Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1840-02-13 / 13. szám
99 a’ már most is hajókázható Tiszát a’csatorna’ torkolatjától Csongrádit kezdve felfelé szemléljük, látni fogjuk, hogy Debreczent , melly öt mérföld távolságra fekszik a’ Tiszától, Miskolczot a’ Sajó, Kassát a’Isernád, Ungvárt, mely két órányi távolságra esik a’ Tiszától, Sáros-Patakot, Ujhelyt és Munkácsot a’ Tiszába folyó Bodrog és Latorcza, Szigetet, Szöllőst és Tisza-Ujlakot, mellyek a’ Tisza’ partján feküsznek, továbbá Szatmárt, Szamos-Ujvárt és Kolosvárt, a’ Tiszába folyó Szamos vizeken megindítandó hajózás által, Pesttel és Béccsel minden időveszteség ’s nagy fáradság nélkül összeköthetni; — a’ mennyiben a’ Tisza már Szigetnél, a’ többi folyóvizek pedig nagyobb részint hajókázhatók. Ugyanezen csatorna által gazdagsága és vidéke’ termékenységéről nevezetes Szeged városát is Pesttel és Béccsel összeköthetni. Úgy ezen városok és Erdély nagyfejedelemség között a’ hajózás Európának legtermékenyebb sikságán és a’ szépen virágzani kezdő Arad városán keresztűl azonnal lehetségessé tétetik, sőt a’ Dunának alsó tájékit is egész Belgrádig a’ mostaninál sokkal rövidebb vizi után bejárhatni. Ezek azon vizi-utak, mellyeket a’ Dunának a’ Tiszával leendő össszekapcsoltatása után használni azonnal lehet; de vannak még más vizágazatok is, mellyek idejártával létre fognak hozatni; de ezeknek fejtegetése nem ide tartozandó; elég itt azt megjegyezni, hogy azon nagy térföldön, melly a’ Kárpát hegyei és a’ Duna vize közt egy részről, más részről a' Mátra és erdélyi hegyek közt fekszik, alig lesz egy nevezetes helység, melly vizi után Pest- és Béccsel összeköttetésbe nem hozathatik. Melly hasznos legyen ezen csatorna kereskedési tekintetben, úgy hiszem, fejtegetni nem kell, mert kiki átlátja, hogy ha olly vidékek, mint elébb mondatott, vizi utón kapcsoltatnak össze, illy termékeny ’s a’ természet’ minden adományaival bővelkedő országban mint a’ mienk, ennek más következése nem lehet, mint a’ belső és külső kereskedésnek legnagyobb fokra való helyeztetése. Hasznos lesz ezen csatorna még az által is , hogy az országban lévő hajóknak és malmoknak télen által a’ jég ellen menedékhelyül fog szolgálni. De ezenkivül A’ mérnöki munkálódás kivilágosítván azt, hogy a’ Duna tetemesen magasabban fekszik a’ Tiszánál, az építendő csatornának hajlása meg fogja engedni, hogy ezen csatornán számos malmok, vagy egyéb vizi erővel járó gyárak létrehozathassanak. A’ nemzet’ százados óhajtása, az érintett csatornáknak előszámlált lényeges hasznai, ’s leginkább azon világ-tapasztalás , miszerint csak a' hajókázással biró nemzetek emelkedhettek elejétől fogva a’ kereskedésnek legmagasabb polczára, nem maradhattak örökké résztvevő fajlaknak pártfogása nélkül. A’ folyó 1839/40ki országgyűlés alatt az ország’ Rendei között egyszerre kifejlett a’ közönséges kívánat: felfogni Beszédes vizmérnök’ csatornázási terveit, és ha az technicai tekintetben jónak találtatnék, legelsőben is a’ Tiszát a’ Dunával összekötő nagy hajókázható csatornának létesítésére társaságba alakulni. Az alulirtnak jutott a’ szerencse , hogy az ország’ nagyméltóságu és tek. nemes Rendeinek számos tagjait az 1839dik évi august, hónap’ 13ik napján legelsőben Pozsonyban tartatott első társasági gyűlésre összehívhatta, ’s Beszédes József vizmérnök urnak alkalmat nyújthatott, földabroszait, terveit, nivel- firozásait, ’s mindennemű ide tartozó vizmérnöki munkáit és adatait a’ számosan egybegyült nagyméltóságu és tekintetes nemes Rendeknek előadhatni, ’s élő szóval bővebben, mint az e’ tárgyban kiadott könyvecskéjében foglaltatik, megmagyarázni, ’s egyszersmind ajánlatot tenni, hogy ha a’ csatorna-társaság egyesülend, munkájának méltó bérét nem kivánja egyszerre a’ társaság által befizettetni, hanem annak egy részét részvényekben is elfogadandja. A’ jelen volt nevezetes férfiak Beszédes József úrnak dicséretes iparkodásait méltányolván, nézeteiket a’ nagy vállalat’ fontossága és annak az ország’ javával egybekötött hasznos volta felől kifejtvén, elhatározták, hogy az ország’jelen állapotjában, midőn az egész alföld ’s majdnem minden tiszántúli megyék csinált országutakban ’s az ország’ folyó vizeinek szabályozatlan állapotja miatt vizi utakban is, és igy minden közlekedési módokban és eszközökben szűkölködnének, semmit üdvösségesebbet és a’ haza’boldogságának, jólétének előmenetelére hasznosabbat és szükségesebbet egy társaság nem eszközölhetne, mint ha ezen csatornának létesítésére egyesülne. E’ czélból a’ világszerte divatozó szokás szerint gróf Széchenyi Istvánnak javaslatára egy ívnek fejezetére emlékül és a’ nagy vállalatnak csirájául feljegyzették, hogy a’ Tiszának a’ Dunával való hajókázható csatornával egybeköttetését megpendítették, és ezen ívnek a’jelenlévők magokat alája írták. Ugyanezen gyűlésből egy jeles küldöttség bízatott meg, melly a’ Csanádi megyés püspöknek, méltóságos Lonovics József urnak,vezérlete alatt e’ napnak történeteiről Fenséges Nádorunkat , császári királyi Főherczegségét tudósítsa, ’s egyszersmind a’ csatornát és az egyesülendő társaság’ jó szándékát O cs. kir. Főherczegségének magas pártfogásába ajánlja. 1839ik esztendőben november hónapnaklső napján Pozsonyban az alakulandó társaságnak tagjai ismét számosan gyűltenek össze. A’ mikoron is a’ fent említett küldöttség hivatalosan tudósította a’ társaságot, hogy a császári királyi Főherczegsége az alakulandó társaság’ jó szándékát méltányolta, ’s egyszersmind azt nyilatkoztatta ki, hogy az alakulandó társaság a’ hazának közönséges javát és boldogságát igen nagyon fogja előmozdítani, ha a’ tervezett csatornát létesíteni fogná. Ugyanezen alkalommal a császári királyi Főherczegségének a’ múlt évi September hónap’ 21-ről 1821-dik szám alatt az alálirthoz mintát egyesülendő társaság’ideigleni elnökéhez intézett kegyes parancsolata is kihirdettetett, mellyben a császári királyi Főherczegsége kegyesen nyilatkoztatni méltóztatik, hogy ezen hazafias törekedés, melly által az egyesülendő társaság a’ nemzet’ boldogságának eszközlésétől lelkesíttetve, a’ Tiszát a' Dunával egy hajókázható csatorna által egybekapcsolni szándékozik , annál dicséretesebb, mennél kevésbbé tagadhatni azt, hogy az ország’ két fő folyóvizének közvetlen egybekapcsoltatása által az időnek rövidségével, a’ kereskedési fuvarok’ béreinek leszállításával megkönnyebbített termesztményi kereskedésből és az árak’ egyenlőségéből az országnak mind dunai mind tiszai részeire egyforma nagy hasznok áradnak. Mindazonáltal hogy az illyetén nagy munkának végrehajtása meghatároztatvad hassék, szükségesnek látja a császári királyi Feherezegsége, hogy ezen hajókázható csatorna’ javaslatának terve ahhoz értő tudományos férfiak által mindenek előtt technikai tekintetben megvizsgáltassék. Ugyanazért az egyesülendő társaságot kitűzött törekedéseinek további folytatására buzdítván, egyszersmind oda utasítani kivánja, hogy a’ kérdéses csatornának tervei és minden ahhoz tartozó adatok a császári királyi Főherczegségének minél előbb mutattassanak be. fj. Vecsey Miklós. (Vétre kötethetik mim 100