or­szágban , mint én sokfelé jártamban.­­)e technicai műveltségünk­ jelen fokából is eredő ezen csa­torna; mivel ennek legfőbb munkája az ásás lévén, ez mind kike­rül közmunkás népünktől, az építésre szükséges fa, tégla , kő, mész és kevés vas mind hazai olcsó szerek, az építő mesterem­berek ’s az építő mérnökök mind honiak , azért a’ sok pénznek hon maradásával eszközölhető. Azonban a’ morális hatású nem­zeti emlékes alkotványok kivétetnek a’ tisztán hasznot hajtó tech­­nicai közönséges intézetek’ rendéből, miilyenekről itt van szó. Nemkülönben jelen kereskedési viszonyaikhoz már most is illő ezen csatorna, mivel nálunk még most nagy kereskedés nin­csen, hanem csak­ speculatio van, melly bőségi olcsó bevásárlás után hazabeli sok polgárnak inségire vár, ’s úgy nyer többnyire. A’ való ’s nagy kereskedés nem valami különvált polgári foglalko­zás, hanem az okult (rationell) mezei gazdaságnak (mellynek je­lei ezek: a’ hol művelés által hasznos­ föld magára hagyatva nem hever, a’ hol öntözés divatozik, a’ hol a’ vizárkok’ termékeny iszapja trágyául használtatik, a’ hol eső- ’s hé­ viz mosta gödrök’ homokja ’s murvája nem fövenyítik a’ bőven termő völgyeket; a’ föld egyedüli alapja lévén a’ mezei gazdaságnak­, nemkülönben a’ gőzerős­ magyarokig emelkedett virágzó minden kézi mesterség­nek , parlagon mit sem hagyó technicai tudomány’ maga rendsze­rinti gyakorlatának, ’s mi legfőbb, a’ kiterjedett hitelnek amazok­kal együttvéve, egy szóval, az egész haza’ polgári virágzásá­­nak érett gyümölcse. Slogy ezen csatornának jótevősége az egész magyar hazá­nak minden szögletébe eljutand , azt a’ kereskedésnek kölcsönös­sége hozza magával. Például, ez lett dolog (factum), hogy Pes­ten egy öl tüzelő hasábjának közép ára 10 ft. peng. Ezen drá­gaságot mindenik szenvedi, kinek Pesttel dolga van, még a’ fater­mesztő is, mivel Pestnek el kell szegényedni a’ fa’ dolgában. Szin­te például, egy másik tett dolog az, hogy Arad vármegyében egy öt tüzelő hasábfa összerakva közel a’ Körös folyókhoz egy fo­rinton ezüstben közép áron kél. Itt a’ termesztő az olcsóság vé­gett szegényedik el, azért sem Aradon, sem Pesten nem vehet a’ kereskedőtől, ’s nem adhat munkát a’ mesterembernek. Ilyen viszony áll minden más termesztvényre ’s kézi műre nézve, és csak akkor van jóllét az országban, midőn a’ kevesek sokaknak nyomorúságából speculatio által nem gazdagodhatnak, vagyis mi­dőn egy országban a’ concurrentia minden dolognak megszerzi il­lendő árát; ez pedig nagy részint csak jó száraz- ’s vizutak ál­tal eszközölhető. Akkor attól sem kell félni, hogy valamelly vá­sárhely folyvást fölösleggel terheltessék, mert az olcsó vitel ’s bizonyosság az időre nézve helyreállítja az illető viszonyt, mivel csak a’ több vevő hódíthat több eladót egy vásárra, és viszont csak a’ több eladó húzhat egy helyre több vevőt. Mind az itt röviden előadott sok érdek’ kifejtésére csak azon egyetlen egy indító-ok kívántatik, hogy a’ t. törvényhatóságok kijelentsék ezen óriási nagy csatorna’ tételének óhajtását, s hogy a’ kiknek tetszik részvényt váltani, váltsanak minél többet a ha­zában , hogy a’ csatorna’ készpénzbeli jövedelme ne jusson egé­szen idegenek’ kezébe, ámbár még ezen esetben is használnak ezek pénzükkel az országnak. Ezen országos csatorna a’ sónak szállítását ’s a katonai hordozkodást szinte könnyebíti; azért alázatosan reménylhetni Felséges Urunk’ elősegítő kegyelmét, kinek békeséggel áldott uralkodását a’ magyar nemzetnek szívében örök halával lógja e­­zen intézet’ létrehozása is dicsőíteni. Sokévi tapasztalásom szerint meg vagyok győződve, hogy remék, országos kormányszékeink minden hazai jót lelkesen és hathatósan előmozdítanak. Ezt tapasztaltam mindenkor és minden­ütt technikai hatásom­ körében. Azért ezen csatornánál is azt fogják tenni ismert kegyes akaratjok és gyakorlott bülcsőségek szerint. Illy messze ágazó intézet, mint ezen csatorna, kezdetében sok nehézséggel szokott járni, mindazon országokban, mellyek technicai nagy intézvény­ekre nincsenek még gyakorlat által értel­­mesítve ’s innen részvény-fizetésre nem lévén hajlandók, külső or­szágiak­ kezébe juttatják a’ haza’ kincsét. Azért eleintén a’társa­ság meggyőződésül a’ két vonalból a’ legérdekesebb darabot vegye munkába, úgymint: Pesttől a’ Dunát a’Tiszával lehetséges legrövi­debb úton hajózható olly nagy csatornával összekapcsolni, mely­­lyen a’ dunai s tiszai első rangú hajók s a’ legnagyobb gőzerős hajók is járhassanak. Ez minden magyar csatornák között, mely­­lyek valaha lehetnek, azért legérdekesebb, mivel hazánknak legtá­volabb s legkiterjedtebb vidékéről, melly a’ földnek minden áldási­val bővelkedik, a’ kereskedésnek központosítását magában foglalja. Már ezen csatorna maga hozza fele Magyarországot vizuton, melly előbb nem volt, foglalatossági uj érintésbe Pesttel, innen fölebb Béccsel a Tisza, Maros, három Körös, Szamos, Sajó, Hernád, Bodrog folyók ’s a’ temesvári Béga-csatorna által. Só­­szállításnak is Tiszáról és Marosról legfőbb útja ezen csatorna. Ezen fő csatorna általában mentve van szerencsés fekvése által minden iszapolástól, mivel a’ környékben nem lévén hegyek, eső- ’s héviz most a gödrök’ murvája, vagy akármelly vadvizű patak’ cserm­eléke azt nem ostromolja. Ez ritka szerencsés kö­rülmény olcsó jó karban tartására ezen Duna- ’s Tisza-közi nagy csatorna’ egész koszának. A’ pest-csongrádi fő csatornának mind haszna a’ kereskedés­re nézve, mind jövedelme ki fog tetszeni a’ bácsi csatornával ösz­­szehasonlítva. A’ bácsi csatorna hazánk’ alsó vidékére áldással hatott, különösen Bács vármegye’ jobblétére, mivel itt is hiányzik az átcsinálásra alkalmas szer; de kiváltképen magasra emelte be­csét a’ körülötte fekvő kamarai és magányos jószágoknak, mellyek ha ezen csatorna elromlik , ismét visszaesnek előbbeni tespedé­­sökbe. Azért minden jó hazafi óhajtani tartozik ezen csatornának jobb karba tételét, mint most van; mert tudja a’ közönség , hogy ezen csatorna, mint első kezdet, sok hibával lett meg; ezek közül legnagyobb, hogy annak torka egy bizonytalan dunai görbüléshez volt Monostorszegnél kapcsolva; holott Batinánál a’ túlsó part kő­hegyből áll. Ilyen hegy’ ellenébe kell a’ csatornatorkot tenni, mint Pestnél a’ Sz.-Gellérthegynél, Bölcskénél az agyag-orom­nak ellenébe. Ezen áttört kanyar Baranya vármegyében fekszik, Kalandos a’ neve. Hogy ezen vizágy’ görbületét a’ Duna át fog­ja törni, már­ a’ csatorna’ építésekor sokan előre látták; de nem is lehete máskint, mivel a’ görbület’ hossza hétezer nyolczszáz (7,800) él, a’ közben lévő föld csak négyszáz ütvén (450) öl hosszú volt 1820dik évben, midőn itt tavaszkor a’ viz egy régi fokon nagyobb erővel áttört. Én ezen áttörést azon évi junius’ hónapban láttam, már akkor a’ Duna’ sodra abban folyt. Ez idő óta az egész Duna ezen áttörésen folyik ,­­s a’ csatornatoroknál volt régi ágyát a’ Duna úgy eliszapolta, hogy a’ hajok mosfini alólról visszakerülve vergődnek nagynehezen a csatornába. Az ilyen iszapolás alólról lassabban, de mégis növekedik, és igy nem sokára bedugul a’ csatorna’ torka, ha segedelem nem jön. Ez pedig, ha a’ csatorna első építési rendszerében hagyatik, olly tömérdek költséget és munkát kiván, hogy én alig hiszem meg­­győzetését. Azért gazdaságosabb volna az egész bácsi csatornát folyóvizűre változtatni, és Batináról egy szabad-vizű (azaz min­den toroki épület nélkül) dunai,hajózható ágfolyast Monostorszeg

Next