Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1841-09-20 / 76. szám
587 azt állítja, hogy a’ personalis praesentiae Regiae Majestatis ut plurimum spiritualis esse consvevit, ezen utóbbit meghatározottan mondja „statutum et ordinatum est, ut etiam post, et extra octavas evocationes breves super omnibus actibus potentiariis — possint fieri sub sigilo Judicatus Spirituális Personalis Praesentiae Regiae“ végtére az 1536. 15. czikk azt is meghatározottan kimondja, ki legyen azon Spirituális — egyházi személy — ki a’ királyi jelenlétet képviseli az Ítélő székekben. Íme a’ czikk szavai „Cum RR. D. Archiepiscopo Ecclesiae Strigoni-is ex eiusdem Ecclesiae antiquis privilegiis tamquam summo, et secretario cancellario Regio, iure competat, ut ipse iuxta formám Generalis decreli Regni tamquam Personalis Majestatis Regiae Praesentiae , unus ex Judicibus Regni Ordinariis esse censeatur; tűm igitur ex eo, tűm etiam quod sít et Hungáriáé primas; Maiestas Regia cum faciat ordinem inter DD. locumtenentem, et ceteras ecclesiasticos Consiliarios ac Judices Regni Ordinarios, ut idem D. Strigoniensis et in consílio, et in Judicio pro suo et Eclesiae suae honore, ut convenit sua libere fungatur Authoritate.“ Mondja meg most bíráló ur, kelle ide nagy jogtudományi előkészület, hogy kisajtolhassa valaki az idézett czikkekből, ki legyen a’ praesentia regia ? Én azt hiszem, hogy ide semmi más nem szükséges, csak ép szem a’ látásra, és a’ járdaság a’ latin nyelvben», mellyen törvényeink szólnak*) vagy elavult régi törvények ezek? De mutasson a’ bíráló egyetlen egy betűt törvénykönyvünkben, mellyben visszavonva, vagy módosítva volnának az idézett törvények, és a’ praesentiae regiae privilégium másra ruháztatott által! ? Holott ellenben igen könnyű bebizonyítani, mikép gondoskodtak koronkint törvényeink arról, hogy az esztergomi érsek minden régi jogainak és privilégiumainak birtokában sértetlenül megmaradjon, így 1715. 111 „eas, quas possunt, immortales suae Majestatis referunt SS. et 00. gratias, quod eadem sua Maiestas Sacrat. ad demissam Eminentissimi D. Cardinalis Ducis de Saxonia Archiepiscopi Strigon. et Primatis Hungariae instantiam, futuras ejusdem D. Archiepiscopi in dignitate Archiepiscopali Strigo. successors ad Titulum atque dignitatem Principatus Imperialis cum omnibus honoribus et praerogativis eidem competentibus evedere et sublimare dignata sit.“ Az 1741 -ki országgyűlésen, junius 22-kén Pálfi János nádornak választatott ’s az összegyűlt KK. és RR. többféle előterjesztett sérelmeit fölséges M. Therézia megorvosolta, az ország Prímása iránti aggodalmakat ezen törvénnyel nyugtatta meg „securas reddit per quam benigne SS. et 00. Regni sua Majestas Regiam eo quoque quod videlicet Primatiali etiam et Archiepiscopali dignitate legalem et plenam authoritatem atque jurisdictionem reposita in eum finem duplex etiam sigillum suum Regium moderno D. Primati et Archiepiscopo Strigo. consignari eumque in avitum et legalem ejusdem usum restitui faciet, et tam hunc, quam futuros DD. Regni Primates et Archiepiscopos Strigo. in usu eodem et Activitate legali censervabit.“ Art. 10. — Végre az 1791. 24. czikk azt határozza „Palatini Primatis item Archiepiscopi nec non Báni et Tavernicorum Regalium Magistri Legális Authoritas, Jura item et prae rogativae sua Majestate benignissime annuente hic deno pro confirmatis declaretur. Ha ezen törvények tévútra vezetnek, úgy nem a’ bátyai kath. lelkész, hanem a’ törvényhozó testület szanakodásra méltó! — De Koros Mihály „ítélő székeink állapotát nem az erre vonatkozó törvényekből, hanem Kitonichnak elavult tonjaiban keresi Kitonich mellett vádirattal föllépni itt sem hely sem szükség nincs. Annyi igaz, hogy Kitonichnak tanjai mind honi törvényeinken épitvék ’s a’ legfőbb törvényszékekről le a’ legalsókig kelendőségben vannak. Többire mutasson bíráló úr csak egyet a’ legújabb egyházi és polgári jogtudósok közül, ki az ország prímásának különös polgári elsőbbségei és privilégiumai között nem említené azt is, hogy az a’ királyi Felségnek személyes jelenléte legyen. Így például Kelemen Institutiones Juris Priv. Hung. L. I. p. 252. egyenlően Praesentia Regiának nevezik az esztergomi érseket. Miután az ország prímása mint az ország egyik rendes birája előtt is részint az ügyek száma fölszaporodott, részint személyesen az ítéleteken nem lehetett jelen; annak személyében más intézte el az ügye ket, és az neveztetett personalis praesentiae regiae in judiciis locumtenens-nek, „declaratur hic per expressum quod Judex Ordinarius est Secretarius Cancellarius si praesens fuerit, si aulem non, Locumtenens, hoc est, qui sigillum judiciale Regiae Majestatis pro tempore tenet,“ art. 68: 1486. *) A’ fő is titkos királyi korlátnok t. i. min denkor az estergomi érsek volt, de hivatalát gyakran mások is vitték; p. o. a’ kalocsai érsek; Székesfehérvári leleszi prépost ’stb. Lásd Fejér Codex Dipl. in Tomis diversis. — Ezen királyi személyes jelenlétnek helytartója is nagyrészint egyházi személy volt. 1486, 18. 1492, 37. ’stb.; de mivel hogy az ítélő székeken sokszor főbejáró kérdések is megfordultak, a’ helytartói hivatal világira ruháztatott által 1507, 4. 1514, 55. noha ellenkező törvényre is találunk későbbi időkben : igy p. o. a’ bécsi béke kötés 3. pontjában az mondatik „Personalis praesentia modernus“ vagyis mint a’ záradékban helyesebben mondatik „Locumtenens personalis praesentiae“ ki ekkor Zombori Lippai János volt, „in suo loco relinquatur,“ mindazonáltal az 1608, 3-dik törvény azt rendeli „ut personalis praesentiae officium iuxta statuta regni ex consilio Hungarico deno conferatur.“ Tehát a’ personalis praesentia ezután is ugyan az maradt, a’ ki régenten volt és igy a’ személynök is, vagy helytartó ugyan azt képviseli az itélő székekben, kit régenten, tudni illik a’ praesentia regiát, ki az esztergomi érsek. Egészen más kérdés az, mit a’ bíráló ezen tárgyba belezavart „hogy a k. Személynök egyszersmind az ország rendeinek elnöke“ Ezt a’bátyai kath. lelkész sem kétségbe nem vonta, sem az elnökséget az ország prímására ruházni nem akarta. Ő csak azt vitatja, hogy a’ regia praesentiat a’ személynök képviseli az itélő székekben, ezt és semmit többet nem mond. Mire valók tehát a’ bírálónak ezen ingerültséget tápláló szavai: Elhiheti a t. beküldő ur, hogy ha száz gyakorlatban lévő világos törvényekből hypothesise valók’ szerte. *) De végre ezen egész tudós búvárkodásnak csak az lesz eredménye, hogy a’ magyar prímásnak törvényes czimei között a’ „praesentia regia“ is találtatik, valamint a’ „summus et secretarius cancellarius regius“ czim is ; de az egyik valamint a’ másik ugyanazon sorsra jutott t. i. a’ czimek sorába. Illy czimek számosak az európai közjogban, mint például Felséges Urunk a’ „jerusalemi király“ czimmel él, az angol királyok Franciaország királyainak nevezik magokat, a’ nélkül hogy csak egy talpnyi földet is bírnának a’ nevezett országokban. Ha ezt nem hiszi a’ superbiráló ur, tegyen csak próbát, ’s ha neki vagy valamelly rokonának a’ Felség elébe vitt ügye van, melly a’ ma. m. kir. udv. kancelláriánál eldöntendő , tegye udvarlását a’ herczeg prímásnál, mint „summus et secretarius cancellarius regiusánál, ügyét kegyébe ’s pártfogásába ajánlván , majd meglátja, milly foganatos még az 1536: 15. czikk, ’s világos lesz előtte, mi különbség uralkodik inter titulum cum et inter titulum sine officio. A’ szerte. *) Al legulejus urak orvoslása csak a’ practical esetek mezején lehetséges. Superbiráló ur nagy blasphemiának tartja, hogy az 1486: 68. és más rokon czikkelyek elavultaknak neveztetnek. Tegyük tehát fel, hogy a’ herczeg prímás mégis talál olly napot, mellyen azon törvényben ráruházott ..praesentiae regiae“ tisztének megfelelhessen,hiszen még az annyira elfoglalt Kossuth Lajos is talátt időt könyvirásra) ’s a’ czikkelynek azon szavaiból „si praesens fuerit“ biztosan következtetvén, quod etiam praesens esse possit— egy szép reggelen oda üzen személynök ő ezejához , hogy ne fárassza magát ma a’ k. tábla elnökségével, minthogy a' personalis «praesentiae regiae“ személyesen kíván az 1486: 68. tíz. értelmében „praesens esse“ — ugyan mit felelne a’ személynek ’s mit mondanának a’ kir. tábla nagyérdemű tagjai a’ magában igen díszes megjelenéshez ? — Hogy pedig a’ többször idézett tczikknél fogva, ha még foganatban van , az esztergomi érsek a’ kir. tábla elnökségét akármikor viheti, ahhoz „hiszem semmi más nem szükséges, csak ép szem a’ látásra és jártasság a’ latin nyelvben , mellyen törvényeink szólnak.“ 588