Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1841-10-28 / 87. szám
679 680 Pótlék e’ czímű értekezésre: „Eldöntése ama’ kérdésnek: kinek helyettese a’ kir. személynek?“ Századunk 8 lik számában. Dr. Rumy Károlytól: „Több szem többet lát.“ Nagyságos csász. kir. tanácsos Cserghe Ferencz ur, a’ dunántúli kerületi tábla ülnöke Kőszegben, kivel sok évtől fogva literariai barátságban állok, olly szives volt, October Ildikón barátságos levelében a’ királyi személynökröl irt értekezésem felett következő nevezetes ’s igen becses észrevételeit velem közleni. „Olvasván Századunk 81dik számában tettes uraságodnak az „Eldöntése ama’ kérdésnek: kinek helyettese a’ királyi személynek?“ czímű értekezéséhez kapcsolt egyik jegyzésben a’ következendőket: „a’ kettős királyi pecsét most az esztergomi érseki kincstárban tartattik, ’s már nem használtatik. A’ czím „Conservator dupplicis sigilli regii“ is megavult, ’s a’ Prímás vele már nem él“; olvasván ezelőtt Századunk 76dik számában „Cuique Suum“ czímű czikkben ezen szavakat „Summus et Secretarius Cancellarius regius ’sat. a’ czímek sorába jut“ ;*) olvasván, ismételem , ezeket mint a’ világiakban valaha titoknoka Ambros Károly Főherczeg , kir. Fenségének, hazánk prímásának, egy kis tévelgést láttam e’sorokban feltünni, hacsak 180 fiktól fogva valami változás nem történt a’ kettős királyi pecsét használására nézve, és azon állítás csak Rudnay és Kopácsy herczeg prímásaink idejükről szólana.**) Az említett 1808ik évben tudniillik az országgyűlés alatt a’ királyi herczeg akkori prímásunk parancsolatjára használván a’ primást akkor Pozsonyban lévő levéltárban ezen kettős királyi pecsét mikép gyakorlott használatjáról szóló oklevtveleket, Herczegségének egy arról irt felírásomat beadtam és abban felirtam, oklevelekkel be is bizonyítottam a’ talált környülállásokat. Ő herczegsége pedig ennek következésében mint főkorlátnak több érdemes urakat 0 Felségének előterjesztett ’s nemesítésüket nyervén a kettős királyi pecsét alatt kiadta nemes leveleiket mint fő korlátnak és azokat alá is irta, a’ mint Rudnyák, Hajnik, Privitzer, Lenhossek, Ágoston, Csintalan és még hat más uraknak, kikből három a’ femért, magyar udvari Cancellariánál szolgált, 1808dik évi September és October havakban kiadott nemeslevelekből látható. ***) Többet arról nem irok ; az említett felírásomban, melly minden bizonnyal a’ primási levéltárban létezik, környülállásosan mind az, a’ mi ehhez a’ kérdéshez szolgálhat, előkerül; *) ezt pedig most azért írom, mivel inkább e’ soraimmal, mintsem különös értekezésemmel akarom vélekedésemet tudtára adni, hogy kedve szerint tehesse azt, amit akar.**) Schwartner úr is diplomatikájában, és nevezetesen 196- dik lapon tévelygését***) 1803 kianglén oda kapcsolt „Corrigenda“ sorában*4) helyrehozta, azt mindazáltal nem említette, hogy a’ prímásnak legújabb erről szóló privilégiuma 1776 ik évi tanulékén költ, egyébiránt még ezen privilégium előtt is Csáky Miklós herczegprimás alatt nem csak nemesi, hanem még bárói és grófi diplomák is kiadattak ezen módon.“ *5) Én nagyságos kir. tanácsos úrnak ezen nevezetes 's érdekes adatok szives közléséért nagyon le vagyok kötelezve ’s hálámat nyilván kifejezem, egyszersmind felszólítom őt, hogy fenemlített ezen tárgyról irt ’s oklevelekkel bizonyított értekezését a’ Századunkban közlem el ne mulassza. Értekezésemet pedig a’ Századunk 81dik számában , a’ mi a’ Prímás mint magyarországi korlátnak (Cancellarius) kettős királyi pecsétét ’s ennek mostani használását illeti, igazítani kérem. Ez alkalommal egyszersmind meg kell jegyeznem, hogy a’ Századunk Síik számában a’ személynökröl irt értekezésem ama’ nevezetes periódusában (a’ 629. hasábon) melly így kezdődik. „A’ mi pedig az 1741. decz. 1odik czikkét illeti, mellyben világosan igértetik ’sat. az elmulhatatlanul szükséges apodosis hibám nélkül elmaradt; ez pedig igy szólt: „ezen ígéret eddig nem teljesíttetett be, ’s a’ prímásnak még most joga volna teljesítését követelni.“ Most a’ fenebbi adatok szerint ezen apodosist úgy kellene igazítani, hogy az országgyűlési ígéret a’ kettős királyi pecsétre nézve már Mária Therésia királynő által telljesíttetett be. Említett értekezésemben, a’ 625-ik hasáb 12-dik során a helyett olvasni kell: más, és 629-dik hasáb 3dik során dignitati helyett dignitate. Dr. Rumy. ***) Martini Schtcartner Introductio in Rém diplomalicam aeví intermedii praecipuae hungaricam (Editio 2a. Budáé 1802) 19Gdik lapon: rSine dubio Archiepiscopi Strigonienses, ex quo hi perpetui Summi et Secretarii sunt Regis Cancellarii, ac proinde sigilli etiam duplicis custodes , hoc idem penitus antiquari passi non sunt (jegyzésben ezt irja: Repraesentaliones ita dictas Archiepiscoporuin Slrigoniensium pro usu sigilli duplicis relinendo , plures légi. Ilevenessi MSS. Tom. L. I. NN’N. conf. Petri Pázmáni Apppnd. III. ad Synodum Dioec. 1629. in Péterfi conciliis R. H. P. II. p. 287.), etiam postquam titulo Summi et Secretarii Cancellarii ejusdem duntaxat relicto , alius in aula Regis a Rege constitutus esset Cancellarius , qui revera hoc munere functus est, et adhuc usque fungitur. Quamvis verő nihil impedire dicant, quo minus hodieque codicilli nobili ares a Rege et Archiepiscopo subscripti, illis quosRex ad commendalionem Archiepiscopi in coetum nobilium cooptavit, e cancellaria huius sigíllo duplici (cuius e lege regni 1609. 73 duplex taxa est) munitae expediantur : nulla tarnen, quantum scio , aevo nostro similis expedilionis exempla exstant amplius, mortuoque nuper Arhiepiscopo Josepho e comitibus deßatlhyan ex huius Cancellaria ulrumque par sigilli ad Aulám Regis relatum est, quin ille , tilulo Summi et secr. Cancellarii contenlus, illius usum unquam fecisset aliquem.“ Meglehet, hogy a’ kettős királyi pecsét prímás Batthyányi halála után Bécsbe áttéietett, de Ambrus prímásnak, ki vele élt, visszaadatolt ’s halála után az érseki kincstálban niegőriztetik. R—y. *4) Példányomban ezen „Corrigendák“ nem találtatnak.“ R—y. *5) Schtcartner ollyan nemesi diplomát nem látott, mert ezt irja diplomaíicája 198ik lapján : „Non memini me Regnm Hung, codicillos nobilitarcs (annales) sigillo majcstatico duplici firmatas uspiam vidisse. Exempla sine dubio rara sunt.“ R—y. *) Ezen szavak találtatnak 587-dik hasában a’ szerkesztő ezen jegyzésében: „De végre ezen egész tudós búvárkodásnak csak az lesz eredménye, hogy a’magyar prímásnak törvényes czímei közt a’„praesentia regia“ is találtatik, valamint a’ „sumus et secretarius cancellaris regius“ czím is ; de az egyik valamint a’ másik ugyanazon sorsra jutott, t. i. a’ czímek sorába “ (—y **) Hogy a’ főkorlátnok kettős királyi pecsétje az esztergomi érsek kincstárában hever , ’s hogy boldogult Rudnay Sándor herczeg-primás vele officiose nem élt, tudom, valljon a’ mostani herczeg-primásunk vele, Ambros herczeg-prmás példájára már élt e, nem tudom. Ray ***) Abból mégis az tetszik ki, hogy főherczeg ’,s prímás Ambros előtt a’ kettős királyi pecsét használtassa a’ prímások által injuria temporum megavult legyen. Ambros prímás pedig meggyőződésem szerint jogosan ezzel mint főkorlátnoka a’ királynak ismét élni kezdett, az 1741. évi decretum lódik czikke után , mellyben Maria Theresia királynő. ..securas reddit perquam benigne SS. et 00. Regni Sua Majestas Regia in eo quoque , quod videlicet primariali etiam et archiepiscopali dignitate in terrulem et plenum Huctoritatem atque jurisdictionem reposita, eum inInem duplex etiam sigillum suum regium moderno Domino Primati et Archiepiscopo Strigoniensi consignari, Eumque in avitum et legalem ejusdem usum restitui paciet , actam hunc, quam futuros Dominos Regni Primates et Archiepiscopos Strigonienses in usu eodem et acticitate legali conservabit.“ Reg. *) Ezen e’ tárgyban valóban érdekes felirást nem láttam, ’s most sem herczeg prímás sem (levéltárnoka) Esztergomban nincs jelen, tehát azt nem kérhetem ’s ezen pótlékban nem használhatom , a’ mit nagyon sajnálok. R—y. **) Tehát nagyságos kir. tanácsos úr engedelme után a’ Századunk olvasóival közlöm. R—y. Pozsonyban. Alapító és szerkeszti Orosz József.— Nyomtatja Schmid Antal.