Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-19 / 66. szám
meszet hordani, csak az érzi mélyen, a’ ki annyi (a’ vitel’ drágasága miatt) kárba veszendő vagy heverő matériálét lát az országban , mint én sokfelé jártamban.)e technicai műveltségünk jelen fokából is eredő ezen csatorna; mivel ennek legfőbb munkája az ásás lévén, ez mind kikerül közmunkás népünktől, az építésre szükséges fa, tégla , kő, mész és kevés vas mind hazai olcsó szerek, az építő mesteremberek ’s az építő mérnökök mind honiak , azért a’ sok pénznek hon maradásával eszközölhető. Azonban a’ morális hatású nemzeti emlékes alkotványok kivétetnek a’ tisztán hasznot hajtó technicai közönséges intézetek’ rendéből, miilyenekről itt van szó. Nemkülönben jelen kereskedési viszonyaikhoz már most is illő ezen csatorna, mivel nálunk még most nagy kereskedés nincsen, hanem csak speculatio van, melly bőségi olcsó bevásárlás után hazabeli sok polgárnak inségire vár, ’s úgy nyer többnyire. A’ való ’s nagy kereskedés nem valami különvált polgári foglalkozás, hanem az okult (rationell) mezei gazdaságnak (mellynek jelei ezek: a’ hol művelés által hasznos föld magára hagyatva nem hever, a’ hol öntözés divatozik, a’ hol a’ vizárkok’ termékeny iszapja trágyául használtatik, a’ hol eső- ’s hé viz mosta gödrök’ homokja ’s murvája nem fövenyítik a’ bőven termő völgyeket; a’ föld egyedüli alapja lévén a’ mezei gazdaságnak, nemkülönben a’ gőzerős magyarokig emelkedett virágzó minden kézi mesterségnek , parlagon mit sem hagyó technicai tudomány’ maga rendszerinti gyakorlatának, ’s mi legfőbb, a’ kiterjedett hitelnek amazokkal együttvéve, egy szóval, az egész haza’ polgári virágzásának érett gyümölcse. Slogy ezen csatornának jótevősége az egész magyar hazának minden szögletébe eljutand , azt a’ kereskedésnek kölcsönössége hozza magával. Például, ez lett dolog (factum), hogy Pesten egy öl tüzelő hasábjának közép ára 10 ft. peng. Ezen drágaságot mindenik szenvedi, kinek Pesttel dolga van, még a’ fatermesztő is, mivel Pestnek el kell szegényedni a’ fa’ dolgában. Szinte például, egy másik tett dolog az, hogy Arad vármegyében egy öt tüzelő hasábfa összerakva közel a’ Körös folyókhoz egy forinton ezüstben közép áron kél. Itt a’ termesztő az olcsóság végett szegényedik el, azért sem Aradon, sem Pesten nem vehet a’ kereskedőtől, ’s nem adhat munkát a’ mesterembernek. Ilyen viszony áll minden más termesztvényre ’s kézi műre nézve, és csak akkor van jóllét az országban, midőn a’ kevesek sokaknak nyomorúságából speculatio által nem gazdagodhatnak, vagyis midőn egy országban a’ concurrentia minden dolognak megszerzi illendő árát; ez pedig nagy részint csak jó száraz- ’s vizutak által eszközölhető. Akkor attól sem kell félni, hogy valamelly vásárhely folyvást fölösleggel terheltessék, mert az olcsó vitel ’s bizonyosság az időre nézve helyreállítja az illető viszonyt, mivel csak a’ több vevő hódíthat több eladót egy vásárra, és viszont csak a’ több eladó húzhat egy helyre több vevőt. Mind az itt röviden előadott sok érdek’ kifejtésére csak azon egyetlen egy indító-ok kívántatik, hogy a’ t. törvényhatóságok kijelentsék ezen óriási nagy csatorna’ tételének óhajtását, s hogy a’ kiknek tetszik részvényt váltani, váltsanak minél többet a hazában , hogy a’ csatorna’ készpénzbeli jövedelme ne jusson egészen idegenek’ kezébe, ámbár még ezen esetben is használnak ezek pénzükkel az országnak. Ezen országos csatorna a’ sónak szállítását ’s a katonai hordozkodást szinte könnyebíti; azért alázatosan reménylhetni Felséges Urunk’ elősegítő kegyelmét, kinek békeséggel áldott uralkodását a’ magyar nemzetnek szívében örök halával lógja ezen intézet’ létrehozása is dicsőíteni. Sokévi tapasztalásom szerint meg vagyok győződve, hogy remék, országos kormányszékeink minden hazai jót lelkesen és hathatósan előmozdítanak. Ezt tapasztaltam mindenkor és mindenütt technikai hatásom körében. Azért ezen csatornánál is azt fogják tenni ismert kegyes akaratjok és gyakorlott bülcsőségek szerint. Illy messze ágazó intézet, mint ezen csatorna, kezdetében sok nehézséggel szokott járni, mindazon országokban, mellyek technicai nagy intézvényekre nincsenek még gyakorlat által értelmesítve ’s innen részvény-fizetésre nem lévén hajlandók, külső országiak kezébe juttatják a’ haza’ kincsét. Azért eleintén a’társaság meggyőződésül a’ két vonalból a’ legérdekesebb darabot vegye munkába, úgymint: Pesttől a’ Dunát a’Tiszával lehetséges legrövidebb úton hajózható olly nagy csatornával összekapcsolni, melylyen a’ dunai s tiszai első rangú hajók s a’ legnagyobb gőzerős hajók is járhassanak. Ez minden magyar csatornák között, melylyek valaha lehetnek, azért legérdekesebb, mivel hazánknak legtávolabb s legkiterjedtebb vidékéről, melly a’ földnek minden áldásival bővelkedik, a’ kereskedésnek központosítását magában foglalja. Már ezen csatorna maga hozza fele Magyarországot vizuton, melly előbb nem volt, foglalatossági uj érintésbe Pesttel, innen fölebb Béccsel a Tisza, Maros, három Körös, Szamos, Sajó, Hernád, Bodrog folyók ’s a’ temesvári Béga-csatorna által. Sószállításnak is Tiszáról és Marosról legfőbb útja ezen csatorna. Ezen fő csatorna általában mentve van szerencsés fekvése által minden iszapolástól, mivel a’ környékben nem lévén hegyek, eső- ’s héviz most a gödrök’ murvája, vagy akármelly vadvizű patak’ csermeléke azt nem ostromolja. Ez ritka szerencsés körülmény olcsó jó karban tartására ezen Duna- ’s Tisza-közi nagy csatorna’ egész koszának. A’ pest-csongrádi fő csatornának mind haszna a’ kereskedésre nézve, mind jövedelme ki fog tetszeni a’ bácsi csatornával öszszehasonlítva. A’ bácsi csatorna hazánk’ alsó vidékére áldással hatott, különösen Bács vármegye’ jobblétére, mivel itt is hiányzik az átcsinálásra alkalmas szer; de kiváltképen magasra emelte becsét a’ körülötte fekvő kamarai és magányos jószágoknak, mellyek ha ezen csatorna elromlik , ismét visszaesnek előbbeni tespedésökbe. Azért minden jó hazafi óhajtani tartozik ezen csatornának jobb karba tételét, mint most van; mert tudja a’ közönség , hogy ezen csatorna, mint első kezdet, sok hibával lett meg; ezek közül legnagyobb, hogy annak torka egy bizonytalan dunai görbüléshez volt Monostorszegnél kapcsolva; holott Batinánál a’ túlsó part kőhegyből áll. Ilyen hegy’ ellenébe kell a’ csatornatorkot tenni, mint Pestnél a’ Sz.-Gellérthegynél, Bölcskénél az agyag-oromnak ellenébe. Ezen áttört kanyar Baranya vármegyében fekszik, Kalandos a’ neve. Hogy ezen vizágy’ görbületét a’ Duna át fogja törni, már a’ csatorna’ építésekor sokan előre látták; de nem is lehete máskint, mivel a’ görbület’ hossza hétezer nyolczszáz (7,800) él, a’ közben lévő föld csak négyszáz ütvén (450) öl hosszú volt 1820dik évben, midőn itt tavaszkor a’ viz egy régi fokon nagyobb erővel áttört. Én ezen áttörést azon évi junius’ hónapban láttam, már akkor a’ Duna’ sodra abban folyt. Ez idő óta az egész Duna ezen áttörésen folyik ,s a’ csatornatoroknál volt régi ágyát a’ Duna úgy eliszapolta, hogy a’ hajok mosfini alólról visszakerülve vergődnek nagynehezen a csatornába. Az ilyen iszapolás alólról lassabban, de mégis növekedik, és igy nem sokára bedugul a’ csatorna’ torka, ha segedelem nem jön. Ez pedig, ha a’ csatorna első építési rendszerében hagyatik, olly tömérdek költséget és munkát kiván, hogy én alig hiszem meggyőzetését. Azért gazdaságosabb volna az egész bácsi csatornát folyóvizűre változtatni, és Batináról egy szabad-vizű (azaz minden toroki épület nélkül) dunai,hajózható ágfolyast Monostorszeg