Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-01-03 / 1. szám

les-erényű grófnő édesb­örömet, mint ha szenvedő embertársunk’ bajait enyhítheti, ’s a’ közjót előmozdíthatja. Ugyanezen czélra országszerte gyűjti folyvást a’ kijátszatandó kéz-, gyár- ’s re­­mekműczikkeket, ’s a’ begyültekre veendő sorsokkal kínálja ha­zánknak áldozatokhoz szokott hatalmasit. Eddig 5 ezer sors osz­tatok el; — reményb­etni, hogy még ugyanannyi elkelend. A’ főispányné ő míg a’ buzgó segédei, kik a’ megyében munkálkod­nak, ezek: t. t. Pázmándy Dienesné, Ghyczy Rafael­né,­­Ihy­­czy Ignáczné, Thege-Konko­yné, és Ordódy Vinczéné asz­­szonyságok. A’ választás példás erényü nőkre esett, ’se’ sze­rencsés választás a’ czélba vett intézetre egyszersmind áldás­ ho­­zandó. Minden az e’ czélra munkáló asszonyság a’ grófnéval együtt külön asztallal bir, mellyen kinek kinek öngyű­jteményei díszlendenek. E’ gyűjtemények a­ tánc­vigalmat megelőző héten a’ megye’ teremében fognak közszemléletül kitétetni. A­ nézők egyenként fizetnek 6 pengő­ért, az alaptőke’ öregbítésére fordít­­tatandót. A’ tánc­mulatság’ napját körülmények fogják kitűzni. A’ belépti jegynek ára a’sorséval együtt 1 pengő forint, külön pe­dig kétkét váltó fut. Szerezhetni pedig ilyeket a’ 1­1. munkálkodó asszonyságoknál, ’s a­ megyei tisztviselő uraknál; Budán László Jozéfa buzgó munkatársnőim­, Pesten a’ Jelenkor szerkesztősé­génél ’s nálam alulírottnál; Pozsonyban pedig a’ Hírnök’ szer­kesztőségénél. A’ nemes grófnő szándékozik a’ jóltevők’ becses neveit az e­­végre kinyomatandó könyvekbe foglalni hálás emlékül. Nem tartózkodhatom ez úttal hálaérzelmemet nyilványítni a’ pesti kereskedőségi casino iránt, mellynek majd valamennyi tagja élénk részvéttel fogadta kezemből a’ sorsokat, ’s csak ez úttal is szép­­mennyiségű pénz gyűlt nálam a’ fenforgó czélra össze. Nem kétlem, utánozni fogják e’ szép példát a’ haladásnak örvendő egyéb buda­pestiek, ’s más, hazaszerte lakó nemes gondolkozásu hazafiak is, meggondolván , hogy az ezen sokérdekű mulatság által nyerendő tőke a’ szenvedő emberiség’ oltárára tétetik , ’s kedves hazánk’ egyik megyéje olly jelességgel tündöklendik, melly eddig a’ ma­ga nemében legelső, legtökéletesb ’s a’ müncheninek hű mása. (Beküldetett.) Külkey Henrik: Özvegyek’ és árvák’ évpénz-in­tézete Bécsben. Czélja ezen intézetnek az özvegyek’ és árvák’ biztosítása bi­zonyos évpénz által, mellyet ezek a’ férj’ vagy illetőleg atya’ halála után kapnak. Kiterjeszkedik ezen intézet a’ birodalom’ min­den tartományira, ’s igy ennek minden házas vagy házasulandó férfi tagjává lehet az alább előadott feltételek mellett. Felállott ezen intézet 1823. jan. 21kán legfelsőbb engedelem­­mel alkotott alapszabályainál fogva; de ezek későbben hiányo­sakká válván, 1834. jan. 20. szükségesnek láttatott uj tagoknak be­vételét fölfüggeszteni mindaddig, mig 1838. febr. 18. legfelsőbb helybenhagyás mellett az intézet’ alapszabályain czélirányos és törvényszerű változtatások létettek. Ezen újabb alapszabályoknál fogva 1838. September’ 1-je óta az intézet uj tagok’ felvételére ismét nyíltan áll. A’ bécsi özvegy- és árva-évpénzintézet 15 évi fönállása óta már fél millió pengő forintot adott ki évpénzekül öz­vegyeknek és árváknak; fennmaradt alaptőkéje mégis több mint egy millió pengő forint (az 1837/8ki előterjesztés szerint 1,025,250 frt. 23 kr.). Ezen tőkében az utan fölveendő tagok nem csak részesülni, hanem az eddigi tagok­ halálával egészen is jogosulni fognak. Az intézetnek saját tagjaiból álló választmánya van, mellyé az igazgatási, fogalmazási, pénztárkezelési rendes és rendkí­vüli dolgokat, valamint eddig úgy ezután is, ingyen viszi; csu­pán egy alárendelt tisztviselő és egy szolga fizettetik. Mindenben a’ legnagyobb takarékosság tartatik. A’ választmányhoz minden­ki, mihelyt az intézetbe fölvétetett, választhat és választathatik; igy az igazgatásban részt venni minden tagnak joga lévén, ’s ál­talában minden rendszabályoknál a’ föltétlen nyitványosság ezen­túl is mindig szigorúan föntartatván, az intézet’javára elég el­­lenőrködés létezik. Ez intézetbe, az özvegyek’ és árvák’ évpénzzeli biztosítása végett, fölvétetik minden férfi; csak az kívántatik meg, hogy ez legalább 25 — ’s legfölebb 70 éves, önállású, az ausztriai bi­rodalom’ valamellyik tartományának lakosa, chronicus nyavalyá­tól ment ’s jó erkölcsű legyen. Mindjárt az intézetbe lépéskor bizonyos, a’ férfi’ és az asszony’ életkorához mért aránylagos tőkepénzecskét kell be­tenni. Minél fiatalabb az asszony ’s öregebb a’ férj, annál nagyobb a’ beteendő pénzmennyiség; ellenben annál kevesebb ez, minél öregebb az asszony ’s fiatalabb a’ férj, például a’ legfiatalabb (15 éves) asszony­ és legfiatalabb (25 é.) férfinál 180 frt. 38 kr., a’ legfiatalabb asszony- és ehhez elfogadható legöregebb (55 é.) férfinál 575 frt 42 kr.; ellenben a’ legfiata­labb férfi- ’s ehhez elfogadható legöregebb (40 é.) asszonynál 30 frt. 45 kr.; a’ legöregebb (65 é.) asszony- és ehhez elfo­gadható legfiatalabb (45 é.) férfinál 31 frt. 28 kr.; végre a’ legö­regebb (70 é.) férfi­ ’s legöregebb (65 é.) asszonynál 180 frt. 5­9 kr. — mind pengőben értve. Ha nőtelen férfi lép az intézetbe, a’ legfiatalabb (15 é.) asszony’ életkorával tétetik arányba, mert tetszése szerint házasodhatik. Vannak azonban bizonyos, meg­határozott, össze nem illő ’s el nem fogadható életkorok, mellyek­­nek az intézet elzáratik, u. m. 15—19 éves asszony- és 56 ’s több éves férfinak, 20—24 éves asszony- és 61 ’s több éves fér­finak, 25—29 éves asszony- és 66 ’s több éves férfinak; vagy 47 ’s több éves asszony- és nála 22 évvel fiatalabb férfinak. Továbbá ez intézetbe léphetésből kizáratnak a’ katonák, kik há­borúba tartoznak menni, végre a’ tengeri hajósok. A’ beteendő tőkepénzt az intézetbe lépéskor azonnal le kell fizetni; de ha ez a’ fölvett tagnak terhesen esnék, kérelmére megengedtetik, hogy a’ beteendő tőkepénznek csak egy hatod részét fizesse ki azonnal, vagyis fölvétetése’ napjától számlált három hónap alatt, a’ maradék pedig 12 egyenlő részekre oszt­va ’s a’ fölvétetés’ napjától 6 pcenttel kamatosítva a’ következő 12 évnegyedben fizetgettessék le, a' maradékért mindig előre lete­tetvén a' 6­0 centes kamat. Ezen tőkepénzen kívül minden tag az intézetbe lépése’ nap­jától fogva egészen élte’ fogytáig tartozik évenkint fizetni kamat­ját azon évpénznek, mellyel feleségét vagy gyermekeit biztosítja. Három rendbeliek pedig az évpénzek: 600 forintosak, 300 frtosak, és 130 frtosak pengő pénzben, három ezüst húszast számlálva egy forintra. Az első rendbeli évpénz’ kamatjául kell évenkint 32 pengő forintot fizetni, a’ második rendbeliéül 16 frt., a’ harmadik rendbeliéül 8 frt. E’ kamatfizetések szinte év­­negyedenkinti osztalékokban ’s előre történnek. Az első évne­­gyedi osztalék’ fizetésére 3 hónapi időköz engedtetik. Egyébiránt tetszésükre hagyatik a’ tagoknak, fél, egész, sőt több évre is egyszerre fizetni, ha ez nekik könnyebbségükre lenne, llogy az özvegyek és árvák évpénzre tarthassanak számot, főleg az kívántatik meg, hogy a’ férj ’s illetőleg atya legalább három egész évig mint tagja az intézetnek élt legyen. Férjük’ ’s illetőleg atyjok’ halála után csak azon özvegyek és árvák tarthatnak évpénzre számot, kik végett az intézetbe lépés történt. Tehát ha valamellyik tag, felesége meghalván, újra házasodnék, ezen utóbbi felesége s ettől nemzeti gyermekei

Next