Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1841-11-18 / 93. szám
727 Ifeázon arányban gyarapult, erősödött, gazdagodott, a’többi városok szintazon arányban mentek elébb és fejlődtek ki, mert a’ nemzet akart. Az éjszakamerikaiak 50 év alatt 100 ennyit tettek.“ 728 Dráva. A’ hajdankor édenének kései közt négy nevezetes folyó mint kitűnő jelesség említtetik, mint olly jelesség, melly ama’ vidék bájos kellemeit rendkívül nevelte. Tehát már a’ történeti kor legrégibb élőszakában, midőn a’ társasági viszonyok még csak embryo-fejlődésben léteztek, becs- és áldást hozó elemeknek tartattak a’ folyók. A’ történeti kor kezdetén pedig már óriási vállalatokat látunk a’ vizek szabályozásai körül. Csak Chinát és Egyiptomot említem. Későbbi időkben egész jelenkorig minden miveltebb nemzetek tartományaik vizeire fő gondot fordítottak. Honunk szinte az éden mintájára négy folyójáról nevezetes, ’s nincs tán honfi, kinek Duna, Tisza, Dráva, Száva legalább nevükről ismeretes ne volna. Valóban szép folyók! Nagyobb ipar és kereskedés mellett kimeríthetlen kincsek csatornáivá válhatnának, annál inkább, mert mind a’ négy folyók külön pontokon egyesülve csak úgy tekintethetnek, mint a’ fekete tengernek egy vastag törzséből különféle irányba kifakadó és kinyúló ágai, mellyek ismét más hajózható vizekkel érintkezésbe jőnek. — Milly irigylendő fekvése ez egy országnak! ’s mennyire emelkedhetnék, ha egy kissé másforma nép lakná! De mi magyarok csak tespedünk, tervezünk, fecsegünk, de nem teszünk. Lármánk hallik, de nem a’ dolog, hanem a’ száj lármája. Igen nagy hibánk, hogy a’ kereskedést nem magunkból fejtjük ki, hanem bevárjuk házainkhoz a’ vevőt, ’s gyakran egy nyomorult nyerészkedő clubb ingerkedéseinek tesszük ki magunkat, ’s ez az egyik fő oka, hogy kereskedésünk emeltyűje iránt olly egykedvűek vagyunk, vizeinkkel, utainkkal olly keveset gondolunk. Fejtnők csak magunkból ki a’ kereskedést, hiszem, hogy országunk fölszine egészen más alakban mutatkoznék ; de igy mit törődünk azzal, akármi után szállítja is a’ vevő házunkból áruit. Ezen általányos tekintetről jelszavamra a’ Drávára térek. Mikép jön ez Stájerországból hozzánk, mikép egyesül Légrádnál a’ Murával Horvát- és Tótországokat Magyarhonnél választván, mikép ömlik Eszéken alul a’ Dunába, ide csak egy földabrosz kell, hogy azt kiki láthassa. Ám de minő kellemei és hasznai vannak e’ víznek, azt nem mindenik tudja. A’ Dráva, úgy mint most áll, csekély kellemet, csekély hasznot nyújt. Kelleme csak azon meglépésben áll, mellyel itt ott hegyalatti regényes hangulatai által nyújt a’ költői észnek; azonban e’ csekély ideális élvezést is elvesztjük, ha vele közelebb akarunk megismerkedni. Laposabb partjait többnyire fejér homok és kövecs kielteniti, vagy pedig mocsáros sárföld, hol a’ buján nőtt’s majd szinte járhatlan őserdők, rekettyés tömkelegek, sásos berkek némi hontalan érzettel töltik el a’ keblet; a’ mellett a’ szúnyogok milliárdjai, kígyók, gyíkok, békák, férgek légiói képzetünket honunkról Rio de la Plata vadonaiba terelik. Maga a’ viz ezer kanyarulatokba kígyózva terebélyes dűlt fákat, törzsököket rejt szám nélkül medrében, mellyek minden áradással újabbakkal szaporodnak ’s egy megfeneklett fa nem ritkán uj irányt ad a’ víz folyamának, melly aztán szakaszt és pusztít, mig ismét egy véletlen eset másfelé fordítja járását. Haszna is e’ víznek aránylag igen csekély. Hajt néhány kotyogós malmot, járnak rajta tutajok Stájerból épületfát, csert, kevés vasat, Somogyból tűzi- és szerszámfát szállítók, de ugyancsak vigyázva kell e víz színén úszó alkatokkal járni, hogy valamikép látható és láthatlan dűlt fákba meg ne ütközzenek. Jár rajt továbbá minden évben három négy dunai hajó sóval a’ berezováczi (Verőcze megyében) és barcsi (Somogyban) sóházak számára, mellyeket, parti út nem lévén, emberek vontatnak fel Eszéktől, ’s minden vigyázat és lassúság ellenére is merültek már el illy hajók nehány ezer mázsa terhűkkel.S úgy vélem, elmondtam minden hasznot, mit eddig a’ Drávából ezer veszély mellett venni szoktunk. Tekintsünk azonban ama’ károkra, mellyek e’ folyóból évenkint háramlani szoktak. Irány talán ’s jobbadán a’ természetre bízott folyásánál fogva majd minden nagyobb vízzel kiönt, közel réteket elönt és eliszaposít, a’ mi leginkább a’ stájer és karnioliai hegyek havainak olvadásából, kaszáláskor szokott történni. Hol pedig erdő és berek van partjain, melly a’ marhának legelőül szolgál, azt is szinte eliszaposítja, a’ marhát egészen kiszorítja, ’s azért nedves esztendőkön a’ Dráva melletti legelőkön tanyázó marha leggörhesebb. E’ fölött rendetlen és bizonytalan járása miatt majd egyik majd másik határt pusztítja, sőt egész helységeket is vég pusztulással fenyeget. Van ugyan Drávaszabályozási kiküldöttség, de lassú és tág rendszerünk mellett megtörténik, hogy épen ott, hol legnagyobb a’ veszély, legkevesebb a’ segítség. Pedig már évek óta sürgettelik előterjesztés, kérelem, panasz útján, de mi sem történik. Például, Vízvár és Heresznye helységek Somogyban, mellyek a’ Sz.-György vidéki határőrökkel szomszédok, ezeknek habozása miatt már részint elpusztultak, részint elpusztulandók, ha csak a’ kormány őket meg nem mentendi az enyészettől ; mert itt is a’ municipalitás játsza nyakas szerepét, ’s inkább vesszen két népes helység, mert a’ viz úgy akarja, mintsem egyesség és emberség útján a’ határőr egy mocsár félszigetet, a’ continental system ellenére, átmetszeni hagyjon. Még csak arra is mérnöki czivódás kell, hogy be lehessen mutatni, mikép a’ viz egyenes járásában magas állás- sőt kiöntéskor is nem annyira ártalmas, holott tekergős hömpölygése mellett szünetlen partot ás. Hozzá járulnak ide az egyoldalú parti töltések, mellyek a’ vizet fentartják p. o. Verőcze részéről, hogy annál nagyobb kárt tegyen Somogy partjain, és szinte ezt várhatni Baranyának legújabban sok erő és napszám pazarlással fölhányt töltéseivel is Verőcze ellenében. Ezekből látható, hogy a’ Dráva vize aránylag partmellett lakóinak igen is sokkal nagyobb kárt okoz, mint hasznot hajt. Azonban a’ am. m. kir. Helytartó-Tanács e’ folyamra is veté őrködő szemeit ’s addig is, mig a' szabályozásnak főbb akadályai elhárításával a’ via rendes mederben folyand, ott, hol már jóformán szabályozva van, a’ folyamot hajózásra elkészíteni és kitisztítani tettlegesen megrendelé. K’ f. év aug. havában kezdé Barcsnál a’ somogyi részen ugyan Somogy megye erejével négy vontató gépely által a’ dűlt fákat a’ viz medréből kivontatni és minden akadályoknak ellenére is jó sikerrel, minélfogva remélhető, hogy rövid idő múlva, ha a’ munka hason szorgalommal — minden nap 60 — 70 ember erővel — folytatandik, legalább az alsó vidéki magyar parti rész kitisztuland. De bármilly örvendetesnek lássék is e’ munka, ’s bármint kecsegtesse is magát akárki, hogy tán nem sokára gőzösök czirkálandnak a’ Drávának eddig járhatlan folyamán, ne engedje azért magát át ábrándozásainak. Mert az egész munka csak részletes, ’s ha szigorú intézkedések nem történendnek, minden izzadás és költség ismét a’ Drávába fulad, ’s rövid idő múlva még a’ kitisztított részre is ott leszünk, hol voltunk. Hogy ez ne történjék, szükséges volna azon rendeleteket megújítani és szigorúan teljesítetni, mellyek a’ Dráva partjának tisztántartása felől intézkednek, a’ mi abból áll, hogy a’ Dráva két partján legalább 20 —30 ölre minden fa kivágassák, minden törzsök elvonassék. Ha ez megtörténik, nem félhetni, hogy uj fákkal ’s törzsökökkel teljék a’ folyam medre. Már e’ kívánat méltányosságát csakugyan minden érdeklett fél elismerheti. Ugyanis, ha a’ part tisztítása megyei erővel történik, sokkal kevesebb munka és költség kívántatik a’ szárazföldöni irtásra, mint a’ vizbőli kivontatásra, ’s a’ mellett a’ kiirtott fáknak hasznát is veheti a’ megye, miáltal a’ házi pénztár költségei kevesebbednek. Szinte ha urasági erővel történik is, hasznos az uraságnak; mert fát nyer, mig viz általi romboláskor fát is földet is veszt. Ha ez megtörtént, kívánatos volna, hogy évenkint legalább egyszer hivatalos felvigyázó a’ Drávát azon ponttól, mellyen birtokunkba kerül, egész a’ Dunáig megjárja; ott, hol a’ további szakadások a’ részletes irtást kívánják, jelentést tegyen, ’s ez ne hangozzék el a’ pusztában, hanem az illető fél felelős legyen. Ez ha in crudo igy előlegesen megtörténhetik, majd találand a’ nőkön növő kereskedési szellem czélszerűbb szabályozásra is módot és alkalmat. Addig azonban, mig a’ Drávát emberi ügyesség mostani idomtalanságából kiesebb és hasznosb alakra átváltoztandja, mig a’ rajt czirkálandó hajók lobogói vidám élénkséget idézendnek színére, örüljünk legalább a’ kezdetnek, ’s várjuk békével a’ kimenetelt. Barcy, Pozsonyban. Alapítá és szerkeszti Orosz József.— Nyomtatja Schmid Antal.