Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-06-25 / 51. szám

_____________________________ I­I ■ I ,51* Szám* Harmadik esztendei folyamat 1840. •Ismítus’ 25. SZÁZADOER. A’ vallást anyanyelvert szükség taní­tani a’ népiskolákban. (Némi tekintettel Századunk’ i. e. 15dik számában megjelent figyel­meztető adatok­ra nyelvünk’ használtatása körül.) Nagyon örvendetes, szebb és boldogabb jövendőre mutató tünemény az, midőn valamelly országban, mellynek lakosi a vallás’, nyelv’ és népszokás” különbsége, mint megannyi közfalak által egymástól elválasztva, elidegenítve ’s több apróbb népcso­portokra feloszlatva lévén , olly törekvés támadt, melly az or­szág’ minden lakosinak valami nagy közérdek általi összefor­­rasztását, egy józan nemzetiség’ kifejlődését, a’ beleró’ és bel­­sólét’ emelését, és úgy kívülre is a’ művelt nemzetek’ sorába egy tiszteletet parancsoló álláspontnak kivívását czélba veszi. Ilyen örvendetes jelenleg édes magyar hazánk’azon törekvése, miszerint a’ magyar nyelvnek a’ hon’ minden lakosai közötti elterjesztése által kívánja kiegyengetni a’ különböző nyelv- és népszokásokból eredő , nemzeti erőt gyengítő, különbséget, ’s egy ugyanazon közérdek által tökéletesen eggyé olvasztott nemzetet képezni. — E’ dicső nemzeti törekvés’ józan meg­fontolása mellett azonban az általán­os nemzeti haladás’ minden barátjának önmagától kínálkozik azon már sokszor ugyan vi­tatott, de tökéletesen meg nem fejtett kérdés. Mint lehet a’ magyar haza’ külön ajkú lakosinak magyarosítását legsikere­sebben eszközleni úgy, hogy azáltal a’ nép a’ vallásbeli erkölcsi é s általányos polgári művelésben teendő haladásában semmikép ne akadályoztassék, ’s az ország a’ czélba vett erkölcsi ’s pol­gári művelésen alapuló nemzetiséget elérje ? Milly szépen lehet e’ pályán haladni rövid idő alatt is, ha minden túlzás, min­den ingerültség, minden erőltetés gondosan elmellőztetik, Nyit­­ra-Zerdahelyi Lörincz ur Századunk’ 28dik számában foglalt rövid, de igen velős javalatában Nyitra megye’ példájával bizo­­nyítá. ’S nagyon bölcsen történik, hogy mindenütt leginkább az ifjabb nemzedék’ vétetik tekintetbe, ’s ennek magyarosítása kü­lönösen az oskoláktól váratik. De nincs meghatározva ekkoráig is : hogyan kell ezen a’ hazára nézve olly fontos ügyet a’ német, tót, ’stb. népiskolákban legkönnyebb ’s legsikeresb módon elő­mozdítani? Közönségesen elismert dolog, hogy az iskoláknak mint minden művelés’ általányos hordozóinak ’s viselőinek, azok­nak kell lenniök a’ többször említett magyarosodás’ tekintetében is. De kell e a’ magyarosodásnak minden iskolában az által eszközöltetnie, hogy minden tudomány, tehát a’ vallástudomány is magyar nyelven taníttassék? Úgy hiszem, hogy minden, ki a’ dolgot igazán megfontolja, azt találandja, hogy azt a’ tót, német’stb. néposkolákban tenni nem lehet, ’s meg lesz győződ­ve a’ felől, hogy, ha csak a’ haza’ ’s minden egyes lakosinak legszentebb érdekeit veszélyeztetni nem akarjuk, a’ vallást a’ mostani körülményekhez képest, nem más, hanem minden nép­oskolában az ott divatozó anyanyelven kell tanítani. Kitetszik az a’ következőkből. Minden egyes emberben találkozik eredetileg olly érze­­mény, melly által már gyöngéd korában egy Istenség’­­s erköl­csi világrendének sejtésére vezettetik. Ezen érze­mény magát kezdetben ’s eredetileg valami homályos mozgás, vagy mozga­lomként jelenti az emberi kedélyben, ’s olly egyszerű, hogy fogalomat sem képez. Csak lassanként lehet azt kifejteni a’ nö­vendék gyermekben, felvilágosítani és vallásbeli ismeretre emel­ni az által, hogy a’ gyermek a’ külső természetre, annak szép­ségére csudálatos rendére és czélszerűségére tétetik figyel­messé, és egyszersmind saját szivébe, belsejébe pillantani tanít­­tatik ’s figyelmezni azon hangulatra, mellyet lelkében érez, an­nak véghezvétele mellett, a’ mit jónak vagy rosznak ismer. És ezen eredetileg egyszerű 's homályos vallásbeli ’s erkölcsi ér­­zemények czélszerűen kifejtve’s felvilágosítva, egyedüli alapjai minden vallásosságnak és erkölcsiségnek, úgy hogy ezen érze­­mények’ czélszerű kifejtése és felvilágosítása nélkül nincs állan­dó és szilárd támasza sem a’ keresztény vallásnak, sem a’polgári törvényhozásnak. Ebből kitetszik a’vallásbeli érzemények’czél­szerű kifejlődésének fontos volta a’vallásos erkölcsiségre, tehát az országra nézve, holott köztudomású dolog, hogy a’ nép’ val­­lástalansága és erkölcstelensége az ország’ és a’ polgári alkot­mány’ felforgatását vonja maga után. De hogyan lehet ezen ér­­zeményeket a’ gyermekben igazán kifejteni ’s felvilágosítani olly nyelven, melly előtte ismeretlen, midőn ez az ismert anya­nyelven sem könnyű feladat? — Nem marad más mód a’ vallás­beli oktatásnak a’ német, tót ’stb. iskolákban magyar nyelved­ sikeres gyakorlására, mint azt addig halasztani, 's a’ gyerme­keket mind addig minden vallásbeli tanítás nélkül hagyni, m­ig annyira lennének jártasok a’ magyar nyelvben , hogy minden abban mondottakat tökéletesen megértenének. De minthogy a’ nyelvnek illyetén ismerete csak több évi nyelvtanulás által sze­rezhető meg — mit a’ köznépnél feltenni nem lehet — hazánk’ lakosai’nagyobb részének tehát minden vallás nélkül kellene nö­vekednie."*) Micsoda lábon állana akkor az erkölcsiség’s maga a’ haza. Mert erkölcsi tévedésre ingerlő ’s vezető hajlamok is korán ébrednek fel a’ gyermek’ szivében , mellyek ha a’ vallá­sos és erkölcsi nevelés által nem korlátoztatnak , le nem nyo­matnak, mély, ’s később csak nagynehezen kiirtható gyökeret vernek, veszedelemmel fenyegetvén nem csak az ember’ saját boldogságát, hanem a’ fenálló polgári rendszert és állodal­­mat is. — Az erkölcsi és vallásos érzemények, mint a” raely­­lyek már szinte a’ leggyöngédebb korban mutatkoznak, czél­szerűen ki nem fejtve, mit sem fognak bírhatni a’ rész haj­lamok ellen, sőt ezek által könnyen elnyomatnak. De a’ józan vallásbeli oktatás által ébresztve, támogattatva ’s kifejtve, nem csak amazokat ártatlanokká teszik, hanem a’ gyermekek’ gyöngéd sziveiket egészen elfoglalván, őket erényes emberek­ké ’s hű polgárokká képezik. Józan vallásbeli oktatás pedig csak az lehet, melly a’ gyermekek* fogékonyságához van alkal­maztatva , következőleg azon a’ nyelven történik, mellyet leg­jobban értenek, és ez az ő anyanyelvűk. Azért tehát a’ német *­ így kellene ugyan taníttatnia a’ vallásnak az iskolákban; de hogy ezen tanításmód közönségessé tétele még igen nagy plum desiderium, nem csak nálunk hanem minden országban, nem vol­na nehéz megmutatni. A’ szerk. Ez nem elkerülhetlenül szükséges, ha a’ tanító, mig a’ gyermek a’ magyar nyelvben gyakorlatlanabb , fáradságát nem sajnálja, hogy a’ magyar tant anyanyelven magyarázza. Van mód ebben is, csak őszinte akarat legyen. szerk.

Next