Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-02-13 / 13. szám

99 a’ már most is hajókázható Tiszát a’csatorna’ torkolatjától Cson­grádit kezdve felfelé szemléljük, látni fogjuk, hogy Debre­­czent , melly öt mérföld távolságra fekszik a’ Tiszától, Mis­­kolczot a’ Sajó, Kassát a’Isernád, Ungvárt, mely két órá­nyi távolságra esik a’ Tiszától, Sáros-Patakot, Ujhelyt és Munkácsot a’ Tiszába folyó Bodrog és Latorcza, Szigetet, Szöl­­lőst és Tisza-Ujlakot, mellyek a’ Tisza’ partján feküsznek, to­vábbá Szatmárt, Szamos-Ujvárt és Kolosvárt, a’ Tiszába folyó Szamos vizeken megindítandó hajózás által, Pesttel és Béccsel minden időveszteség ’s nagy fáradság nélkül összeköthetni; — a’ mennyiben a’ Tisza már Szigetnél, a’ többi folyóvizek pedig nagyobb részint hajókázhatók. Ugyanezen csatorna által gazdagsága és vidéke’ termé­kenységéről nevezetes Szeged városát is Pesttel és Béccsel összeköthetni. Úgy ezen városok és Erdély nagyfejedelem­ség között a’ hajózás Európának legtermékenyebb sikságán és a’ szépen virágzani kezdő Arad városán keresztűl azonnal lehetségessé tétetik, sőt a’ Dunának alsó tájékit is egész Bel­­grádig a’ mostaninál sokkal rövidebb vizi után bejárhatni. Ezek azon vizi-utak, mellyeket a’ Dunának a’ Tiszával leendő össszekapcsoltatása után használni azonnal lehet; de vannak még más vizágazatok is, mellyek idejártával létre fognak hozatni; de ezeknek fejtegetése nem ide tartozandó; elég itt azt megjegyezni, hogy azon nagy térföldön, melly a’ Kárpát hegyei és a’ Duna vize közt egy részről, más részről a' Mátra és erdélyi hegyek közt fekszik, alig lesz egy neveze­tes helység, melly vizi után Pest- és Béccsel összeköttetésbe nem hozathatik. Melly hasznos legyen ezen csatorna kereskedési tekin­tetben, úgy hiszem, fejtegetni nem kell, mert kiki átlátja, hogy ha olly vidékek, mint elébb mondatott, vizi utón kapcsoltatnak össze, illy termékeny ’s a’ természet’ minden adományaival bő­velkedő országban mint a’ mienk, ennek más következése nem lehet, mint a’ belső és külső kereskedésnek legnagyobb fokra való helyeztetése. Hasznos lesz ezen csatorna még az által is , hogy az or­szágban lévő hajóknak és malmoknak télen által a’ jég ellen menedékhelyül fog szolgálni. De ezenkivül A’ mérnöki munkálódás kivilágosítván azt, hogy a’ Duna tetemesen magasabban fekszik a’ Tiszánál, az építendő csator­nának hajlása meg fogja engedni, hogy ezen csatornán számos malmok, vagy egyéb vizi erővel járó gyárak létrehozathassanak. A’ nemzet’ százados óhajtása, az érintett csatornáknak előszámlált lényeges hasznai, ’s leginkább azon világ-tapaszta­lás , miszerint csak a' hajókázással biró nemzetek emelkedhet­tek elejétől fogva a’ kereskedésnek legmagasabb polczára, nem maradhattak örökké résztvevő fajlaknak pártfogása nélkül. A’ folyó 1839/40ki országgyűlés alatt az ország’ Rendei között egyszerre kifejlett a’ közönséges kívánat: felfogni Beszédes vizmérnök’ csatornázási terveit, és ha az technicai tekintetben jónak találtatnék, legelsőben is a’ Tiszát a’ Dunával összekötő nagy hajókázható csatornának létesítésére társaságba alakulni. Az alulirtnak jutott a’ szerencse , hogy az ország’ nagy­­méltóságu és tek. nemes Rendeinek számos tagjait az 1839dik évi august, hónap’ 13ik napján legelsőben Pozsonyban tartatott első társasági gyűlésre összehívhatta, ’s Beszédes József viz­mérnök urnak alkalmat nyújthatott, földabroszait, terveit, nivel- firozásait, ’s mindennemű ide tartozó vizmérnöki munkáit és adatait a’ számosan egybegyült nagym­éltóságu és tekintetes nemes Rendeknek előadhatni, ’s élő szóval bővebben, mint az e’ tárgyban kiadott könyvecskéjében foglaltatik, megmagyarázni, ’s egyszersmind ajánlatot tenni, hogy ha a’ csatorna-társaság egyesülend, munkájának méltó bérét nem kivánja egyszerre a’ társaság által befizettetni, hanem annak egy részét részvények­ben is elfogadandja. A’ jelen volt nevezetes férfiak Beszédes József úrnak di­cséretes iparkodásait méltányolván, nézeteiket a’ nagy vállalat’ fontossága és annak az ország’ javával egybekötött hasznos volta felől kifejtvén, elhatározták, hogy az ország’jelen állapotjában, midőn az egész alföld ’s majdnem minden tiszán­túli megyék csinált országutakban ’s az ország’ folyó vizeinek szabályozatlan állapotja miatt vizi utakban is, és igy minden közlekedési módokban és eszközökben szűkölködnének, semmit üdvösségesebbet és a’ haza’boldogságának, jólétének előmene­telére hasznosabbat és szükségesebbet egy társaság nem esz­közölhetne, mint ha ezen csatornának létesítésére egyesülne. E’ czélból a’ világszerte divatozó szokás szerint gróf Széchenyi Istvánnak javaslatára egy ívnek fejezetére emlékül és a’ nagy vállalatnak csirájául feljegyzették, hogy a’ Tiszá­nak a’ Dunával való hajókázható csatornával­ egybeköttetését megpendítették, és ezen ívnek a’jelenlévők magokat alája írták. Ugyanezen gyűlésből egy jeles küldöttség bízatott meg, melly a’ Csanádi megyés püspöknek, méltóságos Lonovics Jó­zsef urnak,­­vezérlete alatt e’ napnak történeteiről Fenséges Ná­dorunkat , császári királyi Főherczegségét tudósítsa, ’s egy­szersmind a’ csatornát és az egyesülendő társaság’ jó szándé­kát O cs. kir. Főherczegségének magas pártfogásába ajánlja. 1839ik esztendőben november hónapnak­lső napján Po­zsonyban az alakulandó társaságnak tagjai ismét számosan gyűl­­tenek össze. A’ mikoron is a’ fent említett küldöttség hivatalo­­san tudósította a’ társaságot, hogy a császári királyi Főher­­czegsége az alakulandó társaság’ jó szándékát méltányolta, ’s egyszersmind azt nyilatkoztatta ki, hogy az alakulandó társaság a’ hazának közönséges javát és boldogságát igen nagyon fogja előmozdítani, ha a’ tervezett csatornát létesíteni fogná. Ugyan­ezen alkalommal a császári királyi Főherczegségének a’ múlt évi September hónap’ 21-ről 1821-dik szám alatt az alálirthoz mintát egyesülendő társaság’ideigleni elnökéhez intézett ke­gyes parancsolata is kihirdettetett, mellyben a császári királyi Főherczegsége kegyesen nyilatkoztatni méltóztatik, hogy ezen hazafias törekedés, melly által az egyesülendő társaság a’ nem­zet’ boldogságának eszközlésétől lelkesíttetve, a’ Tiszát a' Du­nával egy hajókázható csatorna által egybekapcsolni szándéko­zik , annál dicséretesebb, mennél kevésbbé tagadhatni azt, hogy az ország’ két fő folyóvizének közvetlen egybekapcsoltatása által az időnek rövidségével, a’ kereskedési fuvarok’ béreinek leszállításával megkönnyebbített termesztményi kereskedésből és az árak’ egyenlőségéből az országnak mind dunai mind ti­szai részeire egyforma nagy hasznok áradnak. Mindazonáltal hogy az illy­etén nagy munkának végrehajtása meghatároztat­v­a­d hassék, szükségesnek látja a császári királyi Feherezegsége, hogy ezen hajókázható csatorna’ javaslatának terve ahhoz értő tudományos férfiak által mindenek előtt technikai tekintetben megvizsgáltassék. Ugyanazért az egyesülendő társaságot ki­tűzött törekedéseinek további folytatására buzdítván, egyszers­mind oda utasítani kivánja, hogy a’ kérdéses csatornának tervei és minden ahhoz tartozó adatok a császári királyi Főherczeg­­ségének minél előbb mutattassanak be. fj. Ve­csey Miklós. (Vétre kötethetik­­ mim 100

Next