Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-16 / 31. szám
SZÁZADUNK 31. szám. Harmadik esztendei folyamat 1840. Április 16. ti Statisticai adatok Arad városáról, főleg kereskedési tekintetben. Át kezdi látni közönségünk a’ statisticai adatoknak minden tekintetben nagy fontosságát, ’s ennek tulajdonítható, hogy különnemű lapjainkban gyakortabb is közöltésnek. Az országok sok tekintetben egy géphez hasonlíthatók, mellynek rendes működése csak úgy eszközölhető, ha nem csak dologhoz értők által alkottak, hanem folyvást illyenek’ felügyelése alatt meg is marad. Valamint tehát az egésznek, úgy egyes részeknek is pontos ismerete kívántatik. E’ nélkül, az országokra nézve, nincs nemzeti élet, nincs nemzet-ismeret, nincs hazai tudományosság; mert csak a’ statisticai adatok ismertethetnék meg velünk nemzeti benső ’s kiható erőnket, szorgalmunk, értelmi fejlettségünk, erkölcsi állapotunk, szóval: nemzeti tételünknek minőség fokát. ’S milly üdvös dolog ezeket ismerni ! Tagadhatlan, hogy csak az ismert bajokat orvosolhatni, ’s hogy csak az ismert jólét keltheti fel bennünk az elégedettség’ , a’ boldogság’ érzetét. Azonban ha csupa tudományossági szempontból tekintjük is az illyféle adatok’ közzétételét, lehetlen azok’ becséről meg nem győződnünk, elgondolván, milly nyomás, milly kedves dolog előttünk, ha egy pár század előtti illyféle adatok kerülnek kezünkbe. ’S valljon nem jövendőnek e ismét századok e’ mostanikor’ nyomába ? ’S nem lesznek e az utókor előtt szintolly kedvesek a’ jelen időszak’ közlemény is ? De a’ dologra ! Arad városa’ népessége 25 ezer lakost számlálván, a’ közel , alig egy órányi távolságra fekvő mezővárosokkal és helységekkel majd 100 ezerre emeltetik, a’ vízzel bővelkedő ’s hajózható Maros folyóvíz mellett. Ugyanezen folyó által formált félszigeten épült hasonnevű várának, valamint is Uj-Arad mező városnak átellenében fekvén, egy a’ földképre vetendő pillanat szerint, majdnem közepében lenni szemléltetik Al- Magyarország’ részének , melly egy részről a’ Körösök , más részről a’ Tisza és Duna folyók között fekszik, tőle kevés távolságra találtatván .Szeged, Temesvár, Lugos, Lippa, Makó, Csanád, Békés, Gyula és Nagyvárad, mindannyi kereskedőhelyek. A’ helybeli kereskedés pedig annyival jobban emelkedik, mivel újabb időben a’ Maros folyóvíznek kanyarulatai átvágattak, és a’ már ennekelőtte is nagy fokon volt erdélyi kereskedésnek még nagyobb könyebbítés nyujtatott; hasonlóképen a’ csinált utak tek,ns Arad vgyének minden részeiben elágaztattak , melly utak szakadatlanul legjobb állapotban tartatnak, ezek által a’ kereskedési közlekedés elösegíttetik, és azokon a’ transito-kereskedés Aradon által a’ szomszéd temesi Bánság és Erdélyország felé vitetik. Méltó figyelmet érdemel városunk’ kereskedési viszonyainak kellő felfogása tekintetéből még az újabb időben b. Siut által fölállított dohány-beváltó hivatal is, hova közel 80,000 mázsa dohány szállíttatik a’ legkülönneműbb vidékről, mellynek ára nem kissé mozdítja elő az annyira szükséges pénzforgást, és számtalan dohánytermesztőnek érdekeit csatolja városunkhoz. Kicsekhetik ezenfelül Arad városa még 4 olly nagykereskedővel is, kik legnagyobb élénkséggel űzik távol összeköttetésű kereskedésüket , van egyszersmind szoros viszonya különnemű 20 ollyan bel- és külföldi gyámokkal, kik országos vasárainkon mindenkor megjelennek ,s nem csak áruczikkelyeik, hanem váltó-kereskedések által is nagyszerüsítik sokadalmainkat. Ezenkívül nevezetes transito-kereskedés gyakoroltatik oláhországi és serbiai sertésekkel, sőt ezek a Maros partján ezer darabonkint hizlaltatnak is, mint legalkalmatosabb helyen. Arad városa továbbá az Erdélyország és Maros menti erdős tájékokból a’ Maros folyóvizén leszállított tutaj és ölfákkal való kereskedésnek fő helye. Világszerte híres az itteni liszt- és borkereskedés is. — Hogy e’ város a’ hon’ alföldének legnevezetesebb kereskedési helyei’ egyike, már azon körrülményből is kitűnik, hogy az újabb statistics szerint országos vásárai hazánkban a’ harmadik helyen állanak. Ide számíthatók szinte az igen nevezetes szabadítékos marha vásárral egybekötött heti vásárok is. A’természet,ipar és művészi terményekkel a’helyben levő kereskedési mozgás és az általa forgásba tett pénznek sokasága, a’ vitt könyvek’ hiteles kivonata szerint következő: Különféle termesztményekben 9,827,900 fit.; mindenféle marha-kereskedésben 1,745,972 frt.; fűszerárukban 201,000 frt.; vásárosi portékákban 115,000 frt.; szövet-portékáknak részes kereskedésében 150,000 frt. ; arany és drágasági portékákban 68,000 frt.; üveg és kőedényekkel való kereskedésben 62,660 frt. ; nagykereskedésben 1,000,009 frt.; liszt-kereskedésben 1,277,120 frt; fakereskedésben 349,000; asztalos, helyben készített enyv 19,200 frt.; nyers hal 100,000 frt.; köröm és szarvak általában 200,000; borjú-, juh-, tehén-, ökör- és lóbőrökben 600,000; itt készített keményítő 7,000; úgynevezett erdélyi készítmény portékákban 100,000; kikészített bőrökben 350,000; kisebb mértékbeni sóárulásban 77,200; égett téglák 201,090; oltatlan mész 45,000; mindennapi élelemszerekben 198,803; dió és egyéb nemes fákban 6,000; nürnbergi galantem- és színöntői portékákban 20,000; áru-küldésekben, szállításokban 10,000; a’helyben lévő két könyvnyomtató intézet’ keresménye 5,000 ; gyorskocsizás után 6,000; vizi szállítványban 30,000; az országos vásárok’ alkalmával forgásban lévő pénzmennyiség 3,685,190; a’heti vásárok’ alkalmával pedig 2,032,780; végre a’ helybeli művészeknek, elöljáróiktól nyert tudósítása szerint, a’ köztük forgásban lévő pénzmenynyiség tétethetik 1,222,000-re. — Ezen kimutatásból tehát kisül, hogy az adás-vevés által forgásba tett pénznek mennyisége esztendőnkint felrúg 25,081,825 forintra. Ezen nevezetes kereskedés ugyan többnyire eredetét ezen szabad királyi városnak alkalmas és mintegy közös kereskedésnek kitűzött fekvésében veszi, — de még inkább előmozdíttatott e’ kereskedés a’ helybeli lakosok által, kik sajátiságuk és becsületük mellett összekötött kereskedési szellemmel, és minden országokra kiterjesztett legjobb hitellel dicsekesznek. Mert nem csak hogy a’ helybeli lakosok elégséges, sőt bő kereskedői értékkel, de még nevezetes ingatlan, tűzkarmentett, s nagy mértékben a’ helybeli lakosok által az előkerült tűzi veszedelmeknél elszántan ótalmazott vagyonnal is bírnak. A helybeli lakosoknak szorgalmatos volta és becsületes charactere onnét is kiviláglik, hogy igen ritkán lehet vagyonbeli bukásokról hallani. Továbbá Arad’ lakosai’ szellemének, és ez által ezélbavett, egyedül önatlakozások után alapult közintéz