Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-16 / 31. szám

SZÁZADUNK 31. szám. Harmadik esztendei folyamat 1840. Április­ 16. ti Statisticai adatok Arad városáról, f­ő­l­e­g k­e­r­es­k­e­dési t­ek­i­n­t­e­t­b­e­n. Át kezdi látni közönségünk a’ statisticai adatoknak minden tekintetben nagy fontosságát, ’s ennek tulajdonítható, hogy kü­lönnemű lapjainkban gyakortabb is közöltésnek. Az országok sok tekintetben egy géphez hasonlíthatók, mellynek rendes működése csak úgy eszközölhető, ha nem csak dologhoz értők által alkotta­­k, hanem folyvást illyenek’ felügyelése alatt meg is marad. Valamint tehát az egésznek, úgy egyes részeknek is pontos ismerete kívántatik. E’ nélkül, az országokra néz­ve, nincs nemzeti élet, nincs nemzet-ismeret, nincs hazai tudományosság; mert csak a’ statisticai adatok ismertethetnék meg velünk nemzeti benső ’s kiható erőnket, szorgalmunk, értelmi fejlettségünk, erkölcsi állapotunk, szóval: nemzeti té­telünknek minőség­ fokát. ’S milly üdvös dolog ezeket ismerni ! Tagadhatlan, hogy csak az ismert bajokat orvosolhatni, ’s hogy csak az ismert jólét keltheti fel bennünk az elégedett­ség’ , a’ boldogság’ érzetét. Azonban ha csupa tudományossági szempontból tekintjük is az illyféle adatok’ közzétételét, lehet­­len azok’ becséről meg nem győződnünk, elgondolván, milly nyomás, milly kedves dolog előttünk, ha egy pár század előtti illyféle adatok kerülnek kezünkbe. ’S valljon nem jövendőnek e ismét századok e’ mostanikor’ nyomába ? ’S nem lesznek e az utókor előtt szintolly kedvesek a’ jelen időszak’ közlemé­ny­­ is ? De a’ dologra ! Arad városa’ népessége 25 ezer lakost számlálván, a’ kö­zel , alig egy órányi távolságra fekvő mezővárosokkal és hely­ségekkel majd 100 ezerre emeltetik, a’ vízzel bővelkedő ’s hajózható Maros folyóvíz mellett. Ugyanezen folyó által for­mált félszigeten épült hasonnevű várának, valamint is Uj-Arad mező­ városnak átellenében fekvén, egy a’ földképre vetendő pillanat szerint, majdnem közepében lenni szemléltetik Al- Mag­yarország’ részének , melly egy részről a’ Körösök , más részről a’ Tisza és Duna folyók között fekszik, tőle kevés tá­volságra találtatván .Szeged, Temesvár, Lugos, Lippa, Makó, Csanád, Békés, Gyula és Nagyvárad, mindannyi kereskedő­­helyek. A’ helybeli kereskedés pedig annyival jobban emel­kedik, mivel újabb időben a’ Maros folyóvíznek kanyarulatai átvágattak, és a’ már ennekelőtte is nagy fokon volt erdélyi kereskedésnek még nagyobb könyebbítés nyujtatott; hason­lóképen a’ csinált utak tek,­ns Arad vgyének minden részei­ben elágaztattak , melly utak szakadatlanul legjobb állapotban tartatnak­­, ezek által a’ kereskedési közlekedés elösegíttetik, és azokon a’ transito-kereskedés Aradon által a’ szomszéd te­­mesi Bánság és Erdélyország felé vitetik. Méltó figyelmet érdemel városunk’ kereskedési viszonyai­nak kellő felfogása tekintetéből még az újabb időben b. Si­ut által fölállított dohány-beváltó hivatal is, hova közel 80,000 mázsa dohány szállíttatik a’ legkülönneműbb vidékről, melly­nek ára nem kissé mozdítja elő az annyira szükséges pénzfor­gást, és számtalan dohánytermesztőnek érdekeit csatolja váro­sunkhoz. Kicsekhetik ezenfelül Arad városa még 4 olly nagy­kereskedővel is, kik legnagyobb élénkséggel űzik távol össze­köttetésű kereskedésüket , van egyszersmind szoros­ viszonya különnemű 20 ollyan bel- és külföldi gyámokkal, kik országos vasárainkon mindenkor megjelennek ,s nem csak áruczikkelyeik, hanem váltó-kereskedések által is nagyszerüsítik sokadalmain­­kat. Ezenkívül nevezetes transito-kereskedés gyakoroltatik oláhországi és serbiai sertésekkel, sőt ezek a Maros­ partján ezer darabonkint hizlaltatnak is, mint legalkalmatosabb helyen. Arad városa továbbá az Erdélyország és Maros menti er­dős tájékokból a’ Maros folyóvizén leszállított tutaj és ölfák­kal való kereskedésnek fő helye. Világszerte híres az itteni liszt- és borkereskedés is. — Hogy e’ város a’ hon’ alföldének legnevezetesebb kereskedési helyei’ egyike, már azon körrül­­ményből is kitűnik, hogy az újabb statistics szerint országos vásárai hazánkban a’ harmadik helyen állanak. Ide számíthatók szinte az igen nevezetes szabadítékos marha­ vásárral egybe­kötött heti vásárok is. A’természet,ipar és művészi terményekkel a’helyben levő kereskedési mozgás és az általa forgásba tett pénznek soka­sága, a’ vitt könyvek’ hiteles kivonata szerint következő: Kü­lönféle termesztményekben 9,827,900 fit.; mindenféle mar­ha-kereskedésben 1,745,972 frt.; fűszerárukban 201,000 frt.; vásárosi portékákban 115,000 frt.; szövet-portékáknak részes kereskedésében 150,000 frt. ; arany és drágasági portékák­ban 68,000 frt.; üveg és kőedényekkel való kereskedésben 62,660 frt. ; nagykereskedésben 1,000,009 frt.; liszt-keres­kedésben 1,277,120 frt; fakereskedésben 349,000; asztalos­, helyben készített enyv 19,200 frt.; nyers hal 100,000 frt.; köröm és szarvak általában 200,000; borjú-, juh-, tehén-, ökör- és ló­bőrökben 600,000; itt készített keményítő 7,000; úgynevezett erdélyi készítmény portékákban 100,000; kiké­szített bőrökben 350,000; kisebb mértékbeni só­árulásban 77,200; égett téglák 201,090; oltatlan mész 45,000; min­dennapi élelemszerekben 198,803; dió és egyéb nemes fák­ban 6,000; nürnbergi galantem- és színöntői portékákban 20,000; áru-küldésekben, szállításokban 10,000; a’helyben lévő két könyvnyomtató intézet’ keresménye 5,000 ; gyorsko­csizás után 6,000; vizi szállítványban 30,000; az országos vásárok’ alkalmával forgásban lévő pénzmennyiség 3,685,190; a’heti vásárok’ alkalmával pedig 2,032,780; végre a’ helybeli művészeknek, elöljáróiktól nyert tudósítása szerint, a’ köztük forgásban lévő pénzmenynyiség tétethetik 1,222,000-re. — Ezen kimutatásból tehát kisül, hogy az adás-vevés által forgás­ba tett pénznek mennyisége esztendőnkint felrúg 25,081,825 forintra. Ezen nevezetes kereskedés ugyan többnyire eredetét ezen szabad királyi városnak alkalmas és mintegy közös kereskedés­nek kitűzött fekvésében veszi, — de még inkább előmozdítta­­tott e’ kereskedés a’ helybeli lakosok által, kik sajátiságuk és becsületük mellett összekötött kereskedési szellemmel, és min­den országokra kiterjesztett legjobb hitellel dicsekesznek. Mert nem csak hogy a’ helybeli lakosok elégséges, sőt bő kereske­dői értékkel, de még nevezetes ingatlan, tűzkarmentett, s nagy mértékben a’ helybeli lakosok által az előkerült tűzi ve­szedelmeknél elszántan ótalmazott vagyonnal is bírnak.­­ A helybeli lakosoknak szorgalmatos volta és becsületes charac­­tere onnét is kiviláglik, hogy igen ritkán lehet vagyonbeli bukásokról hallani. Továbbá Arad’ lakosai’ szellemének, és ez által ezélbavett, egyedül ön­atlakozások után alapult köz­intéz

Next