Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1840-11-26 / 95. szám
egyik a’ terembe lépő vendég lecsücsülni a legszebb kifejezésekkel megkéretik; az észre nem vehető mutató egy pillanat alatt már a’ szükséges adatokat kijelölte. Ebéd után szinte ezen nyájas manoeuvre, ’s legott a’ mutató mindent tisztába hozott. Feladata lévén társaságunknak, minden körülményekre a legnagyobb előrelátással ügyelni, provisoriumot tettünk, hogy az ebédközti eltávozások, mellyeket röviden enyészeteknek szokás nevezni, ne lehessenek eszközölhetők, ’s azért a’ mellék ajtók’ mögé róka-fogók vannak elmésen aplicálva. A’ másik apparatus csupa szellemi,’s a’ fej’ kigőzölgésének méri fokát, ’s igy egyenesen az éltetadó szesz’ beszivott mennyiségére mutat. Ezen utóbbi eszköz lététől talpig tökéletes, mert a’ legújabb vegytani eszmékre alapulván, egyenesen száztóban jeleli az égószeszt, holott a’ testesebb anyagokat ’s ezeknek mennyiségét kitüntető procedura már több ellenvetéseknek volt kitéve, helyesen vévén észre több a’ kérdésben érdekelhető tag, hogy a’ darabokkal hignemű tárgyak is ezusznak rendeltetésök’ helyére, amelly utóbbiak csak eszközül szolgálván, a’ számításba jogszerűen föl nem vehetők. Megvalljuk tehát, hogy ezen eddig a' tömeg' mérésére nézve bevett methodus nem a’ legjobb; de mindaddig mellette megmaradunk, mig egy jelesebb találmány nem teszi fel egyesületi rendszabályaink’ koronáját, mellyet mi a’ nem sokára felállítandó chemico, physico, mathematico, anatomico, mechanical, vagyis egy szóval, erőművész-társaságtól várunk, 's mellynek ezt első feladásául tévén, a’ jualom kérdésre szükséges 3 fz. 45 krt, mindenkor pengő pénzben értvén, ezennel Aláírjuk. 7. §. A’ társaság’ szétoszolhatása. Kiáltó bal itélet azt hinni, hogy valamelly társaság tartozzék tettleg, tevőleg, magyarul positive, bebizonyítani, hogy czéljához közelít, vagyis hogy kitűzött munkáinak következményeit kimutassa. Ez lehetetlen. Ki tudja mi lesz tetteinek következése ’s mit arat? a’ deszkán nem lehet keresztül nézni. Egyikünk babot vet és selyemtöknő ablaka alatt; másikunk verseket kohol ’s ime egy megemészthetlen gombócz; egy harmadik status-javitási terveken kotlik, ’s kibit szarvacskája — a’ csiga biga jöjj ki, szántsunk vessünk ’stb. De szükséges, hogy a’ társasági tagok valamint egymást úgy a’ nagy közönséget is meggyőzzék, mikint virágzik intézetjük: mi nem olly ördöngös nehéz, mert ha valamit elég gyakran ismétlünk, azt végre magunk is hisszük. Igen hibás olly rendszabás, mellyet — ha a’ kőrajz’ tisztes programmában jól olvastunk — egy középponti részvényes társaság állított fel, ’s mellynek következtében a’ részvényesek ha pénzüknek felét elvesztették, annak másik kétséges felével haza mehetnek; az illy elvek kárhoztatottan(hifi. Társaságunk mindaddig fen fog változatlanul állani, mig valamennyi tagja tökéletesen tönkre nem jutott, ’s csak ezen egy esetben bomlik szét; mert akkor a’ phisicai ok a’ morálist diadalmasan ledorongolta. 8. §. Amendement. Sok neologus lévén közlünk, a’ hozzáadások és javításoknak nem lett vége; egyike következőleg hangzott: a) Ha kitűnik, hogy a’ társaság a’ múlt (lefolyt) évben, vagy év alatt, semmi legkisebbet sem hozott elő, mi kitűzött czéljaihoz hasonló lenne, tagjai a’ jövő évben két annyit fognak fizetni, mennyit fizettek eddig; de ezen többség a’ szenvedő emberiség’ javára tétetik le, szegény- és kórházak’ számára. b) Ha bizonyos évek’ lefolyta után, teszem 5 év múlva, sincs a’ társaság’ munkálódásainak — kivévén az ebédeket — semmi nyoma, akkor háromszor annyit tartozik minden tag a’ tébolyodottak’ pénztárába fizetni, mannyit évenkint rendesen fizet czimjéért, mint társaság’ tagja. e) Ila végre 10 év múlva is csak ott vagyunk, hol voltunk előtte — plus mindenkor az ebédekkel és minus pénzünkkel — akkor, akkor mondom, nem csak a’ társaság’ minden tagja tartozik quatalis külön külön 500 pengő forintot fizetni, büntetésül az árvák’ és az oktatás nélkül szükölködők’számára, hanem az, ki, vagy azok, kik a’ társaságot alapították ’s igy a’ káposztát berántották, 5000 ft. mondom öt ezer forintot pengő ezüst pénzben — 3 ezüst húszast számítván egy forintra, 60at pedig egy kölni márkára — tartoznak szinte a’ kijelölt czélra készpénzben kifizetni, és ezen esetben egyenkint és mindössze a’ tagok és alapítók a’ nemzettől egy arany betűkkel kutyabőrre gyönyörűen calligraphizált diplomát fognak nyerni, mellynek ereje’ következtében felhatalmaztatnak, hogy jövőben is bármelly társaság’ tagjai, és ha jól érzik magokat, alapítóji is lehetnek. Ezen amendement tetemes többséggel ’s nagy indignatióval, de főleg mint a’ 7. §ban kijelölt szét-nem-oszolhatás’ elvével meg nem egyező, simpliciter elhányatott. Mire a’ pipázó társaság szétoszlott, egy jövő gyűlésre hagyván az alkotandó társaság’ — nem ad meritum tartozó — nevét. ot. Elnem fogult elnélkedések a’ sajtószabadságról, a’ sajtó-megszorításról és a’ censuráról. VII. A censura. (Folytatás.) Vonatkozólag felebbi azon állításomra, mennyire van kornak ’s körülményeknek kitéve a’ könyvvizsgálás’ szelleme, például szolgál Berzeviczy Györgynek ,,a’ magyar jobbágyok’ állapotjáról. 1806ban irt munkája, melly akkor nem jelenthetett meg; a’bécsi censura pedig később, habár kivonatban, Hormayer „Archivu-jében áteresztő, ’s utóbb az egész német fordításnak nyilván eladását távairól sem akadályozó. Mennyire megvitatott egyébkint jelennen még folyóiratainkban is e’ tárgy, még világosb bizonysága annak, hogy nem csupán körülmény’s szellem, hanem a’ nemzetnek művelődése is sok olly tárgyat tesz nyilvánosságra alkalmassá, mellyet azelőtt a’ nép’ alanti szellemi állásában meg nem emészthetett volna. A’ mi 1806ban még sok előítéletes emberektől veszélyesnek tartatott, annak nagy része a’ múlt országgyűléstől mint emberszerető intézvény elfogadtatott és most tisztán hazanyi ’s emberszerető nézetnek tekintetik. Hos könyvcensura áll fen, ott az iró védelem nélkül van, mert akár egyes censor, akár egy könyvizsgálói collegium ítéljen a’ munkának sajtó alá bocsáthatása vagy nem bocsáthatása felől, ugyanazon egy személyek vádjok és bírok is, holott illő s igazságos volna, az illető szerzőt magát kihallgatni, vagy tudományos műveltségű férfiú által védelmeztetni hagyni, vagy mi legjobb ’s igazságosabb volna, pártatlan esküteszek itelete alá bocsátani a’ vád’ érvényességét; de előttem nagy önkénynek látszik, ha még alkotmányos országban is minden elmeszülemény felett egyes ember’ hatalomszava ítél, a nélkül hogy tudományosan motiválná e’ vagy ama czikknek vagy eszmének kitürölését; mi egyébiránt a’ mi könyvvizsgáló collegiumunknál ellenkezőleg van; ugyanis minden szerző joggal kívánhatja vensorától törléseinek okát adni, mit az készséggel teljesít. Többen az előleges könyvvirsgálást azon állítással védelmezik, hogy a’ nélkül magasrangu vagy magányos személyek ellen a’ mocskolódásoknak 'a rágalmaknak ajtó ’s kapu nyittat