Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-19 / 66. szám

Pozsonyban* Alapító és szerkeszti Orosz József* — Nyomtatja Schmid Antal. 528 527 alá vinni, a’ monostorszegi toroki mostani vizszekrényt negyven forgó kövű malommá változtatni,­­s melléje uj vizszekrényt épí­teni, mellynek feneke két öllel alább lenne a­ mostani legkisebb víznél, ’s még egy kisebb vizmérséklő rekesz kívántatik. A’ töb­bi vizszekrényeket megszüntetvén, ezeknek anyagjából kikerül a’ monostorszegi toldalék uj vizszekrény’ építése. A’ malom min­den uj költségnek kamatját­ födözni fogja jövedelmével. Mivel az eset itt a’ Dunából a’ Tiszába kevés, teh­át egy toroki vizosztó elegendő. A’ bácsi csatornát az is hathatósan javítná, ha Tisza- Földvártól, vagyis a’ csatorna* tövétől, legrövidebb uton egy ál­lóvizű, körítő-csatorna építtetnék a’ Bege-csatornába, akkor min­den hajók a’ Drávába menetükkor a’ bácsi csatornán mennének által, mellynek mind az alsó vidékre , mind a’ drávai hajózásra nézve csak óhajtani kell fönmaradását és dolgozni minél előbb jó karba visszatételén. Ezt a’ csatornára nézve a’ nevekedő ve­szedelem parancsolja. Ezen előadott nézetemmel is megmutatom , hogy e’ díszes hazai vállalatnak fenmaradását nálamnál senki lelkesebben nem óhajtja; de azért egy másik, még nagyobb, még hasznosabb ha­sonló intézetnek javaslatát tudom, hogy a’ tisztelt bácsi csatornát társaság rész néven nem veszi, méltán nem veheti. A’ bácsi hajózó-társaságnak Bécsben 1796. évben kiadott programmája szerint a’ bácsi csatorna’ hossza 14­ 2 mérföld, az egész kerülés’ hosza, melly a’ csatornával elmetszetik, 40 mér­föld , ’s igy rövidít 25 mérföldnyi járást a’ csatorna. A’ pest­csongrádi csatorna’ hossza nyolczvan öt ezer ötszáz. (85,500) bécsi ölnyi vagyis 211/2 mérföld. Csongrádtól a’ bácsi csatornán által Pestig a’ tiszai és dunai vizűt’ hossza teszen 761/(2 posta­­mértföldet, lehúzván ebből a' csatorna’ hosszát, marad 55 mértföld tiszta rövidített út a* csatorna által. Ez nagy, méltánylandó kincs. Ha pedig a’ hajók a’ bácsi csatornán nem mehetnének, akkor maég 40 mérfölddel több volna a’ kerülés; és igy a’ pest-cson­grádi csatorna akkor tisztán rövidítne 95 postamérföldet. A’ vizi technicábani hátralétünknek egy szomorú képét zárja élőnkbe az a’ körülmény, hogy jeges telít hazánkban még ekko­­rig hajókikötő-hely nem létezik. Idei febr. 15-én Győrnél össze­zúzott a’jég 17 nagy hajót, és sok malmot tönkre tett. De ezen országos magyar csatorna hazánkban a’ valaha lehető országos legnagyobb ’s legbátorságosb hajókikötő-helyet is fogja adni az egész ország’ minden hajóinak télen által, és a’ jeges árvíz ellen. Ide mint enyhelybe vonhatják magokat körül a’ dunai és tiszai ha­jós malmok is, a’ nélkül hogy akkor ezeket a’ jég miatt szétbon­tani kellene, mint a’ mostani nyomorban. Azon ritka jó tulajdon­sággal bir ezen nagy csatorna, mint kikötő-hely, hogy a’ legszá­razabb ősszel és folyóink’ legkisebb vízállásakor is bátorságos ki- és bejárást enged vizosztója’ erejénél fogva mind a’ hajóknak mind a’ malmoknak. Teres állását pedig mutatja az, hogy a’ csa­torna’ vizének szélessége 12 öl, a’ csatorna’ hossza 211/9 mér­föld , ’s hajókikötőnek tulajdonsági szerint úgy részen készítve, hogy ennek szélén egész évben hajókat és hajós malmokat lehes­sen, mint alkalmas épitő-udvarban, építeni. A’ hajóknak és mal­moknak mind építése, mind télen önzése sok pénzt járat a’ csator­na’ vidékén, ’s itt a’ népnek különféle keresetet ad, ugyszinte ez által a’ társaságnak jövedelmét neveli. Hazánknak első kereskedővárosát, mellynek technicai, kézi­­mesterségi és kereskedési haladásunk sokat köszönhet, Pestet, egy igen aggodalmas baj szokta évenkint érni. Ez a’ föld alatt szivárgó viz a’ Dunából, és az utczai, konyhabeli viz, és még más viz, mellyel a’ Duna’ visszanyom. Az utczai földalatti csa­tornák’ torkait a’ Duna-parton bezárni, csak hiba-palástoló, ’s mind e’ mellett költséges gát a’ rész ellen, és csak azon ritka tetben használ, ha a’ Duna kevés ideig tartja vizének magas ál­lását, vagy ha azon idő alatt, miglen a’ csatornák zárva tartat­nak, hó- vagy esővíz nem jön össze, de mi a’ Dunát neveli (a’ vizes idő), az neveli az utczai csatornák’ belső vizét is, azért a’ csatornák’ bezárása bizonytalan orvoslása a’ résznak, melly nyo­masztólag a’ város’ legjövedelnesebb részének pinczéit, földalatti boltjait, épületeinek alapjait tetemesen rontja. Már pedig kereske­dővárosban sok olly portékát kell árulni, mellyeket földalatti bol­tokban lehet tartani, de ezektől olly csapás által elijesztetnek a’ haszonbérlők, vagy igen keveset fizetnek azokért. Pest váro» kényelmi ’s pénzbeli száz ezrekkel többet fog érni, ha illyen ín­ségtől megszabadulhat; a’ mi legolcsóbban és legbizonyosabban csak ezen Duna- ’s Tisza-közi csatorna által létesíthető olly mó­don, hogy mind a’ szivárgó vizek’ csatornái a’ városból egy fő csatorna által, mind a’ városon kivül a’ Rákosról jövő vidéki vi­zeknek fölfogó (Auffang-Canal) elkerülhettem!! szükséges csator­nája csak ezen duna-tiszai csatornába eresztethetik szélirányosan, mint alacsony vizállást tartó elfog­adó vizágyba (recipiens). Ezen elv csak a’ városi szivárgó vizeket illeti, mert a’ dunai özön ellen csak a’ Dunának szabályozása adhat kereskedő fővárosunknak jö­vendőre bizonyos óralmat. Ezen Duna- ’s Tisza-közi csatorna a’ technicai munkáknak is központosítását foglalja egybe, és a’ törvényben kijelölt vonalak­nak is főrészét teszi, nevezet szerint: Pestről Zimonyig, Pestről Galliczi a’ határszéléig, Pestről Erdélyig Kolozsvár felé, és Pest­ről Erdélyig Nagy-Szeben felé. Ez­ekért a’ társaság elsőnek válassza ezen csatornát a’ mun­kába vételre, olly bizonyos föltétel alatt, hogy mihelyt ez Pesttől Csongrádig elkészülend, azonnal a’ szegedi vonalba fog a’ társa­ság kezdeni; ez is kész lévéni, tüszint munkába veszi az izsáki vonalt; valamint máshol is dolgoztatni fog a’ körülmények’ ki­fejlődése szerint. Ezen munkarendnek oka ez, mivel Pesttől Ko­lozsvárig törvény szerint kijelölt vonalt nagy érdekei végett vá­lasztván elsőnek a’ társaság, ez pedig Csongrádnál vághatja leg­közelebb a’ Tiszát és legrövidebben a’ természeti akadályok között lehető terv szerint. Azonban addig is, miglen a’ szegedi vonal el­készülne, Szeged városból ’s a’ Marosból a’ hajók kevés kerülés­sel Csongrádra, innen Pestre utazhatnak; ezen kerülés teszen négy mérföldet a’ szegedi vonalhoz képest; ha pedig Szolnokból alá jövő vagy Pestről a’Tiszán fölfelé utazó hajóknak Szeged város alá kellene kerülniük, ezen kerülés tenne 12 mértföldet Csongrád­­hoz képest. Innen lehet igaz okát látni a’ csongrádi Tiszába lövel­­lésnek, és hogy ezen csatorna miért vétetik elsőben is munkába; el lehet pedig hat év alatt tökéletesen készít ki ezen darabot. Dol­gozni minden vármegyében egyszerre lehet az egészen, úgymint: Zala, Somogy, Veszprém, Tolna, Pest, Csongrád, Heves, Békés, Arad, Bihar és Szat­már vármegyékben. Itt Pest vármegyében évenkint négy­ezer (4000) embert állíthatni munkába, hat évig Pestről Csongrádig, többi vármegyékben pedig évenkint ezer mun­kással tiz esztendő alatt az egész tervet végre lehet hajtani. Ma­gyarországnak, sőt az egész cs. kir. birodalom belső kereskedé­sének uj életre hozatával és számíthatlan javak’ megszerzésével, mind uj föld’ nyeresége, mind a’ már használt telkek’ becsének m­ég egyszer nagyobbra emelése végett. Most van ideje ezen dicső tárgy’ kezdetének (vagy most, vagy századok után), mivel a’sárvizi, kaposvizi, balatoni, zalavizi, körös- és berettyóvizi társaságok még­ fönállanak, ’s ezen társa­ságoknak értelmes és tapasztalt intéző tagjai még élnek, és a’ t. vármegyék’ ’s társaságok’ bizodalmát bírják. Kiváltképen pedig­ azon okból halasztani kár volna, mivel a’ munkasor a’ Fekete- és Sebeskörösre ’s Berettyó vizére már reá kerül, ’s igy itten ezen hajókázó-csatorna’ terve által sok munka ’s költség fog kiméltet­­ni a’ kiszárításra nézve, ha ennek planuma összefoglaltatik ezen hajózórtervvel, melly­­egyszersmind legtökéletesebb ’s legolcsóbb szállítást adand, mivel viz-félreszorító (derivatio) rendszert követ. / ■ Figyeln­­entetés. T. ez. Vásárhelyi Pál mérnök urnak számolásai, mely­ikeket a’ Duna- ’s Tisza-közti hajózható új csatorna’ tervé­ről a* Fegyelmező folyó évi oldik számában, az 514 516 szeleteken, hirdetett, meg fognak hiteles mérésekből czá­­foltatni, mihelyt ezt az alakulandó végrehajtó részvényes- , társasági alapítói szükségesnek találandják. Erre tisztelve figyelmeztetem kedves Hazánkat. Pozsony, aug. 14. 1839. Beszédes József.

Next