Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-19 / 66. szám
Pozsonyban* Alapító és szerkeszti Orosz József* — Nyomtatja Schmid Antal. 528 527 alá vinni, a’ monostorszegi toroki mostani vizszekrényt negyven forgó kövű malommá változtatni,s melléje uj vizszekrényt építeni, mellynek feneke két öllel alább lenne a mostani legkisebb víznél, ’s még egy kisebb vizmérséklő rekesz kívántatik. A’ többi vizszekrényeket megszüntetvén, ezeknek anyagjából kikerül a’ monostorszegi toldalék uj vizszekrény’ építése. A’ malom minden uj költségnek kamatját födözni fogja jövedelmével. Mivel az eset itt a’ Dunából a’ Tiszába kevés, tehát egy toroki vizosztó elegendő. A’ bácsi csatornát az is hathatósan javítná, ha Tisza- Földvártól, vagyis a’ csatorna* tövétől, legrövidebb uton egy állóvizű, körítő-csatorna építtetnék a’ Bege-csatornába, akkor minden hajók a’ Drávába menetükkor a’ bácsi csatornán mennének által, mellynek mind az alsó vidékre , mind a’ drávai hajózásra nézve csak óhajtani kell fönmaradását és dolgozni minél előbb jó karba visszatételén. Ezt a’ csatornára nézve a’ nevekedő veszedelem parancsolja. Ezen előadott nézetemmel is megmutatom , hogy e’ díszes hazai vállalatnak fenmaradását nálamnál senki lelkesebben nem óhajtja; de azért egy másik, még nagyobb, még hasznosabb hasonló intézetnek javaslatát tudom, hogy a’ tisztelt bácsi csatornát társaság rész néven nem veszi, méltán nem veheti. A’ bácsi hajózó-társaságnak Bécsben 1796. évben kiadott programmája szerint a’ bácsi csatorna’ hossza 14 2 mérföld, az egész kerülés’ hosza, melly a’ csatornával elmetszetik, 40 mérföld , ’s igy rövidít 25 mérföldnyi járást a’ csatorna. A’ pestcsongrádi csatorna’ hossza nyolczvan öt ezer ötszáz. (85,500) bécsi ölnyi vagyis 211/2 mérföld. Csongrádtól a’ bácsi csatornán által Pestig a’ tiszai és dunai vizűt’ hossza teszen 761/(2 postamértföldet, lehúzván ebből a' csatorna’ hosszát, marad 55 mértföld tiszta rövidített út a* csatorna által. Ez nagy, méltánylandó kincs. Ha pedig a’ hajók a’ bácsi csatornán nem mehetnének, akkor maég 40 mérfölddel több volna a’ kerülés; és igy a’ pest-csongrádi csatorna akkor tisztán rövidítne 95 postamérföldet. A’ vizi technicábani hátralétünknek egy szomorú képét zárja élőnkbe az a’ körülmény, hogy jeges telít hazánkban még ekkorig hajókikötő-hely nem létezik. Idei febr. 15-én Győrnél összezúzott a’jég 17 nagy hajót, és sok malmot tönkre tett. De ezen országos magyar csatorna hazánkban a’ valaha lehető országos legnagyobb ’s legbátorságosb hajókikötő-helyet is fogja adni az egész ország’ minden hajóinak télen által, és a’ jeges árvíz ellen. Ide mint enyhelybe vonhatják magokat körül a’ dunai és tiszai hajós malmok is, a’ nélkül hogy akkor ezeket a’ jég miatt szétbontani kellene, mint a’ mostani nyomorban. Azon ritka jó tulajdonsággal bir ezen nagy csatorna, mint kikötő-hely, hogy a’ legszárazabb ősszel és folyóink’ legkisebb vízállásakor is bátorságos ki- és bejárást enged vizosztója’ erejénél fogva mind a’ hajóknak mind a’ malmoknak. Teres állását pedig mutatja az, hogy a’ csatorna’ vizének szélessége 12 öl, a’ csatorna’ hossza 211/9 mérföld , ’s hajókikötőnek tulajdonsági szerint úgy részen készítve, hogy ennek szélén egész évben hajókat és hajós malmokat lehessen, mint alkalmas épitő-udvarban, építeni. A’ hajóknak és malmoknak mind építése, mind télen önzése sok pénzt járat a’ csatorna’ vidékén, ’s itt a’ népnek különféle keresetet ad, ugyszinte ez által a’ társaságnak jövedelmét neveli. Hazánknak első kereskedővárosát, mellynek technicai, kézimesterségi és kereskedési haladásunk sokat köszönhet, Pestet, egy igen aggodalmas baj szokta évenkint érni. Ez a’ föld alatt szivárgó viz a’ Dunából, és az utczai, konyhabeli viz, és még más viz, mellyel a’ Duna’ visszanyom. Az utczai földalatti csatornák’ torkait a’ Duna-parton bezárni, csak hiba-palástoló, ’s mind e’ mellett költséges gát a’ rész ellen, és csak azon ritka tetben használ, ha a’ Duna kevés ideig tartja vizének magas állását, vagy ha azon idő alatt, miglen a’ csatornák zárva tartatnak, hó- vagy esővíz nem jön össze, de mi a’ Dunát neveli (a’ vizes idő), az neveli az utczai csatornák’ belső vizét is, azért a’ csatornák’ bezárása bizonytalan orvoslása a’ résznak, melly nyomasztólag a’ város’ legjövedelnesebb részének pinczéit, földalatti boltjait, épületeinek alapjait tetemesen rontja. Már pedig kereskedővárosban sok olly portékát kell árulni, mellyeket földalatti boltokban lehet tartani, de ezektől olly csapás által elijesztetnek a’ haszonbérlők, vagy igen keveset fizetnek azokért. Pest váro» kényelmi ’s pénzbeli száz ezrekkel többet fog érni, ha illyen ínségtől megszabadulhat; a’ mi legolcsóbban és legbizonyosabban csak ezen Duna- ’s Tisza-közi csatorna által létesíthető olly módon, hogy mind a’ szivárgó vizek’ csatornái a’ városból egy fő csatorna által, mind a’ városon kivül a’ Rákosról jövő vidéki vizeknek fölfogó (Auffang-Canal) elkerülhettem!! szükséges csatornája csak ezen duna-tiszai csatornába eresztethetik szélirányosan, mint alacsony vizállást tartó elfogadó vizágyba (recipiens). Ezen elv csak a’ városi szivárgó vizeket illeti, mert a’ dunai özön ellen csak a’ Dunának szabályozása adhat kereskedő fővárosunknak jövendőre bizonyos óralmat. Ezen Duna- ’s Tisza-közi csatorna a’ technicai munkáknak is központosítását foglalja egybe, és a’ törvényben kijelölt vonalaknak is főrészét teszi, nevezet szerint: Pestről Zimonyig, Pestről Galliczi a’ határszéléig, Pestről Erdélyig Kolozsvár felé, és Pestről Erdélyig Nagy-Szeben felé. Ezekért a’ társaság elsőnek válassza ezen csatornát a’ munkába vételre, olly bizonyos föltétel alatt, hogy mihelyt ez Pesttől Csongrádig elkészülend, azonnal a’ szegedi vonalba fog a’ társaság kezdeni; ez is kész lévéni, tüszint munkába veszi az izsáki vonalt; valamint máshol is dolgoztatni fog a’ körülmények’ kifejlődése szerint. Ezen munkarendnek oka ez, mivel Pesttől Kolozsvárig törvény szerint kijelölt vonalt nagy érdekei végett választván elsőnek a’ társaság, ez pedig Csongrádnál vághatja legközelebb a’ Tiszát és legrövidebben a’ természeti akadályok között lehető terv szerint. Azonban addig is, miglen a’ szegedi vonal elkészülne, Szeged városból ’s a’ Marosból a’ hajók kevés kerüléssel Csongrádra, innen Pestre utazhatnak; ezen kerülés teszen négy mérföldet a’ szegedi vonalhoz képest; ha pedig Szolnokból alá jövő vagy Pestről a’Tiszán fölfelé utazó hajóknak Szeged város alá kellene kerülniük, ezen kerülés tenne 12 mértföldet Csongrádhoz képest. Innen lehet igaz okát látni a’ csongrádi Tiszába lövellésnek, és hogy ezen csatorna miért vétetik elsőben is munkába; el lehet pedig hat év alatt tökéletesen készít ki ezen darabot. Dolgozni minden vármegyében egyszerre lehet az egészen, úgymint: Zala, Somogy, Veszprém, Tolna, Pest, Csongrád, Heves, Békés, Arad, Bihar és Szatmár vármegyékben. Itt Pest vármegyében évenkint négyezer (4000) embert állíthatni munkába, hat évig Pestről Csongrádig, többi vármegyékben pedig évenkint ezer munkással tiz esztendő alatt az egész tervet végre lehet hajtani. Magyarországnak, sőt az egész cs. kir. birodalom belső kereskedésének uj életre hozatával és számíthatlan javak’ megszerzésével, mind uj föld’ nyeresége, mind a’ már használt telkek’ becsének még egyszer nagyobbra emelése végett. Most van ideje ezen dicső tárgy’ kezdetének (vagy most, vagy századok után), mivel a’sárvizi, kaposvizi, balatoni, zalavizi, körös- és berettyóvizi társaságok még fönállanak, ’s ezen társaságoknak értelmes és tapasztalt intéző tagjai még élnek, és a’ t. vármegyék’ ’s társaságok’ bizodalmát bírják. Kiváltképen pedig azon okból halasztani kár volna, mivel a’ munkasor a’ Fekete- és Sebeskörösre ’s Berettyó vizére már reá kerül, ’s igy itten ezen hajókázó-csatorna’ terve által sok munka ’s költség fog kiméltetni a’ kiszárításra nézve, ha ennek planuma összefoglaltatik ezen hajózórtervvel, mellyegyszersmind legtökéletesebb ’s legolcsóbb szállítást adand, mivel viz-félreszorító (derivatio) rendszert követ. / ■ Figyelnentetés. T. ez. Vásárhelyi Pál mérnök urnak számolásai, melyikeket a’ Duna- ’s Tisza-közti hajózható új csatorna’ tervéről a* Fegyelmező folyó évi oldik számában, az 514 516 szeleteken, hirdetett, meg fognak hiteles mérésekből czáfoltatni, mihelyt ezt az alakulandó végrehajtó részvényes- , társasági alapítói szükségesnek találandják. Erre tisztelve figyelmeztetem kedves Hazánkat. Pozsony, aug. 14. 1839. Beszédes József.